„Ukrajnában sehol sincs biztonságban senki” – orosz rakéta találhatta el a gyermekkórházat

A NATO és Ukrajna közös lengyelországi kiképzőközpontja ideális esetben arra szolgálhatna, hogy olyan külföldön élő ukrán civileknek nyújtson katonai kiképzést, akik hajlandóak volnának hazatérni, hogy az Oroszország elleni védekezéshez csatlakozzanak – mondta a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője, Jacek Siewiera, akit a washingtoni NATO-csúcstalálkozó alkalmából kérdezett az Associated Press.

Az idén év elején bejelentett új, közös kiképzőközpont másik lehetséges feladata, hogy az ukránok tanítsák meg a NATO-tagországoknak, amit az orosz hadsereg elleni harc megfizethető és hatékony módozatairól tanultak. Ilyen például a civil drónok harctéri alkalmazása – jegyezte a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője.

Siewiera amellett is felszólalt, hogy Ukrajna használhassa a NATO-szövetségesektől kapott fegyvereket orosz katonai célpontok ellen Oroszországban.

Szlovákia kulcsfontosságúnak tekinti a NATO keleti szárnya légvédelmének megerősítését, de ha Ukrajnának újabb légvédelmi rendszereket küldenek, ez azt jelenti, hogy nem marad elég belőlük az észak-atlanti szövetség tagországai számára – jelentette ki a washingtoni NATO-csúcson tartózkodó Peter Pellegrini szlovák államfő a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség szerdai jelentése szerint.

Peter Pellegrini Joe Biden amerikai elnök azon bejelentésére reagált, hogy az Egyesült Államok és néhány másik NATO-tagállam a következő hónapokban több tucat újabb légvédelmi rendszert, köztük legkevesebb négy Patriotot szándékozik küldeni Ukrajnának. A szlovák elnök erről az Egyesült Államok és Európa hadiiparának lehetséges gyártási kapacitásaival összefüggésben is beszélt.

Néhány további légvédelmi rendszer küldése Ukrajnának azt jelenti, hogy ezekből nem lesz elég a NATO-tagországok számára, és Szlovákia légtere valószínűleg továbbra is hatékony védelem nélkül marad

mondta Peter Pellegrini.

Szlovákia még tavaly tavasszal, az előző kormány idején, Eduard Heger ügyvezető kabinetjének döntésével – teljes vadászrepülőgép-állományát – 13 darab MiG 29-est, illetve egy Kub légvédelmi rendszert adott át Ukrajnának, illetve már egy évvel korábban ugyancsak Kijevnek ajándékozták az ország SZ-300-as légvédelmi rendszerét is.

A korábban is számos részről bírált döntés kapcsán Robert Kalinák jelenlegi védelmi miniszter a múlt hónapban jelentette be, hogy az ügyben eljárást indítanak, mert a Heger-kabinetnek ügyvezető kormányként nem volt hatásköre ilyen fajsúlyos kérdésben döntést hozni.

A Washingtonban tartózkodó Peter Pellegrini beszélt Ukrajna jövőbeni NATO-csatlakozási terveiről is, rámutatva: a kérdést csak azután lehet megnyitni, amikor Ukrajnában már béke lesz, és ha azzal az észak-atlanti szövetség összes tagállama egyetért.

(MTI)

Két ukrán hadifogoly agyonlövése miatt indítottak vizsgálatot Ukrajnában – közölte Andrij Kosztyin ukrán legfőbb ügyész.

A főügyész az esetet az X közösségi platformon a törvények és az alapvető emberi erkölcs teljes figyelmen kívül hagyásának minősítette, miközben egy videófelvételre hivatkozott, amely az önmagukat megadó ukrán katonák agyonlövését ábrázolja. Ez bizonyíthatja a hadifoglyok megölését.

A főügyész szerint a felvételen jól látszik, hogy az ukrán katonák megadták magukat, és nem tanúsítottak ellenállást, de – mint fogalmazott – a megszállók cinikusan lelőtték a fegyvertelen embereket. Az eset a nyomozás szerint júniusában történt a Zaporizzsja megyei Robotine falu közelében.

Az ukrajnai ügyészség a háborúra vonatkozó nemzetközi jog és szokások megsértése miatt indított büntetőeljárást, amelyet szándékos emberöléssel párosítottak. Oroszország a hírt egyelőre nem kommentálta.

