Október végén szerveztek egy konferenciát uniós pályázati felkészítés témában. Mik voltak a főbb tanulságai a találkozónak?
Rendkívül sikeresnek értékeljük a konferenciát, mert olyan kérdések is fókuszba kerültek, amelyek eredetileg nem is voltak betervezve. Ugyanakkor számos, már ismert problémára rávilágított a találkozó. Ilyen például, hogy az uniós pályázati rendszer szabályai és a magyar jogszabályok között némi eltérés figyelhető meg.
Milyen területen?
Például a közbeszerzésnél. Felmérések szerint az uniós ellenőrök által feltárt problémák és hiányosságok 30 százaléka a közbeszerzési törvényből adódik. Bár a pályázó cégek betartják a magyar törvényt, az uniós ellenőrök – bizonyára jogosan – azt mondják, hogy uniós szempontból ez szabálytalan. Vagyis a magyar törvény finoman szólva nem felel meg az uniós előírásoknak. Például a pótmunka, többletmunka ellenértékét a hazai közbeszerzés szerint utólagos szerződésmódosítással el lehet számolni. Ez az unióban kizárt, mert pénzügyi visszaélésekre adhat alkalmat.
Milyen „hazai sajátosságokra” derült még fény?
A résztvevők szerint magyar szempontból az uniós pályázati rendszernek van egy paradox vonása. A sikeres pályázás miatt például a pályázatíró cégek hajlamosak rábeszélni a vállalatokat, hogy vállaljanak be olyan dolgokat, amelyeket később nem tudnak teljesíteni. Különösen ilyen az esélyegyenlőségi vagy környezetvédelmi szempont, amelyekért a bírálóbizottság súlyos pluszpontokat ad. Ezért elvállalom, hogy tíz új munkahelyet fogok teremteni. És ezekben – meghatározott százalékban – nőket, fogyatékosokat vagy romákat foglalkoztatok. Utána jön a megvalósítás, és rájövök, hogy örülök, ha két embert föl tudok venni.
Ilyenkor mi történik a projekttel, a vállalkozóval?
Egyrészt a közreműködő szervezet – amellyel a vállalkozó közvetlenül kapcsolatban van – figyelmezteti őt, hogy hamarosan lejár a határidő, és még ennyi meg ennyi dolgot kell megvalósítania. Sőt, a fenntartási időszak alatt is kell a vállalásokat teljesíteni. Ha ez részben vagy egészben elmarad, akkor csökkentik a támogatási összeget, vagy teljesen megvonják az utófinanszírozásban kifizetésre kerülő összeget.
Hogyan lehet ezt elkerülni?
Megfelelő szervezeti kultúrával, projektben gondolkodással, pontos adminisztrációval. Nagyon jó lenne, ha ezek az uniós szempontok visszahatnának a vállalatok életére, és nem fordítva. Vagyis ne csak azért pályázzunk, mert forrásra van szükségünk rövid távon, hanem, mert modernizálni akarjuk szervezetünket, és ezzel a környezetünket, a gazdaságot.
Ebből a szempontból sok vállalkozás nem felel meg a kritériumoknak.
Pontosan így van. Éppen ezért kell úgy kezelni az uniós pályázatokat, amely alkalmat ad arra, hogy rendbe tegyem a cég működését. A projekt-előrehaladási jelentések például szigorú határidőkhöz kötöttek. Létre kell hozni egy szervezetet, amely kizárólag a projekt megvalósításával foglalkozik. Vezetővel, munkatársakkal, pénzügyi felelősökkel, elkülönült hatáskörökkel, munkaköri ellenőrzéssel. Amit megteszünk az uniós projekt esetében, vezessük be más területeken is, látni fogjuk igazi hatékonyságnövelő erejét. Nem elfelejtendő: a projekt lezárulta után öt évig ellenőrzik a teljesítést!
Magyarország gazdasága meglehetősen Budapest központú. Mi a tapasztalat a vidéki cégek pályázati kedvével kapcsolatban?
Nagyon sok vidéki pályázat van. A Perfekt országos hálózata az egyes régiókra lebontva kezeli a pályázatokat. Helyben meg tudjuk mondani, hogy ágazatonként mire van szükség, mi indul eséllyel. Nagyon jó kapcsolatunk van a munkaügyi központokkal, cégekkel, intézményekkel is, így sok pályázaton tudunk elindulni. A konferencia arra is rávilágított, hogy az uniós pályázásban részt vevő szervezetek között lehetne sokkal jobb a kapcsolat, a rendszer nem mindig működik jól. Például a közreműködő szervezeteknek jobban kellene segíteniük a projekteket. Ne csak ellenőrző szerepet töltsenek be, mert akkor továbbra is mumusok lesznek a vállalkozó szemében.
Az Önök által is szervezett oktatási, céges továbbképzési piac szezonális jellegű, többnyire szeptembertől indul a képzés. Éreznek-e valamiféle visszaesést – a hitelvágás okán – a kis- és középvállalkozások képzési területén?
Még nem. Az egy-két éves tanfolyamokat előre lekötötték. Ezekre a vállalatok szeptemberben iskolázták be dolgozóikat. Ugyanakkor a rövidebb, néhány napos tréningeknél már hetek múlva is megérezhetjük a válságot. Különösen az általános pénzügyi, számviteli kurzusoknál áll fenn a csökkenés veszélye, és hasonló tendenciával számolunk az egyéni képzéseknél, valamint a konferenciaszervezés egy részénél is. Viszont az aktuális uniós pályázati felkészítésnél és az államilag támogatott szakképzéseknél egyáltalán nem számítunk visszaesésre.
Bizakodó vagyok, de tény a kiadáscsökkentési listából legelsők között a képzést húzzák ki a cégvezetők, mint a legkisebb tételt. De nem csak a kiscégek, hanem a nagyvállalatok is. Holott egy innovatív cégnél az emberi munkaerő a legértékesebb: ez hozza az ötleteket, az újításokat. Talán a kkv-knak is ebben kellene gondolkodniuk, hogy minél több új, korszerű ismeretet szerezzenek. Annál is inkább, mert a képzések jó része a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolhatók.
Névjegy
Mészáros Ildikó közgazdászként végzett a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen. Doktorátusa után a SZÁMALK-hoz került, vállalati rendszerfejlesztést tanított. „Rengeteget jártam külföldi tanulmányutakon, képzéseken, s ezekből nagyon sokat tanultam” – mondja Ildikó, aki tapasztalatait néhány év múlva a Coopinformnál hasznosítja. A Perfekthez 2000-ben került, ahol igazgatóvá nevezték ki. Férje, Mészáros Tamás a Budapesti Corvinus Egyetem rektora. Két felnőtt gyermekük van és egy ötéves unokájuk. A lányuk jogász-közgazdász, fiuk vállalkozási főiskolát végzett, „jelenleg brókerkedik”. Mészáros Ildikó szabad idejében szeret utazni, kedveli a zenét, a táncot. Pestújhelyen laknak egy családi házban. A fővárosba tömegközlekedéssel jár be.
