Sorra követlenek közvetlen államfőválasztást az ellenzéki pártok, az MSZP alaptörvény-módosítást kezdeményezett, a DK aláírásgyűjtésbe is fogott ennek érdekében. A Momentum szerint a változtatásra azért van szükség, „mert a Fidesz által jelölt köztársasági elnökök sorra megbuknak – morálisan és politikailag is”, hiszen Schmitt Pál után Novák Katalin is lemondásra kényszerült. Elvileg az LMP is a közvetlen államfőválasztás pártján van, bár jelenleg nem látják ennek realitását.
A Fidesz részéről Kocsis Máté reagált az ellenzéki kezdeményezésre. A Fidesz frakcióvezetője ugyan helyesnek tartotta a felvetést, de sietve hozzátette: Gyurcsány Ferencnek és az MSZP-nek nem lenne szabad ilyen javaslattal előállnia, ugyanis amikor kormányon voltak, meg tudták volna valósítani az ilyen irányú terveiket.
Bár elképzelhetetlen, hogy a Fidesz most beálljon az ellenzéki javaslat mögé, talán érdemes eljátszani a gondolattal, hogyan változhatna meg az államfői szerepkör és ezzel az ország berendezkedése a közvetlen választással. Unger Anna egyetemi docenst, az ELTE Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatóját a többi között erről kérdeztük.
A közvetlenül választott elnök az embereknek tartozik elszámolással
A köztársasági elnök pozíciója, személye, mozgástere közvetlen választás esetén kikerül a parlamenti pártok mechanizmusából, adott esetben manipulációjából. Az államfő bizonyos mértékig külső szereplő lesz a politikai elitben, aki a választóknak tartozik elszámolással, és nem a parlament felé. Sokan éppen ezért nem kedvelik ezt a rendszert, mert úgy vannak vele, hogy bezavar a képletükbe. Persze a demokrácia nem azt jelenti, hogy az legyen, amit a nyolc parlamenti párt akar, van egy nép is, melynek szintén lehetnek elvárásai
– nyilatkozta Unger Anna.
A politológus szerint egy nagyobb társadalmi felelősséggel rendelkező elnök talán jobban megfontolja azt, hogy mit ír alá. Nem a mostani kegyelmi ügyre gondolt, hanem például az új Alaptörvény elfogadását megelőző 2010-es alkotmánymódosításokra.
Azt Unger félreértésnek tartja, hogy a közvetlen elnökválasztás automatikusan félelnöki rendszerhez vezet.
A közvetlen államfőválasztástól a köztársasági elnöknek még nem lesznek kormányzati vagy bármilyen egyéb hatalmi ágat érintő extra jogkörei. Az ellenpólust – amit egyébként egy parlament által megválasztott elnök is be tud tölteni, hiszen Sólyom László ilyen elnök volt – társadalmi legitimációval a háta mögött tudja megteremteni. De ez nem jelenti azt, hogy közjogilag a miniszterelnök fölé nő.
Unger szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy a kormányfőnek is van társadalmi legitimációja, és egyáltalán nem biztos, hogy a választói többség örömmel veszi, ha az általa felhatalmazott és közvetett úton, de mégiscsak támogatott miniszterelnöknek állandóan keresztbe tesz a köztársasági elnök. „Ezek sokkal finomabb dinamikák, nem arra kell gondolni, hogy a közvetlenül megválasztott államfő a Sándor-palotából rohamot indít a Karmelita ellen” – összegzett Unger.
Karsai Dániel alkotmányjogász szerint a közvetlen elnökválasztás „alkotmányjogi szempontból hibás elképzelés és – ha megvalósulna – az a jelenlegi, korlátozott mértékű elnöki hatáskörök visszaélésszerű alkalmazásához vezethetne”. Unger szerint viszont a szlovák és az osztrák rendszer is jó példa a közvetlen elnökválasztás működőképességére.
Lehet azt mondani, hogy egy parlamentáris rendszerhez nem illik a közvetlen államfőválasztás, de hogy ez egy rossz rendszer lenne, azt téves állításnak gondolom. A magyar közjogászok által felvázolt aggodalmakat nem igazolja vissza sem a szlovák, sem az osztrák rendszer működése. Ausztriában 1951 óta választanak közvetlenül államfőt, azóta nem igazán hallottuk, hogy emiatt alkotmányos válság alakult volna ki
– mondta a politológus.
