A magyar köztársasági elnök az amerikai Time magazinnak vázolta a gazdasági válságra adott magyar válaszokat és a kitűzött 3,8 százalékos hiánycél elérést célzó intézkedéseket. Az interjú végén úgy fogalmazott, „mi a kormány”. Egy pár nappal korábbi Heti Válasz interjúban viszont még állította; „…az elnök nem része a végrehajtó hatalomnak, sőt, minden hatalmi ágtól függetlenül működik az alkotmányosság és a demokrácia felett”.
„Nem vagyok közgazdász. Közel 50 éve, hogy egyetemre jártam, de azt hiszem így működik: ha csökkentik az állampolgárokra nehezedő adókat, többet költenek, ha csökkentik a cégeket sújtó adókat, több embert foglalkoztatnak és ez a gazdasági növekedés kiindulópontja. Mi, a kormány hiszünk ebben” – nyilatkozta Schmitt Pál köztársasági elnök a Time magazinnak. A legfőbb közjogi méltóság továbbá többes szám első személyben mutatta be a bankadó kivetését is – „megkértük a bankokat, hogy csatlakozzanak közös felelősségvállaláshoz és teljesítsék az ezzel járó kötelességüket”.
A magát kormánytényezőnek tekintő köztársasági elnök az IMF hitelről is sarkalatos véleményt alkot. „A válságból vezető kiút nekünk még nehezebb volt. Segítséget kellett kérnünk az IMF-től. Felajánlottak 25 milliárd dollárt, amit mi nem kértük és nem is használtuk fel – csak a háromnegyedét.”
Az államfő a kiadások kurtítására vonatkozó kérdésre válaszolva megemlíti, hogy rögzítették a legmagasabb fizetést kétmillió forintban. Ez többek között a nemzeti bank elnökének fizetését is fedi, amit Schmitt Pál úgy magyaráz, ő sem kaphat magasabb fizetést, mint bárki más. A kétmillió forintos fizetést azonban 70 ezer euróra taksálja, ami a forint erejét illetően meglehetősen optimista számítás, mivel jelenleg 70 ezer euróért még 20 millió forintot kaphatunk.
