Nagyvilág europoli

Orbán valójában trükközhet egyet Várhelyi Olivér jelölésével

Muhammed Selim Korkutata / ANADOLU / Anadolu via AFP
Muhammed Selim Korkutata / ANADOLU / Anadolu via AFP
A jelenlegi uniós biztos ugyanis biztosan nem fog átmenni a parlamenten. A valódi biztosjelöltünk inkább egy nő lehet, igaz, a parlamentnek előbb nemet kell mondania Várhelyire.

2019-ben az Európai Bizottság portfólióinak elosztásakor Magyarország a korábbiakhoz képest fontos szerepet kapott. Az előző biztos, Navracsics Tibor olyan területekért felelt – az oktatásért és a sportért –, amelyek nem számítottak uniós kompetenciának, ezért a biztosnak nem volt beleszólása a többi tagállam életébe.

Öt éve Orbán Viktor Trócsányi Lászlót jelölte a bizottságba, ám az ő jelölését az Európai Parlament, amelynek szakbizottságai egyenként is véleményezik a jelölteket, majd a parlament összességében is szavaz a bizottságról, visszadobta. A miniszterelnök ekkor váratlant húzott, és Várhelyi Olivért jelölte biztosnak. Várhelyi régi szakdiplomata volt, Magyarország Coreper II-es nagykövete Brüsszelben, ez a legfontosabb vezetői poszt (jelenleg Ódor Bálint tölti be). Már az uniós csatlakozás végigvitelén is dolgozott, így szakmai szempontból nem lehetett belekötni. Volt persze ebben a jelölésben is egy csavar: Ursula von der Leyen egy férfi és egy női jelöltet kért a miniszterelnököktől, de Orbán ezt nem teljesítette, kizárólag Várhelyit jelölte.

Annak, hogy Várhelyi végül fontos portfóliót kapott – a bővítést és a szomszédságpolitikát–, annak is szerepe volt, hogy Von der Leyen megválasztásához elengedhetetlen volt Orbán Viktor támogatása.

A miniszterelnök hétfőn reggel bejelentette, hogy ismét Várhelyit jelöli a bizottságba, amit a jelölt meg is köszönt. Nagyon valószínű ugyanakkor, hogy nem Várhelyi lesz a magyar biztos, és az is, hogy a magyar kormány valójában nem neki szánja ezt a pozíciót.

Az ugyanis szinte esélytelen, hogy Várhelyi ismét átmenjen az Európai Parlamenten. Egyrészt azért, mert olyan biztost ritkán választanak meg, aki korábban lehülyézte a parlamenti képviselőket. De ez csak az egyik ok.

Várhelyi személyisége híresen karcos, korábban hosszabban is írtunk róla. A biztosokat a parlament időnként meghallgatja a saját teljesítményükről, és egy ilyen eseményen a bekapcsolva maradt mikrofonban hallatszott, amint Várhelyi magyarul azt kérdezi a kollégájától,

Hány hülye van még?

Az ügynek komolyabb következménye nem lett, de érezhető volt a parlament felháborodása. Az intézmények közötti ellenszenv az Európai Unió sajátja:

  • a bizottságnál dolgozók lenézik a parlamentet,
  • a parlament gyanakvással tekint a bizottságra,
  • a tanácsban dolgozó tagállami diplomaták pedig tudják, hogy náluk van a valódi hatalom, ezért úgy is viselkednek.

Ezt viszont ennyire nyíltan nem szokták vállalni.

Ennél fontosabb indok az, hogy Várhelyi nem úgy végezte a munkáját, hogy azt még egyszer rá lehessen bízni. A bővítés kifejezetten fontos poszt volt az Orbán-kormánynak, a miniszterelnök maga lobbizott érte. Ezzel a poszttal lehet kapcsolatot tartani azokkal a dél- és kelet-európai országokkal, amelyekkel a miniszterelnök kifejezetten jó kapcsolatot ápol. Ilyen csatlakozni kívánó ország Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Georgia is – a magyar kormánynak pedig mindhárom helyen vannak érdekeltségei.

A biztosok elviekben nem a tagországuk, hanem az egész EU érdekeit képviselik, amire az uniós törvények is kötelezik őket. A gyakorlatban minden tagország felhasználja valahogy a biztosi portfóliókat a saját érdekeiben. Igaz, ritkán annyira nyíltan, mint a magyar kormány.

Várhelyi annyira nyilvánvalóan a magyar kormány politikai érdekeit szolgálta a Balkánon, hogy a többi tagország uniós nagykövete be is kérette őt, hogy szóban kifaggassák. Várhelyi az írásbeli számonkérést azzal úszta meg, hogy közben kitört a háború Ukrajna és Oroszország között.

Várhelyi újrázása tehát szinte esélytelen. Az viszont nagyon valószínű, hogy bárkit jelölne a magyar miniszterelnök uniós biztosnak, az Európai Parlament visszadobná. Orbán több legyet üthet egy csapásra Várhelyi jelölésével.

  • A parlament elhasználja a lehetőségét arra, hogy visszadobjon egy jelöltet, akit még a miniszterelnök sem igazán vett komolyan.
  • A második jelöltet viszont valószínűleg már támogatnák, az elutasítás ugyanis példátlan üzenet lenne egy olyan bizottságnak, amelynek az elnökét megszavazták. Várhelyit korábban elsőre leszavazták a szakbizottságban, de másodjára már átengedték.

Von der Leyen most is egy férfi és egy női nevet kért a miniszterelnököktől, kivéve azon biztosokat, akik korábban is biztosok voltak. Várhelyi esetében így elég volt az ő nevét bedobni. Ha az Európai Parlament visszadobja Várhelyit, Orbán egy női politikust jelölhet biztosnak, akit a parlament minden bizonnyal elfogadna. Információink szerint erre a posztra Győri Enikő, a Fidesz mostani EP-képviselője a legesélyesebb.

Az is valószínűnek tűnik ugyanakkor, hogy bárki lesz is a magyar jelölt, komoly portfóliót nem kaphat.

Frissítés: Várhelyi várja a közös munkát von der Leyennel

„Nagyon örülök. Nagy tisztelettel elfogadom a felkérést, várom a további munkát a Bizottság elnökasszonyával, amit megkezdtünk” – mondta Várhelyi Olivér az atv megkeresésére, miután Orbán újra uniós biztosnak jelölte.

„A munkám talán ér annyit, hogy a bizalma töretlen [maradt] és folytatódhassék” a munka, válaszolta egy konferencia szünetében arra a kérdésre, hogy számol-e azzal, hogy Ursula von der Leyen, az EB elnöke, vagy az EP illetékes bizottsága nem fogadja el a jelölését, ahogyan ez történt Trócsányi László esetében.

„Óriási megtiszteltetés Miniszterelnök úr felkérése és jelölése, hogy tovább szolgáljak az Európai Bizottság magyar tagjaként. Egyúttal várom a megkezdett közös munka folytatását von der Leyen elnökasszonnyal” – írta az X-en.

Kapcsolódó
„Meg fogjuk támadni jogi fórumon” – így szereznének tisztségeket az EP-ben a Patrióták
Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője szerint az Európai Parlament régi pártcsaládjai félnek, ezért zárták karanténba az Orbán Viktor szervezésével alapított új frakciót.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik