Tavaly 15 százalékkal több időpontot foglaltak a magyar betegek a magánellátóknál, mint egy évvel korábban – mondta a Népszavának a magánszolgáltatóknál online-időpontfoglalást, betegút menedzselést segítő szoftvereket működtető cég ügyvezetője. Gáspár Péter szerint a magánegészségügyben a bevétel átlagosan 20 százalékkal nőtt, ám a nyereséget elvitte az infláció. 25-30 százalékkal drágultak az orvostechnikai eszközök, protézisek, növelték a költségeket az energiaár-változások is. Ez a kórházi szolgáltatásokat nyújtóknak okozta a legtöbb gondot, nekik akkor is működtetni kell a hét minden napján 24 órában a klímát, a sterilizálót, a gyógyszerhűtőket, ha nincs fizető páciens, márpedig az inflációs nyomás miatt a betegek egyre gyakrabban le is mondták időpontjaikat.
A magánorvoshoz járók körülbelül 9-10 százalékának van valamilyen magánbiztosítása, a többiek zsebből fizetnek. Egy-két szolgáltató már részletfizetési lehetőséget is biztosít, hogy megtartsa pácienseit. Ezt eddig csak drága műtéteknél használták, de most kezdődik egy kísérlet arra, hogy a járóbeteg-ellátásért fizetendő 30-40 ezer forint is fizethető legyen részletben, mert ezzel újabb rétegeket lehetne bevonni a magánellátásba. A szakember szerint a lemondások miatt egyre több szolgáltató törekszik arra, hogy az időpont-foglalásokkal egy időben a páciens bankszámláján előre zárolja a kezelés díját.
Az első szakorvosi vizsgálatért hasonló árat kérnek a szolgáltatók Pesten és a vidéki nagyvárosokban, ám Buda jóval drágább. Gáspár Péter azt mondta, míg egy alap belgyógyászati vizsgálat vidéken, illetve a pesti oldalon 25-27 ezer, addig Budán ez 37-40 ezer forint.
Az olcsóbb vizitdíjakért sem utaznak a páciensek, hanem a lakóhelyükhöz legközelebb lévő szolgáltatót veszik igénybe. A páciensek már nem feltétlenül az orvoshoz, hanem inkább a magánegészségügyi szolgáltatókhoz kezdenek kötődni.
Korábban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke is arról beszélt, hogy érdemes felkészülni az öngondoskodásra, mert az állam fokozatosan kivonul az egészségügy területéről, a kormányzat lépéseiből az rajzolódik ki, hogy az ellátásban a magánellátóknak nagyon fontos szerepük lesz. Álmos Péter szerint az állam lakosonként az uniós átlag felét, 1200-1300 eurót fordít egészségügyre az OECD statisztika szerint, ez a fő oka annak, hogy egyre nőnek a várólisták és a kórházi adósság.
