Belföld

Törvény szerkeszti az esti híradókat

Január 1-jétől a sok nézőt vonzó esti híradók csak a műsoruk 20 százalékát tölthetnék ki bűnügyi tudósításokkal. Az erről szóló javaslatot hétfőn nagy többséggel fogadta el a parlament. A jobbikos indítvány a gyakorlatban azt jelentené, hogy ha Magyarországon például egy terrortámadás történne, akkor arról az RTL és a TV2 maximum 4-5 percig beszélhetne főműsoridőben.

„A bűnügyi tematikájú hírek túlsúlya a társadalomra kifejezetten depresszív, félelemkeltő és negatív hatással bír.” Ezzel magyarázta Pörzse Sándor és Novák Előd azt a médiatörvényhez benyújtott módosítót, amely jelentősen korlátozná a nagy tévéknek és rádióknak a bűnügyekkel kapcsolatos beszámolóit.

Az esti félórás híradókból így kevesebb, mint 5 perc foglalkozhatna minden olyan jellegű hírrel, eseménnyel, amelynél felmerül a Btk. megsértése. Jó kérdés, hogy mit értenek a módosítás megalkotói és mit fognak a jogalkalmazók érteni majd a „bűnügyi tematika” címszó alatt. Ide tartozik-e esetleg majd az előző kormányok alatti bűnügyek tárgyalása, letartóztatások vagy éppen a kolontári katasztrófa felelőseivel kapcsolatos új hírek.

Megnéztük a két legnagyobb kereskedelmi csatorna hétfő esti híradásait és lemértük, mekkora részt foglalnak el a témához szorosan kapcsolódó hírek egy átlagos hétköznapon.

A Tv2 Tények című hírműsora hétfőn 33 percig tartott. A kevéssel több mint félórás híradóban 25 hír kapott helyet. Ebből, ha igazán szűken értelmezzük a „bűnügyi tematika” fogalmát, akkor mindössze 7 darab ilyen típusú híradást találunk, többek között egy fegyveres bűnbanda elfogását, egy családi késelést, gyerekek zaklatását, prostituáltak elrablását, valamint egy francia óvodai túszdrámát.

Már ez is túllépi az elfogadott módosító indítványban előírt 20 százalékot. Egészen pontosan 28 százalékot tesznek ki a tematikába tökéletesen beillő hírek. Ha kicsit tágabban értelmezzük a bűnügyi tematika ernyőfogalmát, akkor idetartozik a vádemelés a csepeli kettős gyilkosság ügyében, valamint a közlekedési bűntények (zebrán gázolás) is. Ebben az esetben 25-ből 10 hír tartozik ide, azaz 40 százalékra emelkedik a bűnügyi hírek aránya.

A Tények stábja az alsóörsi lövöldözés helyszínén

A Tények stábja az alsóörsi lövöldözés helyszínén

Az RTL-ben kevesebb vér folyik

Az RTL Klub hétfői híradójában jóval alacsonyabb ezeknek a híreknek az aránya, bár valószínű, hogy ez inkább csak a véletlennek köszönhető. A 28 perces híradó 5 perccel rövidebb volt a konkurens csatorna műsoránál és 20 hírt közöltek le benne. A szigorú osztályozás szerint ebből 5 szorosan kapcsolódik a bűnügyi tematikához – ezek közül mindössze egy nem szerepelt a Tények műsorában. Ez a híreknek pontosan a 25 százaléka, így az RTL Klub híradója sem tudott hétfőn eleget tenni az új módosító javaslat támasztotta igényeknek. Sőt, ha igazán szőrszálhasogatóak akarunk lenni, akkor a svéd merénylet újabb részleteit is idesorolhatjuk, ezzel 6-ra növelve a bűnügyi hírek számát és 30 százalékra arányukat az összes hírre vetítve.

A móri gyilkosságot lebontják több napra?

Az RTL Klub hírigazgatója szerint a legnagyobb probléma a módosító indítvánnyal, hogy nélkülöz minden konkrétumot, ezért értelmezhetetlen. „Adott esetben ez a szabályozás megtiltaná, hogy egy híradóban 4-5 percnél tovább foglalkozzanak a politikai korrupció témájával” – mondta az Fn.hu-nak Kotroczó Róbert.

