Megtudtuk, bár meghívót nem kaptunk, hogy sajtótájékoztatót tart a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Múzeum a Károlyi-palota elé a Pollack Mihály téren szerdán 10 órára – ezzel a felütéssel indítja szerda délelőtt megjelent cikkét a Józsefváros Újság, ami a Magyar Rádió egykori épületeivel kapcsolatos fejleményekről (a témában megjelent írásaink itt olvashatók) számol be.
Az írás szerint a helyszínen Lánszki Regő építészeti államtitkár bejelentette a beruházás megkezdését, hiszen július 26-án sikerült kiválasztani a céget,
– annak ellenére, hogy az ügyben továbbra is zajlik a közigazgatási per, aminek szeptember közepén lesz a következő tárgyalása.
A Pollack Mihály téren az is elhangzott, hogy a bontás által érintett épületeket kordonnal elkerítették, augusztus folyamán pedig elszállítják majd a belsőkben maradt ingóságokat.
A cég kiválasztásában nem csak az árajánlat volt a meghatározó, de a környezetvédelmi szempontokat, illetve a vállalt munkatempót is figyelembe vették – tette hozzá Lánszki, aki szerint
A Józsefváros Újság arról is írt, hogy az elmúlt hónapokban az építészek már változtattak a kiviteli terveken, és igyekeztek beépíteni a Palotanegyedben élők javaslatait, feltéve persze, ha azok egyébként nem lehetetlenítették volna el a kampusz megépítését. Ezen változtatások részleteiről egyelőre még csak keveset tudni, az azonban biztos, hogy
- az alagsorba tervezett tornacsarnokot a földszintre helyezték,
- a kétszáz fősre méretezett kollégiumot pedig a Palotanegyed egy másik pontján nyitják majd meg.
A szűk körben tartott sajtótájékoztatón – amire a tervezett beruházásnak otthont adó Józsefváros kerületi lapja mellett a 24.hu sem kapott meghívást – az államtitkár azt állította:
A bontási munkákat végző cég neve az eseményen nem derült ki, keddi cikkünkben azonban bemutattunk egy olyan dokumentumot, ami egy szomszédos ház állapotfelméréséről értesíti a lakókat – ezen a győri Paár Attilához kötődő, az elmúlt évtized építési közbeszerzésein rendre jól teljesítő West Hungária Bau Kft. (WHB) neve olvasható.
Az információt az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer vonatkozó dokumentuma is megerősíti: eszerint a 2023. október 20-án kiírt közbeszerzésre hat ajánlat érkezett be, közülük pedig
mégpedig egy közel 1,7 milliárdos (1 699 856 698 Ft) nettó ajánlattal.
A versenyben a Mészáros családhoz kapcsolódó ZÁÉV Építőipari Zrt., illetve a Matolcsy György fiának baráti köréhez tartozó, a Magyar Nemzeti Bank központjának rekonstrukcióján, valamint a várbeli egykori Diplomataház projektjén is dolgozó RAW Development Kft. is részt vett – előbbi 3,205, utóbbi pedig 2,882 milliárdért vállalta volna ugyanazt a feladatot.
A Józsefváros Újság cikke délután további információkkal frissült, ezek szerint Lánszki arról beszélt, hogy
- a négy oldalról megnyitott, a köz számára hozzáférhetővé tett szolgáltatásoknak, valamint a zöldítésnek köszönhetően Budapest egyik legélhetőbb és legreprezentatívabb területe jön majd létre, ami nemcsak a négyezer hallgató új élettere lesz, hanem az itt élők pozitív központja is, életminőségi és gazdasági szempontból is egyaránt;
- „minden ide elköltött egy forint a környéken további 4-5 forintnyi értéknövekedést fog jelenteni.”;
- a veszélyes anyagok elszállításával, illetve a rezgésvédelemmel kapcsolatosan szigorú előírásokat támasztó bontási közbeszerzés értékelésénél figyeltek arra, hogy a szállópor-koncentrációt minél alacsonyabban tartó cég győzzön;
- „én azt gondolom, hogy ilyen szinten jól előkészített beruházás és bontás az elmúlt időszakban nem nagyon volt”;
- racionalizálni szeretnék a beruházást, de a minőségből nem engednek,
- a kampusz területe 62 ezerről 57,5 ezer négyzetméterre csökken,
- a zöldterületi arány 7-ről 20 százalékra nő majd;
- az egy-két történelmi épületen túl a többi stílusa és építési minősége erősen problémás, úgy anyaghasználatában, mint azbeszttartalmában, ezeket pedig csak jelentős költséggel lehetett volna átépíteni, számos kompromisszumot is kötve – ez az új építészeti törvény az emberi élet minőségét kiemelő pontja értelmében pedig elfogadhatatlan;
- az elvégzett hatástanulmányok a hatóságnál érhetők el (ez a helyszínen megjelent civilek szerint a valóságban csak egy kétoldalas dokumentum, az állagfelmérésnek pedig csak most kezdenek neki);
- az önkormányzat és a civilek nem voltak partnerek a projektben, pedig már 2022-ben felvették velük a kapcsolatot (ennek részletesebb hátteréről áprilisban írtunk hosszú cikket), a kerület pedig a kérésük ellenére sem küldött javaslatokat, így végül Lázár maga tett közzé egy programot, amiben arról írtak, ők miben segítenék a környéken élőket.
