A fővárosi politikus arra reagálva nyilatkozott erről az MTI-nek, hogy Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltje több helyen is arról beszélt: a főváros súlyosan eladósodott, a fővárosiakat félrevezették, és nem tudják, milyen állapotban van valójában Budapest.
Ikvai-Szabó Imre közölte: a főváros mintegy 10 éve rendszeresen felkéri a világ két meghatározó hitelminősítő intézetét, hogy tekintsék át a város gazdálkodását. A Moody,s és a Standard and Poor,s véleménye egyértelmű: Budapest adóssága kezelhető mértékű, hitelképessége jó, költségvetési politikája átlátható, eladósodottságának mértéke – a BKV-val együtt számítva is – elmarad a vidéki nagyvárosokra jellemző szinttől – összegezte.
Mint mondta, Budapest az állami költségvetés nettó befizetője, azaz a budapesti cégek és magánemberek befizetéseiből származik a vidékfejlesztésre fordított források jelentős része is. A fővárosi cégek tavaly a válság ellenére több mint 197 milliárd forinttal járultak hozzá a 24 budapesti önkormányzat feladatainak teljesítéséhez, és a tervezettnél 1,2 milliárddal több iparűzési adót fizettek be.
A főváros jobban áll, mint Debrecen
A főváros adósságáról szólva közölte: Budapest sokkal jobban áll, mint a legtöbb, Fidesz vezette nagyváros, beleértve Debrecent, Hódmezővásárhelyt, Pécset vagy Szolnokot. Utalt arra: a főváros a működési bevételek 65-70 százalékában maximálta lehetséges adósságállományát. A múlt év végén a hitelállomány 161 milliárd forint volt, ez a folyó bevételek 47,6 százaléka. Ezt kizárólag az uniós és egyéb társfinanszírozással megvalósuló beruházások önrészére fordította az önkormányzat.
A Fővárosi Önkormányzat 2010-ben 540 milliárd forintnyi éves kiadással számol, ennek 20 százalékát költötte el az első negyedévben. Működésre 272, fejlesztésre 228, felújításra 25, tőketörlesztésre pedig 15 milliárd forintot kíván fordítani a város az idén, vagyis a költségvetés több mint 40 százalékát fejlesztésre fordítja.
A főpolgármester-helyettes leszögezte: a város működési és fejlesztési feltételei hosszabb távon is biztosítottak, Budapest ugyanis adófizetőinek köszönhetően pozitív működési eredményt tud produkálni, azaz működési bevételei folyamatosan meghaladják kiadásait. A város működési bevételeinek mintegy 12 százalékát “termeli ki”, ez a működési eredmény 2010-ben és a következő években egyaránt 30 milliárdos nagyságrendű, vagyis körülbelül annyi, mint egy közepes település éves költségvetése.
Van pénz a fejlesztésre
Ikvai-Szabó Imre közölte: ez a működési eredmény a következő városvezetés számára is a városfejlesztés fedezete lehet, ha az új kormány tartja magát elődje vállalásaihoz és a budapestiektől beszedett adók egy részéből továbbra is részt vesz a BKV működtetésében. Ellenkező esetben működési eredmény biztosítása helyett a működési kiadások drasztikus növelésére kényszerülhet az önkormányzat – tette hozzá.
Hangsúlyozta: az elhatározott fejlesztések megindításának 90 százalékát az ellenzék is támogatta, de ha az új városirányítás mégis változtatni akar a programokon, megteheti. Ezt szolgálja az a szerződés, amelyet Budapest az Európai Befektetési Bankkal kötött, ezzel ugyanis 56 milliárd forint értékű, szabadon felhasználható kedvezményes hitelkeret áll Budapest rendelkezésére, amely az idei évet is beleértve – és a mindenkori fejlesztések 75-80 százalékos teljesülését feltételezve – 3 évre biztosítja a folyamatban lévő fejlesztések forrásigényét – mondta.
Ugyancsak a városfejlesztő beruházások önrészére fordítható az erre a célra tartalékolt, cash flow-ként rendelkezésre álló, 40 milliárd forint értékű lekötött betét, 25 milliárd forint értékű részvény és egyéb értékpapír.