Jurij Belouszov, az ukrán főügyészi hivatal osztályvezetője az MTI szerint februárban azt közölte, hogy 19 büntetőeljárás folyik 45 ukrán hadifogoly megölése miatt.

Az uniós és az ukrán távközlési szolgáltatók egy évvel meghosszabbították a közös roamingszolgáltatásról szóló megállapodást, hogy biztosítsák a telefonhívások megfizethetőségét az Európai Unió országai és Ukrajna között – közölte az Európai Bizottság szerdán.

A brüsszeli tájékoztatás szerint az egyezmény 12 hónapos meghosszabbítása lehetővé teszi a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrajnai menekülteknek a határokon átnyúló kapcsolattartást az Ukrajnában maradtakkal.

Az EU 2022 áprilisában 22 európai és 7 ukrán szolgáltató közötti egyezmény megkötését segítette. Az érintett szolgáltatók megállapodtak, hogy kölcsönösen csökkentik a határokon átnyúló hívások összekapcsolásához szükséges díjakat.

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a megállapodás hatékonyan tette lehetővé a szolgáltatóknak megfizethető határokon átnyúló hívások biztosítását. Ami a határokon átnyúló hívások szolgáltatók közötti díjait illeti, az Európai Gazdasági Térség (EGT) szolgáltatóira, amelyek részei az egyezménynek, lényegesen alacsonyabb díjak vonatkoznak, mint azokra a szolgáltatókra, amelyek nem írták alá a megállapodást – emlékeztettek.

A közlemény Thierry Breton belső piacért felelős biztost idézte, aki azt mondta: az Európai Bizottság folyamatos erőfeszítéseket tesz azért, hogy az EU megfizethető mobil összeköttetést biztosítson az ukrajnai háború elől menekülők számára. „Arra bíztatjuk a többi távközlési szolgáltatót, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez” – tette hozzá az uniós biztos.

(MTI)

„Nemkívánatos szervezetnek” nyilvánította a Moscow Times című független médiumot szerdán az orosz főügyészség, amivel a lapot gyakorlatilag betiltották Oroszországban – számolt be a Reuters. Az orosz ügyészségi portálra kirakott közlemény szerint a döntést azzal indokolják, hogy

A kiadvány munkája az Oroszországi Föderáció vezetése kül- és belpolitikai döntéseinek lejáratására irányul.

Az orosz kormánytól független újság közleményben reagált a történtekre, mondván a felcímkézésük „nem meglepetés”, a munkájukat azonban ígéretük szerint tovább folytatják.

A dolgunk egyre nehezebb lesz. Bárki, aki Oroszországban mostantól bármilyen módon kapcsolatba kerül velünk, büntetőjogi felelősségre vonás veszélyének teszi ki magát. Mi azonban nem vagyunk hajlandóak elhallgatni

– írták.

Az 1992-ben angol nyelvű újságként alapított lap kezdetben leginkább Nyugatra szolgáltatott híreket, miután Oroszország a Szovjetunió bukása után megnyílt a külvilág felé. A lap az angol nyelvű orosz kiadványok között később az egyik olyan ritka kivétel lett, amelyik meg tudta őrizni a szerkesztői függetlenségét, és a portfolióját orosz nyelvű szolgáltatással is bővítette. Korábbi munkatársai között számos neves újságíró van, köztük Evan Gershkovich, a Wall Street Journal riportere, aki jelenleg kémkedés vádjával áll bíróság előtt Oroszországban.

A Moscow Times 2022-ben a könyörtelen cenzúratörvények orosz bevezetése után Hollandiába tette át a székhelyét. Az orosz hatóságok korábban már „külföldi ügynöknek” minősítették a kiadványt, és blokkolták az oroszországi honlapját.

Norvégia hat F-16-os harci repülőgépet fog átadni Ukrajnának, hogy támogassa az ukrán hadsereg védekezését az orosz légitámadásokkal szemben – jelentette be szerdán a norvég kormány.

Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök elmondta: az F-16-osok szállítását a tervek szerint még 2024-ben megkezdik.

A légvédelmi rendszerekkel együtt a harci repülőgépek elengedhetetlenek lesznek ahhoz, hogy az ukránok képesek legyenek megvédeni magukat az orosz légicsapásokkal szemben

állt a kormányfő közleményében.

