– Miután az egészségügyi tárca beterjesztette törvényjavaslatát, amely a gyógyszerkassza túllépését jórészt a gyártókkal és a forgalmazókkal fizettetné meg, Ön Moszkvába utazott, oroszországi üzemük alapításának tízéves évfordulójára. Felteszem, nem tud felhőtlenül ünnepelni.

Fotó: Lakos Gábor
– Valóban nem. A Richter magyarországi tevékenysége veszteségessé válna e törvény miatt. A fix támogatású készítmények utáni 14, és a szabadáras termékek utáni 16 százalékos támogatásarányos befizetés minimum 3 milliárd forintos terhet okozna, az orvoslátogatók regisztrációjára mintegy 900 millió forintot kellene kifizetni, azt pedig nem is tudhatjuk előre, mennyi lenne a kassza túllépése utáni befizetés. Úgy gondoljuk, az egyensúlyt kormányzati intézkedésekkel kell megteremteni, nem pedig áthárítani olyan cégekre, amelyek komoly összegeket fizetnek be az államkasszába. A Richter tavaly 15,7 milliárd forint adót és járulékot fizetett. Ráadásul az itthon működő cégeket a szeptemberben bevezetett szolidaritási adó amúgy is jócskán sújtja.
– Pontosan hogyan oszlik meg a kassza túllépése utáni befizetés az egyes cégek között?
– Akkor is fizetnünk kell, ha a mi készítményeinkre eső támogatás csökkent, és a kassza tőlünk független okokból szállt el.
– Vagyis tulajdonképpen megfinanszíroznák a versenytársaik eladásainak növekedését. De kibúvóul szolgálhat a terhek alól, hogy az a cég, amelyik csökkenti és három évre befagyasztja az árait, mentesül a százalékos befizetés alól.
– Ezt nem is tudjuk értelmezni. Aki egy százezer forintos készítmény árát csökkenti egy forinttal, arra már nem is érvényes a százalékos befizetés? A kasszát a drága készítmények viszik el. Már többször javasoltuk a kormányzatnak, hogy vizsgálja felül a támogatási rendszert, de ez most sem történt meg. Semmit sem tesznek a túlköltés ellen, csak ráterhelik a gyártókra.
– Mi lesz így a kutatás-fejlesztéssel? A Richter a magyar cégek közül a legtöbbet költötte erre a hazai TOP 200-as cégek körében.
59 éves, nős, három gyermeke és egy unokája van
Végzettsége: vegyészmérnök (BME)
Kedvencek
Könyv: Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Film: Claude Lelouche: Egy férfi és egy nő
Zene: Beethoven V. (Sors) szimfónia
Hobbi: tenisz
– Moszkvában többször hangsúlyozta, hogy a cég számára nagyon fontos az orosz piac. Lehet, hogy most még az eddiginél is fontosabb lesz?
– A kitörési pont az export, és az orosz piac fejlődik a legdinamikusabban. Oroszországban egyébként folyamatosan tapasztaljuk, hogy előnyben részesítik a helyi gyártókat, ez is oka annak, hogy megérte itt üzemet létesítenünk. Otthon ugyanakkor a hazaiak hátrányban vannak, hiszen az intézkedések elsősorban e kört sújtják: a multinacionális cégek árbevételüknek esetenként csak néhány ezrelékét szerzik a magyar piacról, míg mi a 20 százalékát, a kisebb magyar gyártók pedig akár a 100 százalékát is. Az orosz piac mellett egyébként a FÁK-országokban is igen gyors még a növekedés.
– És az Európai Unióban?
– Ott is eléri a 10 százalékot az árbevételünk bővülése.
– Azt találtam mondani a kollégáinak, hogy idestova a Richternél is fel kell majd állítani európai üzemi tanácsot az uniós direktívának megfelelően, mivel a cég több tagállamban is termel. Erre összenéztek, hogy ajaj, ki fogja ezt megmondani az Eriknek? Mivel nem értettem a rémületet, egyikük visszakérdezett, vajon tudom-e, hány uniós direktívát kell végrehajtaniuk. Valóban ilyen szörnyű a helyzet?
– Az a baj, hogy a most csatlakozott országok pápábbak akarnak lenni a pápánál. Van direktíva, amelyik csak ajánlás, de mi azt is szigorúan betartjuk, s ez adott esetben versenyhátrányt okoz, hiszen a régi tagállamok nem ilyen ügybuzgóak.