Az államtitkár és a Zöld Palotanegyedért csoportot képviselő építőmérnök, Márkus Ferenc a sajtótájékoztató végén folytatott még egy rövid beszélgetést – számonkérve az esemény elején elhangzott ígéretet, miszerint a civileket is meghallgatják –, amiből kiderült:
- Márkus szerint az egyeztetés nem zajlott le, a kérdéseket pedig nem vitatták meg, Lánszki azonban úgy gondolta, hogy a több két- és háromoldalú találkozó kimeríti az egyeztetés fogalmát, amit a törvények is előírnak. Az, hogy nem minden civil javaslatot fogadnak el, még nem jelenti a kommunikáció hiányát;
- a civilek úgy gondolják, hogy a felméréseket végül az önkormányzat végezte el, ez pedig egyértelműen mutatja, hogy nincs meg a kellő támogatottság, az államtitkár viszont úgy érzi, hogy ők mindent megtettek, csak a másik oldal nem volt partner;
- Lánszki arra kérte az önkormányzatot, hogy ne zárkozzon el az általuk ajánlott tervektől a környék megújítására, majd távozott.
A Zöld Palotanegyedért tagja ezután még magához ragadta a szót, hogy elmondja: a munkák öt-tíz évre tennék élhetetlenné a lakókörnyezetet, Lázár János pedig hiába tett egy ajánlatot, hogy kivásárolják az elköltözni kívánó környékbelieket, egy lakás azonban nem csak anyagi érték, hanem egy otthon, amit nem kívánnak feladni. Az építőmérnöknek a zöldterületi arány 7-ről 20 százalékra való növeléséről is megvolt a véleménye: szerinte ezt a számot lényegesen nagyobb mértékben is lehetne, és szükséges is lenne növelni, hiszen ez történelmi lehetőség, amivel a város közepén lehetne zöldterületet nyerni.
A negyed szerinte megtelt, újabb négyezer fő megjelenése pedig erős kihívást jelent, így korábban közérdekű adatigénylésben kérte a minisztériumot, hogy megtudja, ki, és milyen opciók közül választotta ki a Nemzeti Múzeum mögötti területet, ahol a projekt el sem fér. A válasz egyszerű volt: az ÉKM kijelentette, hogy nincs ilyen tanulmány a birtokukban, bár az államtitkár azt állította, hogy nem egy ember döntött.
A helyszínen Perényi László, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület vezetője is megjelent, aki a bontás környezeti terheléséről, a több mint három méter vastag falú atombunker kiradírozásának módjáról, illetve a 6-os stúdió elbontásáról szeretne többet megtudni, hiszen utóbbi elbontását a szakértői vélemény sem támogatta.
Ráday Dániel alpolgármester hozzátette: a közbeszerzésben győztes WHB-ajánlat a környezetterhelés tekintetében lényegesen rosszabb, mint ami a többi ajánlatban áll.
A kivitelező megbízott egy céget, hogy mérje fel a lakásoknak azt az állapotát, hogy ha repedések találhatók benne, majd három év múlva vitatkozhatnak a lakókkal azon, hogy az építkezés vagy a bontás bármilyen további repedést okozott-e, és az kinek a hibája. Ez egy kifejezetten rosszhiszemű és cinikus eljárás az állam részéről, ami messzemenőkig figyelmen kívül hagyja a helyi lakók érdekeit.
– mondta, majd arról beszélt, hogy az Magyarországon gyakorlatilag precedens nélküli, hogy egy közigazgatási per döntése előtt, egy bírósági ügy közepén elkezdik a bontást.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerdán délelőtt, a sajtóesemény alatt egy közleményt is kiadott a témában: eszerint július 31-én átadták a területet az Építési és Közlekedési Múzeumnak, az MTVA-val kötött szerződéses kötelezettségek augusztus 31-ig azonban még teljesülnek – ez jó eséllyel azt jelenti, hogy a számos zenekar, sőt, tavaly Francis Ford Coppola által is használt Rádió-stúdiók egy hónapon át még működni fognak.
