A magyar orvostechnikai szektor meghatározó érdekképviseleti szervezetei csütörtökön közös sajtótájékoztatón kongatták meg ismét a vészharangot a kórházak tartozásai miatt.
Évtizedes problémáról van szó, amiről már mindent elmondtunk
– kezdte Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, utalva arra, hogy a kórházak eladósodása miatt az orvostechnikai eszközök beszállításával foglalkozó cégek rendre bajba kerülnek. A sokéves probléma most vált igazán súlyossá, a jelenlegi helyzet már a betegellátásra is hatással van.
Hogy miként, arról Rádai Tamás az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója vázolt drámai képet:
A Nemzeti Népegészségügyi Központ tavalyi kijelölő határozatainak elemzése alapján elmondható, hogy a kórházi osztályok ideiglenes leállása az esetek 10–15 százalékában az orvosi eszközökkel kapcsolatos problémák miatt következik be.
Az igazgató szerint a kórházi adósságok halmozódása oda vezet, hogy CT- vagy MRI-gépek állnak le, mert nincs pénz a javításukra. Ráadásul a helyzet romlani fog, ha a kormány nem rendezi a kórházak adósságát, amely nem csekély: az egészségügyi intézmények lejárt adósságállománya 2024 februárjában újra meghaladta
A honvédelem, valamint a gazdasági növekedés beindítása a kormány prioritása, de sem erős honvédelem, sem gazdasági növekedés nem képzelhető el stabil egészségügyi ellátás nélkül, amihez viszont stabil eszközellátás kell
– hangsúlyozta az igazgató, hozzátéve: húsz éve hitegetik az orvostechnikai szektort, hogy türelem, megoldódik a probléma.
Rásky László szerint a kabinet tavaly év végi adósságrendezése félmegoldásnak bizonyult, mert február közepére ismét jelentős adósságot halmoztak fel az intézmények. A főtitkár kiemelte: az orvosegyetemeken januárról február végére 5 milliárd forinttal nőtt az adósság. A négy orvosegyetem február végén összesen 18,7 milliárd forintot görgetett maga előtt.
Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár még február elején megígérte, hogy a tavaly novemberi konszolidáció márciusban folytatódik, vagyis az adósságaik rendezéséhez újabb milliárdokat kapnak majd. Az orvostechnikai szektor képviselőinek csütörtöki tájékoztatóján azonban azt mondták a szakemberek, hogy egy hónappal a bejelentés után sincs hír a kórházak márciusi kisegítéséről, ez pedig súlyossá teszi a helyzetet az orvostechnikai eszközök beszállításával foglalkozó cégek számára.
A márciusi konszolidáció a mai napig nem történt meg, és többszöri megkeresésünkre sem kaptunk választ a Belügyminisztériumtól
– mondta Rásky László, aki hozzátette, a cégek 100 százaléka érintett, és valamilyen megszorításra kényszerül, például nem tudnak új munkatársakat felvenni. A kisebb vállalkozások pedig oda jutottak, hogy már a félretett tartalékaikat is felélték.
Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (Mediklaszter) főtitkára a sajtótájékoztatón ismertetett egy januári felmérést, amelynek eredménye szerint az orvostechnikai szállítók többsége a lejárt kintlevőségeinek a feléhez sem jutott hozzá, így kritikus helyzetben vannak – napról napra élnek. Működésüket nehezíti, hogy az áfát be kell fizetniük még akkor is, ha az általuk leszállított eszköz árát meg sem kapták. Közölte, több cég csődbe is ment, sokan pedig az alkalmazottak elbocsátására kényszerültek.
A kialakult helyzet miatt azt kérik a beszállítók a kormánytól, hogy mihamarabb rendezzék a kórházak teljes adósságállományát.
Az Orvostechnikai Szövetség, az ETOSZ, valamint a MediKlaszter közös közleményükben azt írják,
Magyarország kormánya többször kinyilvánította, hogy az egészségipart nemzetstratégiai jelentőségű szektornak tekinti. A hazai kórházak orvostechnikai eszközigényének meghatározó részét a szervezeteink által képviselt vállalatok biztosítják. Közös érdekünk a betegellátás zavartalanságának biztosítása. Ahogy az eddigiekben, az orvostechnikai szektor ezután is készen áll arra, hogy a kormányzati döntéshozókkal partnerségben megoldást keressen a kialakult helyzetre.