Törvény szerkeszti az esti híradókat 2

Bár állítása szerint az RTL Klub híradójában is folyamatosan közölnek kulturális és külpolitikai híreket is, nagyon nehéz egy meghatározott kvótával operálni, mert a napi események sokszor kiszámíthatatlanul befolyásolják a hírfolyamot.

Hozzátette, hogy a széles tömegeket érintő vagy érdeklő kiemelt bűnesetekkel adott esetben jelentős terjedelemben foglalkoznak. Ennek elmaradása pedig egyrészt a médiaalkotmány 13. paragrafusába ütközne, amely szerint „a lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni”. Másfelől pedig magát a nézőt, hírfogyasztót is hátrány érné.

Arra a felvetésre, hogy talán a jogalkalmazási gyakorlat nem lesz ennyire szigorú, Kotroczó Róbert úgy fogalmazott, a törvények azért születnek, hogy betartsák őket, így fura lenne azzal a prekoncepcióval vizsgálni a jogszabályt, hogy majd biztos engedékenyek lesznek a jogalkalmazók. Az RTL Klub hírigazgatója attól tart, az új szabályozás miatt fontos témák sora maradhat majd ki a híradókból.

Értik a szándékot

György Bence, a Tv2 hírigazgatója érti a szándékot, vannak, akiknek nem tetszenek a csip-csup bűnügyek, de ez alapvetően ízlésbeli kérdés, és a nézőiktől nem ezt a visszajelzést kapják. Szerinte néhány szavas törvényi szabályozással szerkesztői döntéseket, koncepciókat ennyire átszabni rendkívül problémás, főleg, hogy nem derül ki a módosításból, mit jelent pontosan a „bűnügyi tematika”, hiszen alapesetben minden olyan hírre ráfogható ez, amelyben bűntetőeljárás van, vagy várható, hogy indul.

Példaként hozta fel, mit mondanának a nézőknek, ha a híradóval egy időben zajló túszejtős bankrablás helyszíni tudósítását 5 perc múltán hirtelen abbahagynák és például a benzinárak emelkedéséről kezdenének el beszélni. A móri bankrabláshoz hasonló ügyeket legalább 15-20 percben szokták feldolgozni, a tapasztalataik szerint még így is maradnak nyitott kérdések és a nézők is csak erre kíváncsiak ilyen napokon, de az új szabály szerint csak 4-5 percet szentelhetnének egy ilyen témának.


Az olvasóink inkább egymásban bíznak

Facebook-csoportunk tagjainak nagy része szintén a híradások negatívumaként említette a rengeteg bulvárhírt. Sokan éppen emiatt nem is követik a televíziós híradásokat, inkább az interneten elérhető, sokkal inkább személyre szabhatóbb és szűrhetőbb hírfolyamokra támaszkodnak.

Van, aki egyenesen a barátaira bízza, hogy eljuttassák hozzá a megfelelő híreket: „én a facebook-híradóból értesülök, az értelmes ismerőseim által megszűrt, valóban fontos és hírértékű dolgokról”. Hasonló állásponton van egy másik olvasó, aki szerint „Nem kell semmiféle híradót nézni. Informálódásra a net bőven elegendő”.

Sokan hiányolják továbbá a fontos, pozitív eseményekről beszámoló híreket: „valóban hiányoznak az „elkészült, átadták, sikerült, megnyerte, boldogok, szép” gondolatkörbe tartozó hírek…”. Egyik olvasónk pedig a külföldi híradók ajánlása mellett a magyar média jövőjét illetően meglehetősen szkeptikus: „a BBC-t vagy a CNN-t érdemes nézni. a hazai híradókból a HÍR hiányzik. jövőre meg az igazság fog”.

Ennek némileg ellentmondanak a nézettségi adatok, melyek szerint a bűnügyi tematikával operáló két nagy csatorna esti híradója több mint hárommilió embert szegez a képernyőhöz, míg az MTV-re, amely a bulvárt tudatosan háttérbe szorította, jó ha 700 ezer ember kíváncsi.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik