Rákay Kálmán, aki szereti Philipnek szólíttatni magát, bár nem tudom, egy magyar ember miért akar angol nevet magának, szóval Rákay Kálmán holywoodi léptékú pénzből csinált egy filmet 1848. március 15-ről.Olyan, amilyen, egyeseknek tetszik, másoknak nem. Hogy Rákay Kálmán a rendelkezésére álló összes fórumon dicséri és dicsérteti a maga produkcióját, az legföljebb ízléstelen, de ilyet már láttunk. Az viszont elfogadhatatlan, hogy a hazafiasságot összemossa a saját művészi teljesítményével, és pusztán a témaválasztásra alapozva hazafi kötelességnek minősíti a produkciójának elismerését, a bírálatot pedig hazafiatlannak, sőt egyenesen árulásnak nevezi
– kezdi vasárnapi Facebook-posztját Bencsik Gábor, aki ezennel beszállt a Most vagy soha! körül a kormányközeli nyilvánosságban zajló vitába. A filmről a héten Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője fejtette ki lesújtó véleményét, amely szerinte minden szempontból rossz lett, egyben jó példa arra, „miért nem szabad dilettánsoknak mozifilmet készíteniük”.
A filmje megtekintését hazafias kötelességnek nevező Rákay nem késlekedett sokáig a riposzttal, húsvét alkalmából nehezen félreérthető módon lejúdásozta Bencsiket:
Kétezer éves történet. Nagycsütörtökön és nagypénteken mindenkiről kiderül, kicsoda is valójában
– írta.
Erre reagált most a Demokrata-főszerkesztő öccse, Bencsik Gábor, nemcsak a filmről, de Rákay reakciójáról is kifejtve negatív álláspontját:
Galsai Pongrác, a nagyivó író mondta egyszer, hogy az antialkoholizmus nem mentség a tehetségtelenségre. A hazafiság sem az. Ha nemzeti színekbe csomagolva a dilettantizmus is elismerést arat, abból hamar kontraszelekció lesz, amiből pedig elkerülhetetlenül hanyatlás következik. Egy társadalom legnagyobb értékei közé tartozik, hogy képes-e a köreiben létrejött alkotásokat és alkotóikat a maguk jelentősége szerint értékelni. Ha elveszíti ezt a képességét, az egész közösség megfizeti az árát.
– írja, hozzátéve, hogy a Most vagy soha helyes értékelését nem Rákay Kálmántól várja, „ez nem is az ő dolga, neki ebben nem osztottak szerepet. Az értő kritika feladata, hogy közéleti elfogultságoktól mentesen magát a művet minősítse. Rákay csupán annyit tehet, hogy okul belőle.”
A Most vagy soha!-ról írt kritikánkat itt olvashatják, azt pedig ebben a cikkünkben elemeztük, hogy mennyiben várható el a történelmi hitelesség a történelmi költségvetéssel bíró Petőfi-filmtől.