Norvégia már tavaly augusztusban jelezte, hogy F-16-osokat tervez Ukrajnának adományozni, de akkor nem közölték, hogy pontosan hány gépről van szó. Az akkori első bejelentés óta a norvég kormány két F-16-os harci repülőgépet Dániába küldött, hogy azokat használják az ukrán pilóták kiképzéséhez.

A norvég légierő 2021-ben saját modelljeit lecserélte az F-16-osok modernebb utódjára, az F-35-ös típusra. A lecserélt gépek közül 32-t Romániának adtak el.

Az ukrán vezetés már hosszú ideje kéri nyugati szövetségeseit, hogy szállítsanak neki F-16-osokat. Dánia eddig 19, Hollandia pedig 24 gép szállítására tett ígéretet. Mindkét ország azon fáradozik, hogy nemzetközi koalíciót alakítson ki Ukrajna F-16-osokkal történő ellátására.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a washingtoni NATO-csúcstalálkozón reményét fejezte ki, hogy az első F-16-osok még nyáron megérkezhetnek Ukrajnába. Az elnök szerint országának legalább 128 harci repülőgépre lenne szüksége.

Több mint harminc alkatrészét és roncsdarabját azonosították az ukrán igazságügyi minisztérium Kijevi Igazságügyi Szakértői Tudományos Kutatóintézetének (KNDISZE) szakemberei annak a H-101-es rakétának, amellyel az oroszok hétfőn a kijevi Ohmatdit gyermekkórházat eltalálták – közölte a tárca szerdán Facebook-oldalán.

A közlemény szerint hétfőn és kedden a kutatóintézet szakemberei a helyszínen végezték az oroszok által használt fegyver darabjainak vizsgálatát. Azonosították egyebek mellett a rakétaszárny, a farokrész és a motor külső burkolatának darabjait. Ezenfelül a szakértők a rendelkezésükre álló videófelvételek alapján hozzávetőlegesen kiszámították a cirkálórakéta méretét.

A talált roncsok sajátos mérnöki és tervezési jellemzői, valamint a megfelelő szabványos jelölések arra utalnak, hogy az Oroszországi Föderáció fegyveres erői H-101-es típusú stratégiai, légi indítású cirkálórakétát használtak, amelynek hossza 7,5 méter, robbanófeje körülbelül 400 kilogramm, maximális sebessége óránként 720 kilométer, repülési hatótávja pedig akár ötezer kilométer

fejtette ki Andrij Hajcsenko igazságügyi miniszterhelyettes.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közzétette a fővárost ért hétfői orosz támadássorozat legfrissebb veszteségi adatait. Eszerint 33-an vesztették életüket, közülük ketten a gyermekkórházban. A halálos áldozatok között öt gyermek van. Rajtuk kívül 121-en sérültek meg.

A United24 ukrán online platform sajtószolgálata közölte, hogy önkéntes adakozók 300 millió hrivnyát (több mint 2,8 milliárd forintot) gyűjtöttek össze az Ohmatdit számára, ami háromszorosa az eredetileg megcélzott összegnek. A gyűjtést, amelyet az ukrán Monobankkal közösen indítottak, szerdán le is zárták. A közlemény szerint 55 országból több mint 320 ezer ember, valamint számos vállalat csatlakozott a kezdeményezéshez. Hozzáfűzték, hogy számos külföldi és ukrán sztár is adakozott, neveket azonban nem hoztak nyilvánosságra.

Keir Starmer, Nagy-Britannia új miniszterelnöke a Bloomberg amerikai hírügynökségnek nyilatkozva – amelyet a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál idézett – egyértelművé tette, hogy Ukrajna használhatja a brit Storm Shadow rakétákat oroszországi katonai célpontok ellen. Hangsúlyozta, hogy az országa által adományozott rakéták felhasználási módja Ukrajna dolga. Megerősítette, hogy ebben a kérdésben nem változtat az előző brit kormány politikáján.

Viktor Szolimcsuk ezredes, a harkivi egyesített területvédelmi erők parancsnokhelyettese sajtótájékoztatóján közölte, hogy az orosz hadsereg 10 350 embert mozgósított a kelet-ukrajnai régió határ menti területein két hónappal ezelőtt megkezdett támadó hadműveletére. Szavai szerint július elejei adatok alapján 2939 orosz katona halt meg, 6509 szenvedett sérüléseket, 45 pedig megadta magát. „Így az ellenség becsült vesztesége ebben az irányban megközelítőleg 91 százalék” – mondta Szolimcsuk.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt 24 órában az ukrán csapatok 12 frontirányban verték vissza az orosz erők támadásait, 147 katonai összecsapás volt, a legtöbb ellenséges támadás a Donyeck megyei Pokrovszknál történt. A kijevi katonai vezetés legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 555 ezret. Saját közlésük szerint az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett két orosz harckocsit, 36 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, továbbá 51 drónt.

