A legutóbbi népszámláláson 2439-en állították azt magukról, hogy szkíta az anyanyelvük és családi körben is ezt használják, derült ki a KSH hivatalosan nem elismert nemzetiségekre vonatkozó listájából, melyet a hvg.hu kért ki a statisztikai hivataltól.
Ebből kiderült, hogy 11 592-en vallják magukat kínainak itthon, míg az oroszok 11 127-en, a törökök 2736-an vannak. Őket követik nem sokkal lemaradva a szkíták, de hun anyanyelvűek is önbevallás alapján 345-en vannak. Mindez azért különleges, mert sem a szkíta, sem a hun nyelv nem maradt fent, csupán néhány hitelesnek tekinthető kifejezést ismerünk. Márpedig szkítául vagy hunul kommunikálni szavak híján aligha lehetséges.
Ez nem zavarta Pócs Alfrédot, a gyöngyösi kórház kirúgott vírusszkeptikus orvosát, aki elindította a szkíták nemzetiségi elfogadását kezdeményező eljárást. Pócs, aki egri önkormányzati képviselő is egyben, a szittya erkölcsiség és jogrendszer miatt szerette volna honosíttatni a kétezer éve kihalt népcsoportot. A kezdeményezést 1371 szkíta-tudatú magyar állampolgár támogatta, de végül a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása alapján az Országgyűlés nem adta meg nekik a nemzetiségi státuszt.
Az előző referendumon a 13 elismert, honos nemzeti kisebbség közül a legnagyobb az önbevallás alapján 200 ezer fős cigányság és a 98 ezres németség volt.
