Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós csapatai 426 éve, 1598. március 28-án éjszaka vették ostrom alá Győr várát. Az erődítményt ekkor a törökök birtokolták, akik a tizenötéves háború elején, 1594-ben foglalták el – írja a Rubicon.
Török kézen Győr
Az Oszmán Birodalom 1593-ban üzent hadat Rudolf magyar királynak, amellyel véget vetettek az 1568 óta tartó hivatalos békeállapotnak. Még abban az évben bevették Sziszeket, Palotát és Veszprémet, 1594-ben pedig Tata vára, Győr is a kezükre jutott.
Mivel Győr nemcsak visszafoglalása emberpróbáló feladatnak ígérkezett, csak 1598-ban próbálkoztak meg vele. Adolf von Schwarzenberg hadvezér 1598 márciusának elején megkezdte a felkészülést az ostromra, titokban úsztatta le Komáromig az ostromeszközöket, majd több mint 5000 fős haderőt toborzott, amelyben magyar, német, francia, spanyol és vallon zsoldosok is szolgáltak. Schwarzenberg az utolsó pillanatig titokban tartotta szándékait, terve az volt, hogy éjszaka lepi meg a várvédőket.
Schwarzenbergnek tudomása volt arról, hogy a várvédők napok óta fontos élelmiszer-szállítmányt várnak Budáról, ezért erőit a Fehérvári-kapunál összpontosította, hiszen az oszmánok erről az oldalról számítottak az utánpótlásra. A császári hadvezér kiválasztott néhány törökül tudó katonát, és egy szekérrel a falakhoz küldte őket azzal az utasítással, hogy próbálják meg rászedni a védőket, és nyittassák ki a kaput.
Megkezdődik az ostrom
Bár fáklyáiknak köszönhetően az oszmánok gyorsan leleplezték az átverést, a csel így is sikeres volt, ugyanis petárdákkal súlyos károkat tettek a kapuban, így a közelben rejtőző keresztény katonák könnyűszerrel bejutottak a városba. A törököket váratlanul érte a támadás: a harcosok nagy része aludt, mikor a küzdelem kezdetét vette, ennek ellenére a muszlimok jóval komoly ellenállást tanúsítottak. A beszámolók szerint az álmukból felriadó törökök vitézül harcoltak, a vár parancsnoka, Ali pasa pedig állítólag két kardot forgatva állta útját az ostromlóknak.
Schwarzenberg tábornok ravaszságának és az ostrom után grófi címmel jutalmazott Pálffy Miklós hősiességének köszönhetően Győr 1598-ban visszatért a maradék Magyarországhoz, az itt aratott diadal pedig az esztendő további hadi eseményeit is meghatározta. 1598 nyarán Schwarzenberg visszafoglalta Tatát, Várpalotát és Veszprémet, majd Buda bevételével is megpróbálkozott, azonban az utóbbi vállalkozás sikerére még majdnem kilenc évtizedet kellett várni.