Igor Alekszejevics Gyatlov és egyetemi mászókörének tagjai 1959 elején 200 kilométeres, hegymászással kombinált sítúrára indultak az Ural északi lejtőire, céljuk a „Halál-hegy” meghódítása volt. A fiatalok hét férfiból és két nőből álló csapatához az utolsó pillanatban csatlakozott a számukra ismeretlen, 37 éves magashegyi túravezető, Alekszandr Alekszandrovics Zolotarjov – mint később kiderült, a szovjet belső elhárítás tisztje volt.
Egyikük megbetegedett, visszafordult, a többiek 1959. február 1-jén táboroztak le a halál-hegy meredek, mintegy 15 fokos dőlésszögű oldalában, közel 1080 méteres magasságban. Este hét órakor megvacsoráztak, és lefeküdtek – írja a Múlt-kor.hu.
Jeges rémálom
A keresőalakulatok február 26-án találták meg a fiatalok utolsó táborhelyét, majd öt holttestet, és rengeteg furcsaságot. A sátor falát belülről késsel vágták fel, ami gyors menekülésre utal, majd a táborból annyifelé futottak, ahányan voltak. Később 900 méterre a közeli erdő szélén egy nagy fenyőfa alatt mindannyian találkoztak, amelyre a jelek szerint megpróbáltak felmászni.
Tüzet is gyújtottak, és megpróbáltak visszajutni a sátorhoz: a 22 éves Zinaida Alekszejevna Kolmogorovának 650 métert sikerült megtennie. A lány holtteste mellett vércseppeket fedeztek fel, amelyekről viszont kiderült, nem a csoport tagjaitól származnak. A halottak közül kettőn nem volt lábbeli, hármójuk csak alsóneműt viselt, egyiküknek hiányzott az orra, többükön égési sérülés nyomai voltak láthatók.
![Földönkívülieket is okoltak 9 túrázó eltűnéséért 1](https://s.24.hu/app/uploads/2023/12/dyatlov_pass_incident_02-1.jpg)
Rusztem Szlobogyin pedig úgy szenvedett koponyaalapi törést, hogy nem volt mellette más lábnyom, és mindegyik holttest bőrszíne narancssárgás volt.
Se vége, se hossza a rejtélyes körülményeknek
Másik négy túrázó testét májusban, a hóolvadás után találták meg egy vízmosás szélén. Ljudmila Alekszandrovna Dubinyinának úgy tört el minden bordája és mozdultak el belső szervei, hogy külsérelmi nyom nem látszott a testén, szemeinek és nyelvének pedig hűlt helye volt. A titokzatos Zolotarjovnak – ugyanúgy mint Ljudmilának – csak a jobb oldali bordái törtek el.
A boncolás megállapította, hogy ötük halálának kihűlés volt az oka, hárman fizikai sérüléseikbe haltak bele, a kilencedik túrázó halála pedig a fizikai trauma és a kihűlés együttes hatására következett be. Hat holttesten radioaktivitás nyomait is felfedezték. Végül pedig Zolotarjov fényképezőgépéből nyoma veszett a filmnek, 50 kilométerrel odébb pedig egy másik túracsoport a Halálhegy fölött furcsa, különböző nagyságú, vöröses-narancssárgás, illetve kékes színű gömböket látott ide-oda cikázni.
A rengeteg furcsa körülmény persze azóta is találgatások célpontjává, összeesküvés-elméletek melegágyává teszi a Gyatlov-rejtélyt. Felmerült, hogy a helyi manysik gyilkolták meg őket, mert behatoltak egy szent helyükre, de a csoporton belüli féltékenység, és természetesen a lavina is. Csakhogy minden verziót csak a tények egyik része igazol, mások cáfolják.
A közelben túrázó másik csoport, valamint a helyi lakosok által is észlelt különös égi jelenségek miatt az ufo-hívők a földönkívüliek látogatásának tudták be a tragédiát. Az ezoterikus elmélet mellett kiállók szerint ez megmagyarázná, hogy az egyik áldozat durva belső sérüléseinek nem volt külső nyoma. Olyanok is voltak, akik a hegyekben élő jeti ténykedését látták az események mögött.