Most nincs gond a szabályok átírásával?
Eddig háromszor került elő érdemben a közvetlen államfőválasztás lehetősége.
A rendszerváltást követően az eredeti koncepció a közvetlen elnökválasztás volt. A négyigenes népszavazás napján, 1989. november 26-án tartották volna, de az elnökválasztást meghekkelte az akkori SZDSZ és a Fidesz, illetve még néhány rendszerváltó szervezet azzal, hogy nem írták alá a kerekasztal-megállapodást, hanem egy négy kérdésből álló népszavazást kezdeményeztek. Érdemi, valódi politikai jelentőséggel bíró kérdés viszont csak egy volt benne, amelyik a köztársasági elnök megválasztására vonatkozott
– idézte föl a politológus. Mindenki tudta, hogy a közvetlen elnökválasztást akarták megakadályozni, mert ezen nagy valószínűséggel az akkor rendkívül népszerű államminiszter, Pozsgay Imre győzött volna, amit viszont el akart kerülni az SZDSZ és a Fidesz.
Maga a kérdés nem a közvetlen államfőválasztásra vonatkozott, hanem úgy szólt: „Egyetért-e ön azzal, hogy csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?” Ez azt jelentette, hogy ha az igenek nyernek, akkor előbb országgyűlési választás lesz, és a parlament majd adott esetben dönthet úgy, hogy közvetett elnökválasztást tart – magyarázta Unger. Végül ez is történt, de kevésen múlt, az államfőválasztásáról szóló kérdés eredménye a legszorosabb a hazai népszavazások történetében, csupán 6404 szavazat (0,15 százalék) döntött az igenek javára, aminek és az MDF és az SZDSZ alkujának eredményeként Göncz Árpád lett a köztársasági elnök.
A szavazás után történt egy alkotmánymódosítás, majd Király Zoltán korábbi országgyűlési képviselő és néhány társa még kezdeményezett egy népszavazást 1990-ben, melyet a parlament júliusra írt ki, amikor az emberek jelentős része nyaralt. Miközben a részvétel valóban csekély volt, 85 százalék a közvetlen államfőválasztás mellett foglalt állást.
1999-ben aztán a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom nyújtott be a témában népszavazási kérelmet, melyet a választási bizottság át is engedett. Az Alkotmánybíróság viszont úgy döntött, hogy ebben a témában nem lehet népszavazást kiírni.
Unger egyébként nem emlékszik arra, hogy bármelyik parlamenti párt szeretett volna korábban közvetlen elnökválasztást, így ez új kezdeményezésnek nevezhető.
Erre szokták azt mondani, hogy touché
– reagált Unger Anna, amikor Kocsis reakcióját említettük. Szerinte abban igaza van a kormánypárti frakcióvezetőnek, hogy a baloldalnak is lett volna lehetősége bevezetni a közvetlen elnökválasztást. Más kérdés, hogy a szocialistáknak 2005-ben még a saját jelöltjüket, Szili Katalint sem sikerült államfővé választani, mivel az SZDSZ-es képviselők nagyobbik része az ellenzék által támogatott Sólyom Lászlóra szavazott.
Ha egyszer azt mondják, hogy ez nem demokrácia, Dobrev Klára szerint egyenesen diktatúra, akkor nem világos, hogy miért szeretnének közvetlen elnökválasztást – jegyezte meg Unger. Visszásnak tartja azt is, hogy nemrég még felháborodtak az ellenzéki pártok azon, hogy az önkormányzati választás előtt fél évvel átírták a szabályokat, miközben most azt szeretnék, hogy kevéssel egy másik választás előtt módosítsák azokat.
A politológust végezetül megkérdeztük arról is, szerinte milyen jelölt lenne jó a jelenlegi helyzetben a Fidesznek:
Nem tudok az ő fejükkel gondolkozni, de azt gondolom, hogy egy olyan jelöltet választanak majd, akiről már mindent tudunk. Akiről már nem derülhet ki semmi. Azt is gondolom, hogy olyan embert választanak majd, aki viszonylag távol van a politikától, és nem belpolitikai konfliktusokban edződött, megkarcolódott, megosztó ember lesz. Egy politikai értelemben nem releváns figurára eshet a választás.
Unger szerint összességében olyan ember lehet az új köztársasági elnök, aki betölti azt a funkciót, amit a Fidesz neki szán: aláír, és ezért ha kell, vállalja a felelősséget.