Üzleti tippek

Eszközfinanszírozás

A pénzügyi válság a banki hitelek rovására felértékelheti az egyéb finanszírozási megoldásokat, így a kis- és középvállalkozók számára nyújtott pénzügyi lízinget – hangsúlyozzák a lízingpiac szereplői.

A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a hazai kkv-k mindössze 20–25 százaléka volt „bankképes” már a krízis előtt is, szemben az Európai Unió „régi” 15 tagjának 70–85 százalékos arányával – húzta alá Lévai Gábor, a lízingszövetség főtitkára. Noha a lízingalapú gép- és eszközfinanszírozást sokan a banki hitelnél drágább megoldásként szokták emlegetni, a helyzet most változhat annak nyomán, hogy a hitelintézetek jócskán szigorítottak a kkv-szektornak nyújtott hitelfeltételeken.

Igaz, a válság a lízingcégeknél is éreztetheti hatását: a drágább forrásköltség miatt itt is nőhetnek a kamatok, emelkedhet a kért önerő mértéke, esetleg rövidülhetnek a futamidők. Utóbbi piacon viszont az egyszeri költségek kapcsán most felértékelődhet az, hogy – a hitelkonstrukciókkal szemben – a lízing-megállapodásokhoz nem kell szerződésenként átlagosan 90–130 ezer forint közjegyzői díjat megfizetni, nincs akár többhetes várakozás a közjegyzői időpontra, alacsonyabb törlesztőrészlettel indulhat a konstrukció, s akár kezdő vállalkozások is finanszírozhatók e megoldással. A hitelhez képest jellemzően kisebb elvárt saját erő miatt jó alternatíva lehetne a zártvégű pénzügyi lízing (ahol a futamidő alatt a tulajdonjog a lízingbeadóé marad, annak lejártával az eszközt addig is használó lízingbevevőre száll) az európai uniós pályázati forrásokhoz jutásnál.

A válság hatására az eddiginél több kkv eshet el amiatt az EU-forrásoktól, hogy – a szigorodó banki hitelfeltételek miatt – nem tudja előteremteni a pályázathoz szükséges, a teljes beruházási költség jellemzően 60–70 százalékára rúgó önrészt. A lízingszövetség számításai szerint a pénzügyi válság előtt a támogatott beszerzésekhez hitelt igénylő kkv-k 5–10 százaléka (évente több száz vállalat), a válság után azonban akár 70–80 százaléka azért esik el az uniós forrásoktól, mert a felszámolás megnövekedett veszélye miatt nem finanszírozható hitel formájában. Közülük minden második cég pénzügyi lízingmegoldással finanszírozható lenne, csakhogy ez elé itthon az EU-pályázatoknál akadályt gördítenek – jelezte Hordós Gábor, a BNP Paribas Lease Group kereskedelmi igazgatója. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program kiírásai ugyanis – szemben az uniós szabályokkal, de a magyar számviteli törvénnyel is – elvárják, hogy a támogatott beruházást 2 éven belül úgy kell megvalósítani, hogy az adott gép, eszköz a pályázó cég tulajdonába kerül.

A lízingszakma szerint viszont a reális pályázati kiírásnak – a magyar eszközfinanszírozási piacon jellemző – 5 éves futamidőt kellene alkalmaznia (ez nem róna erőn felüli havi törlesztőrészleteket a kisvállalkozókra), a beruházás pedig a számviteli törvény alapján már – a futamidő alatt amúgy is a vállalkozás könyveiben szereplő, ott amortizálandó – adott gép, berendezés használatbavételével megvalósul. A lízinggel a támogatást nyújtó fél is biztonságban marad, hiszen a finanszírozási szerződésben kiköthető: az ügylet esetleges meghiúsulásával a lízingcég először a támogatást folyósító intézménnyel számol el, s csak utána az ügyféllel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik