Október 8–9-én éri el maximumát a Drakonidák csillaghullása – írja a Live Science. Noha az esemény nem tartozik a leglátványosabb éves meteorzáporok közé, így is különleges rajról van szó: míg a legtöbb meteorcsoport tagjai a kora hajnali órákban figyelhetők meg, addig a Drakonidák sötétedés után bármikor felbukkanhatnak.
Ennek oka az, hogy látszólagos forrásuk, azaz radiánsuk, a Sárkány (Draco) csillagkép cirkumpoláris csillagkép: 24 óránként egyszer látszólag megkerüli a Sarkcsillagot. A Draco így az északi féltekén esténként tiszta égbolt esetén mindig látható.
Az Amerikai Meteortársaság szerint idén kevés esély van arra, hogy a Drakonidák különösen sok meteort adjanak.
A meteorraj megfigyeléséhez érdemes eltávolodni a fényszennyezéstől, és türelmesen várni, amíg szemünk alkalmazkodik a sötéthez. A holdfázisból adódóan 2024-ben kevés lesz az észlelést zavaró természetes fény, az időjárás azonban még közbeszólhat.
Noha a meteorok látszólag a Sárkány csillagképből érkeznek, valódi forrásuk a 21P/Giacobini-Zinner üstökös. Amikor a Föld találkozik az égitestről leváló törmelékek sávjával, a légkörbe belépő szemcsék megsemmisülnek, fényjelenségeket alakítva ki.
