Múlt vasárnap a magyar választók akarata demokratikus országban kivételesen egyszínűvé tette az önkormányzatokat. De ezzel az értük viselt felelősség is a jobboldal politikusaira hárul majd. A jövőben azonban a korábbi idők helyi sikereinek receptje mind kevésbé lesz alkalmazható: a helyhatóságok többsége a sorozatos költségvetési megszorítások után sem fogta vissza eléggé intézményei kiadásait, alig hajtotta végre a központilag rá kirótt intézménybezárást, sőt sokszor, európai vagy hazai pályázati pénzekből további költséges létesítményeket épített. Közben viszont gyakran súlyosan eladósodott- állapította meg a jogász. Ám eztán kevésbé hivatkozhat a vele azonos pártállású kormány szűkkeblűségére. Az 1990-es önkormányzati modell ezzel egyre kevésbé lesz fenntartható, valamit mindinkább lépni kell.
Elemeire hullott településszerkezet
Az önkormányzati szféra éves költségvetése eléri a 3600 milliárd forintot, nem csoda, ha sokan itt akarják megfogni az állami költekezést. Nem önmagában az önkormányzatok magas száma a baj, inkább az, hogy helyhatósági rendszerünkben elemeire hullott a településszerkezet, nem maradt erős intézménye a településközi, területi integrációnak. Budapesten mindezen gondokat még tovább tetézi, hogy 23 kerületi és egy külön fővárosi önkormányzat tevékenykedik egyetlen város területén. N3m létezik általános nyugati önkormányzati modell, a különböző országok helyhatósági gyakorlata lényegileg eltérő. Ezek alapjai rendszerint már sok száz éve, az újkor hajnalán rögzültek. Az önkormányzati rendszer erősen függ az adott ország évszázados közéleti kultúrájától.
Mesterséges határok között
Az utolsó időszak MSZP-hatalma módszeresen szűkítette az önkormányzatok finanszírozását, mialatt a kistérségek kialakításával és a regionális szerveződés hazánkban meglehetősen mesterséges határok közötti kiépítésével új formákat próbált adni a településközi integrációnak. Mi több a különböző reformötletekben ismételten előjött a kistérségi kényszertársulások elképzelése, sőt a 3200 települési önkormányzat radikális összevonása, mintegy 150-250-re való megkurtítása is.
Központosított jogkörök
A Fidesz most egészen más utat jár: nem az önkormányzatokat akarja egyesíteni, hanem inkább azok hatósági jogköreit, intézményeit központosítja – mondta Tölgyessy Péter. Ezután, minden bizonnyal helyesen, nem lesznek egymással szinte semmilyen kapcsolatban nem álló településeket egybefogó régiók, a közigazgatás alapegysége a történelmi megye marad. Ezen túlmutatóan azonban döntés született a megyei kormányhivatalok létrehozásáról, amelyekbe 15 – a nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól a mezőgazdasági hivatalig – igencsak különböző, eddig a szakminisztériumok által irányított hivatalt fognak egybe, egy politikus, akár országgyűlési képviselő, vezetése alatt. 2013-ig a központilag irányított járási hivatalokba helyezik át az önkormányzati jegyzők most mintegy két és fél ezer hatósági hatáskörét. Kormányzati megnyilatkozásokban máris szó esett a kórházak, a középiskolák központi kezelésbevételéről vagy akár az összes pedagógus fizetésének állami finanszírozásáról. Mindezek a változások vitathatatlanul történelmi módon az elvileg sok száz éves, tanácskozó-önkormányzó közigazgatásból az erősen központosított hatalom felé vinnék a magyar államot.
Az alulról nem kellően ellenőrzött önkormányzatok bajaival szemben most a Fidesz antitézisként az erős kormányfő kiküldötteinek centralizált közigazgatását ajánlja. Mindenképpen akadnak egyes önkormányzati feladatok, amelyek központosítás után kiáltanak, mégis jobb lenne, ha a helyi ügyekben a döntéseket továbbra is általában az érintettekhez közelebb álló önkormányzatokban hoznák meg. Ám ehhez adótudatos, okosan szervezett helyi társadalom is kellene – véli a jogász.