(MTI)

Magyarország akciótervet adott át Ukrajnának, amelyben a határon átnyúló gazdasági együttműködés fejlesztésére, különleges gazdasági zónák létrehozására tettek javaslatot – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban.

A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozóról nyilatkozva arról számolt be, hogy előző nap ukrán kollégájával tárgyalt nagyjából egy órán keresztül, amelynek során átadott egy akciótervet is. Rámutatott, hogy ebben a határon átnyúló gazdasági együttműködés fejlesztésére, a határ két oldalán különleges beruházási, gazdasági zónák létrehozására tettek javaslatot.

Új határátkelők megépítésére, a Tisza-híd felújítására és új vasúti összeköttetésekre tettem javaslatot, továbbá arra is, hogy az energia terén is vonjuk szorosabbra az együttműködésünket, mert nyilvánvaló, hogy ha két szomszédos ország együttműködik, az az energiabiztonságot kölcsönösen tudja javítani

sorolta.

„Az oktatási és a humán együttműködés tekintetében is ennek a fokozására tettem javaslatot. Úgyhogy reméljük, hogy ez az új, a kapcsolatainkat más fejlődési keretbe helyező akcióterv létre fog tudni jönni” – tette hozzá. Illetve azt közölte, hogy ukrán hivatali partnere tanulmányozni fogja a magyar akciótervet, s visszaküldi majd a javaslatait.

(MTI)

Ezt szerdán közölte a norvég kormány a washingtoni NATO-csúcs idején. Jonas Gahr Stoere norvég miniszterelnök elmondta, hogy az F-16-osok leszállítását még 2024-ben megkezdik.

A háború menetének megváltoztatását remélve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt szeretné, ha a harminckét tagállamból álló észak-atlanti védelmi szövetség még több fegyvert és pénzt küldene, valamint biztonsági garanciákat kínálna Ukrajnának. A NATO ezen a héten ismerte el, hogy Ukrajnának még nem sikerült összegyűjtenie az ahhoz szükséges lőszereket és személyi állományt, hogy nagyszabású saját támadóműveleteket hajtson végre.

(Reuters)

Oroszország hadserege továbbra is dolgozik egy „ütközőzóna” létrehozásán az északkelet-ukrajnai Harkiv régióban, de ez időbe telik – közölte a Kreml szerdán.

Vlagyimir Putyin még májusban jelentette ki, hogy Oroszország úgynevezett pufferzónát hoz létre a megtámadott területen, hogy megvédje a Harkivval szomszédos Belgorod határ menti régiót az ukrán támadásoktól. „Természetesen ennek a feladatnak a megvalósítása időigényes. Az ez irányú munka folyamatban van” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője orosz újságíróknak arra a kérdésre, hogy mennyi időbe telik, amíg Oroszország garantálni tudja Belgorod biztonságát.

Később szerdán Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó közölte, hogy egy ember meghalt, további hét pedig megsebesült az orosz határ menti Szebekino városnál az ukrán ellentűzben – írja a Reuters. Gladkov szerint három többemeletes lakóház, több kereskedelmi létesítmény, egy ipari vállalkozás és 20 jármű sérült meg.

Az orosz agresszor a harkivi irányban átlépte a határt, és megindította nyári offenzíváját, amivel szétfeszítené az ukrán hadsereg erőit, illetve azóta céljuk létrehozni az említett pufferzónát – a támadás lehetséges kimeneteliről szóló cikkünket itt olvashatják. 

Kapcsolódó

Oroszország az új offenzívával szétfeszítené a kimerült ukrán hadsereget, kritikus szakaszhoz érkezett a háború

Megindult az orosz nyári offenzíva, harcok dúlnak Ukrajna második legnagyobb városa közelében. Nehéz hetek, hónapok következnek az ukrán hadsereg számára, amíg az új mozgósítás és az amerikai fegyverek valamennyire kikezdhetik a tetemes orosz erőfölényt.

