Polgármesterek választása (1. szavazólap – mindenkinek)
Az lesz a polgármester, aki a legtöbb szavazatot kapta – ez ilyen egyszerű mind a 3154 településen és a 23 budapesti kerületben is. A győzelemhez tehát nincs szükség a szavazatok több mint felére: a győztes mindent visz, a vesztesekre leadott szavazatok nem hasznosulnak.
A képviselő-testületek választása (2. szavazólap – mindenkinek)
Csak a 10 ezer főnél kisebb településeken van lehetőség egy szavazólapon akár több X-et is behúzni. A választópolgárok ugyanis nem listákra, hanem jelöltekre szavaznak, mégpedig legfeljebb annyira, ahány tagja a képviselő-testületnek lehet. Ha például 8 fő választható az adott képviselő-testületbe, akkor a 8 legtöbb szavazatot kapott jelölt nyer mandátumot.
Azon a 143 településen (és a 23 budapesti kerületben), ahol több mint 10 ezren élnek, vegyes választási rendszerben választják az önkormányzati képviselőket: a választópolgárok egyéni kerületi jelöltekre szavaznak, a vesztes jelöltekre leadott szavazatok egy része pedig kompenzációs listán hasznosul. Ha érdekli, pontosan hogyan lesz a szavazatokból mandátum, itt elmerülhet a részletekben.
Megyei/fővárosi közgyűlési listák (3. szavazólap – mindenkinek, kivéve a megyei jogú városokban élőknek)
Tisztán listás rendszerben választjuk a megyei és a fővárosi közgyűlés tagjait. Furcsa Budapest-vidék különbségtétel, hogy míg a fővárosban egységesen 5 százalék a bejutási küszöb, a 19 megyében két jelölőszervezet közös listájának 10 százalékot, kettőnél több jelölőszervezet közös listájának pedig 15 százalékot kell szereznie a bejutáshoz. A lehetséges okokat itt és itt boncolgattuk.
A megyei közgyűlésekbe nem kerülnek be képviselők a 25 (2019-ben még csak 23) megyei jogú városból, mivel ezeknek a városoknak a közigazgatási határán belül a megyei önkormányzati hatásköröket az adott város települési önkormányzata saját maga látja el. Ennek következménye, hogy mintegy 1,5 millió választópolgárnak nincs lehetősége arra, hogy pártszimpátiáját megyei listán közvetlenül kifejezze.
Európai parlamenti listák (4. szavazólap – mindenkinek)
Ahogy a közgyűléseket, úgy az európai parlamenti képviselőket is tisztán listás rendszerben választjuk. A bejutási küszöb egységesen 5 százalék. Mivel ez lesz az első választás, amikor két különböző listás szavazólapot is kapni fogunk, érdemes figyelni a fejlécre, illetve a szavazólapok keretének színére, nehogy összekeverjük a közgyűlési (szürke) és az európai parlamenti (kék) listákat.
Főpolgármester választása (5. szavazólap – csak budapestieknek)
A fővárosban nemcsak a 23 kerület polgármesterét választjuk meg, hanem Budapest főpolgármesterét is, méghozzá ugyanolyan logika mentén: az a jelölt nyeri a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja, nincs szükség a szavazatok több mint felére.
Nemzetiségi választás (6-7-8. szavazólap – csak a nemzetiséghez tartozó választópolgároknak)
A nemzetiségi választásoknak három szintjük van: a települési, a területi és az országos, de sok tényezőn múlik, mely szinteken írják ki egyáltalán a választást.
Magyarországon jelenleg tizenhárom elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
A választás további részleteiről itt írtunk.
Ha csak öt perce van a választási tudnivalókra, nézze meg ezt a videót:
A 24.hu és a Political Capital mandátumkalkulátorával pedig megnézheti, hogy – akár az ön tippjei, akár a kutatási eredmények alapján – hány európai parlamenti mandátumra számíthatnak a magyar pártok.