Élet-Stílus

Magyarországon kormányzati szinten nem téma a négynapos munkahét, máshol azért kísérleteznek vele

Christina House / Los Angeles Times / Getty Images (Illusztráció)
Christina House / Los Angeles Times / Getty Images (Illusztráció)
A napokban kiderült, hogy Magyarországon, a Telekomnál nem vált be a négynapos munkahét, ezért a cégnél egyelőre nem térnek át erre a munkarendre. Ennek apropóján körülnéztünk, más országokban hol tartanak a hasonló kísérletek. Számos helyen már tesztelik a rövidebb munkahetet, és nem kizárt az sem, hogy pár év múlva kisebbségben lesznek azok a munkaadók, akik öt napot dolgoztatják az alkalmazottaikat.

Az embereknek nem kellett bejárniuk a munkába, és rögtön el is indult a gondolkozás, hogy akár kevesebb munkaórával is elvégezhetőek ugyanazok a munkakörök: a négynapos munkahét koncepciója nem új keletű, mégis a koronavírus-járvány alatt kezdtek komolyan foglalkozni a kérdéssel. Izlandon vagy Svédországban viszont már a 2010-es években megtartották a próbaidőszakot, aminek a végén két, teljesen ellentétes eredmény született.

Kevesebb munkával a munkaerőhiány ellen

Európában nem egységes a szabályozás, országonként, sokszor cégenként eltérő a stratégia a heti munkaórákról. A négynapos munkahét receptje elméletileg ugyanaz: a dolgozók heti négy napot dolgoznak, ugyanazért a fizetésért, mint amit előtte heti öt napi munkáért kaptak, ugyanakkora terheléssel mint korábban. A cél a termelékenység szinten tartása vagy növelése, a magánélet és a munka egyensúlyának megteremtése, ezek következményeként pedig a dolgozói elégedettség növelése. A szakszervezetek már régóta lobbiznak a négynapos hétért – de milyen eredménnyel?

Belgium volt az első ország, ahol törvényt hoztak a négynapos munkahéttel kapcsolatban. A Euronews összeállítása szerint a 2023 novemberében életbe lépett szabályozás nem általános érvényű, azok veszik igénybe, akik szeretnék, opcionális az 5 nap.

Az alkalmazottak nem dolgoznak kevesebbet, csak négy napba sűrítik be ugyanazt a munkamennyiséget.

Adrien Fillon / Hans Lucas / AFP Bruges, Belgium 2024. február 10-én.

Németországban úgy kezdtek tesztelni, hogy már eleve heti 34,2 óra volt az átlagos munkaidő, a szakszervezetek ezt akarják tovább csökkenteni. Indoklásuk szerint a munkaidő mérséklésével orvosolható lenne a munkaerőhiány.

Egyes kutatások szerint a németek 71 százaléka támogatná a négynapos munkahetet, a kormány vizsgálja a kérdést, közben a berlini székhelyű Intraprenör tanácsadó cég a 4 Day Week Global (4DWG) non-profit szervezettel közösen próbál hatni a cégekre, és nem is sikertelenül: február elsejétől 45 vállalat kezdte el a négynapos munkahetet.

A portugál kormány már megtette az első lépést, tavaly júniusban hirdettek meg egy kísérleti projektet, 39 magáncég vett részt a kezdeményezésben, amelyet szintén a 4DWG-vel közösen alakítottak ki. Portugáliában egyébként különösen figyelnek a magánélet védelmére, törvény tiltja például, hogy egy főnök SMS-t / üzenetet küldjön a beosztottjának a munkaidőn kívül.

Az országban az úgynevezett 100:80:100 modellt követik, azaz az idő 80 százalékában, a fizetés 100 százalékáért 100 százalékot nyújtanak. Az első szám a fontosabb, hisz Portugáliában van az egyik leghosszabb munkahét jelenleg, az OECD szerint az emberek közel háromnegyede heti 40 óránál többet dolgozik.

Izlandon szinte mindenki heti négy napot dolgozik

Az Egyesült Királyságban már lezajlott a kísérlet, amit „rendkívül sikeresnek” ítéltek, ezért a rövidebb munkahét állandóvá tételét tervezik. A tesztelésen 61 egyesült királyságbéli vállalat több mint 3300 alkalmazottja vett részt, a kezdeményező szintén a 4DWG volt, a cambridge-i, az oxfordi és a bostoni egyetem kutatóival együtt. A kísérletben részt vevő vállalatok nagy többsége, közel 92 százaléka döntött úgy, hogy a próbaidőszak után is szeretné megtartani a négy napot.