Ukrajna legnagyobb gyermekkórházát valószínűleg közvetlenül egy orosz rakéta találta el hétfőn

– állapította meg az ENSZ, nem sokkal az után, hogy a NATO részben a brutális támadásból kifolyólag ígéretet tett az ukrán légvédelem megerősítésére.

Oroszország azóta többször is tagadta, hogy a kórház az ukrán fővárosra mért kiterjedt csapás célpontja volt, és bizonyíték nélkül azt állították, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta okozta a robbanást. Az ENSZ emberi jogi tisztviselője az általuk elvégzett vizsgálat után azt mondta azonban, bizonyítékok utalnak arra, hogy a pusztításért Moszkva a felelős – írja a CNN.

“A videofelvételek elemzése és az incidens helyszínén végzett értékelés alapján nagy valószínűséggel állítható, hogy a gyermekkórházat közvetlen találat érte, és nem egy eltérült fegyverrendszer okozta károkat” – mondta kedden újságíróknak Danielle Bell, az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője.

Bell elmondta, hogy a támadás megrongálta a kijevi Okhmatdyt gyermekkórház intenzív, sebészeti és onkológiai osztályait, amelyek létfontosságúak voltak az ország legbetegebb gyermekeinek ellátásához. Az ukrán hatóságok azóta 600 gyermeket szállítottak át más kórházakba, tette hozzá.

Ez a szörnyű támadás azt mutatja, hogy Ukrajnában sehol sincs biztonságban senki

Joe Biden amerikai elnök kedden a NATO washingtoni csúcstalálkozóján bejelentette, hogy a szövetség öt új stratégiai légvédelmi rendszert biztosít Ukrajnának. A csúcstalálkozó zárónyilatkozatában várhatóan „visszafordíthatatlannak” fogják nyilvánítani Ukrajna útját a szövetséghez való csatlakozáshoz – írja a Guardian.

A bejelentés azt követte, hogy hétfőn az eddigi legsúlyosabb orosz légitámadás érte Kijevet az orosz-ukrán háború alatt. Egy gyerekkórházat is találat ért, aminek következtében heten meghaltak. Kijeven kívül más nagyvárosokat is rakétákkal támadtak az oroszok: a közép-ukrajnai Krivij Rih városában legalább tízen haltak meg, a keleti Pokrovszkban pedig hárman. Biden „Oroszország brutalitásának szörnyű emlékeztetőjének” nevezte a hétfői támadást. Az amerikai elnök elmondta, hogy Ukrajna több száz további elfogórakétát kap a következtő egy évben, amelyek segítségével képesek lesznek megvédeni az ukrán városokat és a fronton harcoló csapatokat az orosz támadásoktól.

A háború előtt Putyin azt hitte, hogy a NATO meg fog törni. Ma a NATO erősebb, mint valaha is volt történelme során. Amikor ez az értelmetlen háború elkezdődött, Ukrajna szabad ország volt. Ma is szabad ország, és a háború úgy fog véget érni, hogy Ukrajna szabad és független ország marad.

– mondta erőteljes hangnemben Biden. „Oroszország nem fog győzni” – fogalmazott egyre hangosabb tapsvihar közepette. „Ukrajna fog győzni” – mondta.

A NATO csúcstalálkozójának első napján Orbán Viktor Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyalt – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a magyar miniszterelnök sajtófőnöke. A keddi tárgyaláson a felek megvitatták az orosz-ukrán háború ügyét, és Orbán a „magyar békemisszió” támogatását kérte Erdogantól, ugyanis előbbi elmondása szerint a konfliktusban Törökország volt az eddigi egyetlen sikeres közvetítő.

Orbán Kínából érkezett Washingtonba, hétfőn még a kínai elnökkel, Hszi Csin-pinggel egyeztetett Pekingben. Előtte még pénteken Oroszországban járt Vlagyimir Putyin elnökkel tárgyalni, amiről előre szólt a NATO-nak, de miközben a magyar miniszterelnök tölti be az EU soros elnöki tisztségét, a blokktól a moszkvai útra nem kapott felhatalmazást. Orbán mindezek előtt a két éve dúló orosz-ukrán háború kezdete óta megtette első hivatalos útját Kijevbe a múlt héten, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.

A NATO 75. évfordulós csúcstalálkozóját Washingtonban tarják július 9-11 között.