2019-ben az Európai Bizottság portfólióinak elosztásakor Magyarország a korábbiakhoz képest fontos szerepet kapott. Az előző biztos, Navracsics Tibor olyan területekért felelt – az oktatásért és a sportért –, amelyek nem számítottak uniós kompetenciának, ezért a biztosnak nem volt beleszólása a többi tagállam életébe.
Öt éve Orbán Viktor Trócsányi Lászlót jelölte a bizottságba, ám az ő jelölését az Európai Parlament, amelynek szakbizottságai egyenként is véleményezik a jelölteket, majd a parlament összességében is szavaz a bizottságról, visszadobta. A miniszterelnök ekkor váratlant húzott, és Várhelyi Olivért jelölte biztosnak. Várhelyi régi szakdiplomata volt, Magyarország Coreper II-es nagykövete Brüsszelben, ez a legfontosabb vezetői poszt (jelenleg Ódor Bálint tölti be). Már az uniós csatlakozás végigvitelén is dolgozott, így szakmai szempontból nem lehetett belekötni. Volt persze ebben a jelölésben is egy csavar: Ursula von der Leyen egy férfi és egy női jelöltet kért a miniszterelnököktől, de Orbán ezt nem teljesítette, kizárólag Várhelyit jelölte.
Annak, hogy Várhelyi végül fontos portfóliót kapott – a bővítést és a szomszédságpolitikát–, annak is szerepe volt, hogy Von der Leyen megválasztásához elengedhetetlen volt Orbán Viktor támogatása.
A miniszterelnök hétfőn reggel bejelentette, hogy ismét Várhelyit jelöli a bizottságba, amit a jelölt meg is köszönt. Nagyon valószínű ugyanakkor, hogy nem Várhelyi lesz a magyar biztos, és az is, hogy a magyar kormány valójában nem neki szánja ezt a pozíciót.
Várhelyi személyisége híresen karcos, korábban hosszabban is írtunk róla. A biztosokat a parlament időnként meghallgatja a saját teljesítményükről, és egy ilyen eseményen a bekapcsolva maradt mikrofonban hallatszott, amint Várhelyi magyarul azt kérdezi a kollégájától,
Hány hülye van még?
Az ügynek komolyabb következménye nem lett, de érezhető volt a parlament felháborodása. Az intézmények közötti ellenszenv az Európai Unió sajátja:
- a bizottságnál dolgozók lenézik a parlamentet,
- a parlament gyanakvással tekint a bizottságra,
- a tanácsban dolgozó tagállami diplomaták pedig tudják, hogy náluk van a valódi hatalom, ezért úgy is viselkednek.
Ezt viszont ennyire nyíltan nem szokták vállalni.
Ennél fontosabb indok az, hogy Várhelyi nem úgy végezte a munkáját, hogy azt még egyszer rá lehessen bízni. A bővítés kifejezetten fontos poszt volt az Orbán-kormánynak, a miniszterelnök maga lobbizott érte. Ezzel a poszttal lehet kapcsolatot tartani azokkal a dél- és kelet-európai országokkal, amelyekkel a miniszterelnök kifejezetten jó kapcsolatot ápol. Ilyen csatlakozni kívánó ország Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Georgia is – a magyar kormánynak pedig mindhárom helyen vannak érdekeltségei.
A biztosok elviekben nem a tagországuk, hanem az egész EU érdekeit képviselik, amire az uniós törvények is kötelezik őket. A gyakorlatban minden tagország felhasználja valahogy a biztosi portfóliókat a saját érdekeiben. Igaz, ritkán annyira nyíltan, mint a magyar kormány.
Várhelyi annyira nyilvánvalóan a magyar kormány politikai érdekeit szolgálta a Balkánon, hogy a többi tagország uniós nagykövete be is kérette őt, hogy szóban kifaggassák. Várhelyi az írásbeli számonkérést azzal úszta meg, hogy közben kitört a háború Ukrajna és Oroszország között.
Várhelyi újrázása tehát szinte esélytelen. Az viszont nagyon valószínű, hogy bárkit jelölne a magyar miniszterelnök uniós biztosnak, az Európai Parlament visszadobná. Orbán több legyet üthet egy csapásra Várhelyi jelölésével.
- A parlament elhasználja a lehetőségét arra, hogy visszadobjon egy jelöltet, akit még a miniszterelnök sem igazán vett komolyan.
- A második jelöltet viszont valószínűleg már támogatnák, az elutasítás ugyanis példátlan üzenet lenne egy olyan bizottságnak, amelynek az elnökét megszavazták. Várhelyit korábban elsőre leszavazták a szakbizottságban, de másodjára már átengedték.
Von der Leyen most is egy férfi és egy női nevet kért a miniszterelnököktől, kivéve azon biztosokat, akik korábban is biztosok voltak. Várhelyi esetében így elég volt az ő nevét bedobni. Ha az Európai Parlament visszadobja Várhelyit, Orbán egy női politikust jelölhet biztosnak, akit a parlament minden bizonnyal elfogadna.
Az is valószínűnek tűnik ugyanakkor, hogy bárki lesz is a magyar jelölt, komoly portfóliót nem kaphat.