Skóciában kampányígéret volt a négynapos munkahét, a jelenleg kormányzó Skót Nemzeti Párt lengette be, és ennek megfelelően jelenleg vizsgálják is a rendszert. A South of Scotland Enterprise fejlesztési ügynökség 140 közalkalmazottja jelenleg heti 32 órában dolgozik, teljes fizetéssel, a tapasztalatokat később értékelik. Ezen kívül több skót vállalkozás is elkezdte a csonka hetet egy kísérleti program keretében.

A legfrissebb tesztelő Wales lehet. Egy közvélemény-kutatás már elkészült, eszerint a válaszadók 80 százaléka támogatná a rövidebb munkahetet, ezért ott is elkezdték a kísérleti programot.

Huw Fairclough / Getty Images Cardiff, Wales 2023. november 7-én.

Szintén megkezdték a próbaidőszakot Spanyolországban, de finomabb átállással, a kkv-knak minimum fél nappal kell lerövidíteniük a munkahetet, hogy részt vehessenek a programban. A cél ott is az, hogy megnézzék, kevesebb munkaórával, de ugyanakkora fizetés mellett tartani, de inkább növelni lehet-e a termelékenységet. A tesztidőszak hosszú lesz, a résztvevőknek legalább két évig a programban kell maradniuk, a kormány pedig az első évben segít finanszírozni a fizetéseket.

Izland már 2015 és 2019 végrehajtotta a saját kísérleteit: akkor 35-36 órás munkaheteket teszteltek 2500 ember bevonásával. A kísérleteket sikeresnek ítélték a munkaidő csökkentéséről tárgyaló izlandi szakszervezetek, ezért belevágtak a négynapos munkahétbe, ami elsöprő siker lett: jelenleg az aktív dolgozó lakosság közel 90 százaléka csökkentett munkaidőben dolgozik, ugyanakkora fizetésért.

Az eredmények elemzése után megállapították, hogy az új beosztással nagy mértékben csökkent a dolgozók stressz-szintje, kevésbé érezték kiégve magukat, és javult a munka és a magánélet közötti egyensúly is.

Svédországban nem jött be, a japánok imádják

Az eddig említettek a pozitív példák közé tartoznak, vannak azonban olyan országok is, amelyekben nem vált be, vagy felemás eredményt hozott a négynapos munkahét tesztelése. Svédország is az elsők között próbálta ki az új munkarendet, a 2015-ös tesztelés viszont vegyes eredménnyel zárult.

A svéd javaslat az volt, hogy nyolcórás helyett próbálják ki a napi hatórás munkanapot, de ezt még a baloldali pártok is túlságosan költségesnek ítélték. Volt például egy kórház, ahol 80 nővér és orvos állt át a hatórás műszakra, így viszont nem volt elég ember a műszakokra, és új munkatársakat kellett felvenni. Ennek ellenére a kórház dolgozói sikeresnek ítélték a kísérletet, amit viszont az anyagi kiadások miatt nem hosszabbítottak meg. A vállalati szférában is vegyes volt fogadtatás, a Toyota például 10 évvel ezelőtt vezette be a négynapos munkahetet, és a mai napig így működnek.

Finnországban még nem alakították át a munkarendet, az északi országban még mindig vizsgálják a kérdést.

A japánok is belevágtak a négynapos munkahétbe. A kormány 2021-ben jelentette be, hogy – szintén a munka és a magánélet jobb egyensúlyának elérése érdekében – tervezi az átállást a kevesebb munkanapra, az elképzelést a nagyobb cégeknél kezdték tesztelni. Az átállásnál fontos szempont volt, hogy Japánban évről évre rengeteg emberéletet követel a túlságosan sok munkaóra: a túlhajszolt alkalmazottak gyakran lebetegednek a sok munka miatt, de az sem ritka, hogy végső esetben öngyilkosságot követnek el. A Microsoft Japánban 2019-ben egy hónapon keresztül háromnapos hétvégéket biztosított alkalmazottainak, ez idő alatt pedig 40 százalékkal nőtt a termelékenység.

Új-Zélandon jelenleg is zajlik a kísérlet, az Unilever 81 dolgozója vesz részt az egy éven át tartó próbafolyamatban, heti négy napot dolgozva, teljes fizetésért.

Észak-Amerikában egyelőre csak ismerkednek a kérdéssel. A Qualtrics felhőszoftver-gyártó cég készített egy felmérést, árulkodó eredményekkel: a válaszadók 92 százaléka támogatta a munkahét lerövidítését, még akkor is, ha ez hosszabb munkaidővel jár. Négyből három alkalmazott (74 százalék) azt mondta, hogy négy nap alatt ugyanannyi munkát tudna elvégezni.

Az amerikai autóipar 2023-as gigasztrájkja közben a szakszervezetek egyik követelése volt a négynapos munkahét bevetése, és a Szilícium-völgyben is sorra váltanak a cégek a Kickstartertől kezdve a GooseChase-ig.

Michael Swensen / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP Gyári munkások és UAW szakszervezeti tagok sztrájkőrsége a Ford Motor Co. Kentucky Truck Plant gyára előtt 2023. október 14-én a Kentucky állambeli Louisville-ben.

Kalifornia egyike azon 5-6 államnak, ahol tervezik a négynapos munkahetet, tehát az új vonal egyelőre nem annyira mozgatta meg az amerikaiakat, de kétségkívül élénk párbeszéd zajlik a kérdésről, és több államban (így Kaliforniában is) törvényjavaslatot is benyújtottak a kérdésben.

A Librinél egyelőre bevált, a Telekomnál nem annyira

Magyarországon a kísérletezés a vállalati szférában zajlik, a Telekom és a Libri-Bookline is letesztelte a négynapos munkahetet, a két cégnél teljesen más eredmények születtek.

A telekommunikációs cégnél másfél évvel ezelőtt vágtak bele a tesztelésbe, hogy közvetlen tapasztalatot szerezzenek arról, hogy vajon elvégezhetőek-e ugyanolyan eredményességgel és teljesítménnyel a feladatok kevesebb nap alatt. Hetente vizsgálták, hogyan változik a kollégák teljesítménye, hangulata, és elemezték a tesztcsapatokon belüli fluktuáció alakulását, a betegszabadságok változását, illetve a 4 napos munkahét hatását a toborzás-kiválasztásra és a munkáltatói márkára.

Először 150, majd 300 kollégát vontak be a projektbe, tesztelték a 4×8 és a 4×9 órás munkavégzést is, a műszaki hibaelhárítással foglalkozó, valamint az ügyfélszolgálati területeknél viszont azt látták, hogy annyira összetettek a feladatok, hogy nem lehet megvalósítani a négynapos munkahetet ugyanolyan hatékonysággal.

Kollégáink egy része azt jelezte vissza, hogy meg tudták oldani a feladataikat az intenzívebb 4 nap alatt, azonban többségük munkájának jellege, vagy élethelyzete miatt nem tudott ebben a modellben kellő hatékonysággal dolgozni. Visszajelzésük értelmében a 4 napban való koncentráltabb, intenzívebb munkavégzés során nem volt ideális a munka-magánélet egyensúlya, a családi feladatok ellátására fordított idő.

– írták lapunknak.

A visszajelzések szerint a négynapos munkahétben nem valósult meg a cél, azaz a munka és a magánélet egyensúlyának javítása. A Telekom számára másfél év tesztelés után világossá vált, hogy egyelőre nem lehetséges egy olyan megoldás bevezetése, amellyel egységesen minden munkavállaló tud élni az egyéni élethelyzetek alakulása vagy munkafolyamati megkötések miatt, ezért úgy döntöttek, hogy nem térnek át a négynapos munkahétre.

A Librinél a próbaidőszak letelte után is folytatták a tesztelést, a központban dolgozó munkatársak jelenleg is heti négy napot dolgoznak. A 650 fős cégből így 120-an dolgoznak az új munkarendben, hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órát, azaz összességében heti 34 órát.

A legfontosabb tanulság, amit látunk, hogy egy új munkarendet mindig a szervezet sajátosságaihoz érdemes igazítani, illetve a Libri esetében alkalmazkodni kellett a kereskedelmi tevékenységhez is. A bolti nyitvatartás értelemszerűen hétnapos, így például az IT is ügyeletben van a hét minden napján. A Libri munkarendje ezen kívül figyelembe veszi az egyes osztályok kiemelt időszakait, szezonjait, vagyis területenként eltérő időpontban visszatérnek a munkavállalók ötnapos munkahétre, hogy elkerüljék a magas leterheltség miatti fennakadásokat

– osztották meg lapunkkal.

Marjai János / 24.hu

A Librinél viszont nincs home office vagy hibrid munkavégzés, mind a négy napon be kell menni dolgozni.

Magyarországon a munkaerőhiány, a magánélet-munka egyensúlyának megteremtése, a termelékenység vagy a dolgozói elégedettség növelése mellett az egekbe szökő energiaárak miatt is előkerült a négynapos munkahét kérdése. 2022 őszén a magas rezsi miatt vetődött fel a koncepció, akkor azonban azt nyilatkozta a kormány, hogy nem tervezik ennek bevezetését, a téma azóta sem került elő.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik