A Niveus Consulting Group összefoglalta a parlament által elfogadott adócsomag legfontosabb változásait. A tanácsadócég partnere, Bagdi Lajos kiemelte, hogy a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez képest a végül elfogadott adócsomag több ponton is módosult, illetve hogy az adóváltozások egyes személyekre, ágazatokra, cégcsoportokra kifejezetten jelentős hatással lesznek.
Kisvállalati adó (KIVA)
A KIVA-törvény módosítása Bagdi Lajos szerint jelentősnek tekinthető, ugyanis az elfogadott őszi adócsomag alapján megnyílik a lehetőség KIVA-s cégek átstrukturálására.
A kisvállalati adó (KIVA) jelenlegi szabályai alapján a KIVA szerint adózó cégek nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, különben elveszítik a KIVA szerinti adózás lehetőségét, és két évig nem is választhatják újra ezt a kedvező adózási módot. Ezt módosította az őszi adócsomag, amelynek újdonsága, hogy szűk körben megnyitja a lehetőséget a KIVA-s cégek átstrukturálására.
A szakértő szerint a KIVA alapján adózó cégek átalakulásának korlátozása számos cégcsoport életét nehezítette meg. Az elfogadott törvény szerint a jövőben lenne egy új kivételszabály, amely ugyan szűk körben, de lehetővé tenné a KIVA-val adózó cégek egyesülését, szétválását.
Globális minimumadó
Az egyik legjelentősebb változásnak nevezte a külön jogszabályban megjelenő globális minimumadó szabályozást. Bagdi Lajos szerint ez a közel 80 oldalas jogszabály Magyarországon mintegy 3 ezer vállalkozást érint és jelentős adminisztratív terhet ró a cégekre.
A törvény értelmében a kiegészítő adó alanyai azon vállalatcsoportok magyarországi tagjai lesznek, melyeknél a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele legalább két egymást követő évben meghaladja a 750 millió eurót. A kormányzat várakozásai szerint mintegy 100 milliárd forint bevételt várnak ebből az adóból.
A kiegészítő adót azoknak a cégeknek kellene megfizetni, amelyek effektív magyarországi adókulcsa nem éri el az elvárt 15 százalékos minimumadót. Fontos megjegyezni, hogy a tényleges termelési tevékenységet jelentős létszámmal végző cégek kedvezményeket kapnának, egyúttal a tervezet egyértelművé teszi, hogy az effektív adókulcs számításánál lefedett adónak kell tekinteni különösen a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját, és az innovációs járulékot.
Társasági adó
Érdekesség a szakértő szerint, hogy a globális minimumadó jogszabállyal együtt fogadtak egy társasági adótörvényt érintő új kedvezmény, a francia modell alapján előkészített kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezményt, amely a globális minimumadó számítása során elismert kedvezmény lesz.
A piaci szereplők már régóta szorgalmaztak egy ilyen típusú adókedvezményt, mert ezzel olyan tényleges kutatási tevékenységet végző cégeket is ösztönözhetnek, amelyeknek nem volt eddig (elegendő) adófizetési kötelezettsége, így nem volt miből igénybe venni a K+F adóalap kedvezményt. Az elfogadott jogszabály alapján a K+F adóalap-csökkentő tétel helyett 5 évre szóló adózói választás alapján kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételét teszi lehetővé a rendelkezés.
Az adókedvezmény az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben érvényesíthető. Az elszámolható költség felmerülésének adóévét követő negyedik adóév végén a maradványt (fel nem használt kedvezményt) az adózónak készpénzben kifizetik. Az adókedvezmény az elszámolható költség 10 százaléka lesz, de fontos megjegyezni, hogy bizonyos ráfordítások nem minősülnek majd „elismert ráfordítás”-nak.
A társasági adót érintő változás, hogy szigorodnak az energiahatékonysági adókedvezményre vonatkozó rendelkezések. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi gyakorlathoz képest jelentősen kevesebb kedvezményt érvényesíthetnek a cégek (energiatermelő tárgyi eszközre nem is igényelhető a jövőben ilyen adókedvezmény), ráadásul sokkal összetettebb lesz a szabályrendszer (pl. különkedvezményszámítás vonatkozik az épületekkel kapcsolatos energiahatékonysági beruházásokra). Emiatt a szakértő szerint sokkal átgondoltabb tervezésre és esetlegesen tanácsadó bevonására lehet szükség, hogy az igénybevehető kedvezményt maximalizálják a cégek.
Fontos változás továbbá, hogy a fejlesztési adókedvezmény mértéke bizonyos beruházásoknál emelkedik és kevesebb esetben kell engedélyt kérni az Európai Bizottságtól.
Általános forgalmi adó (áfa)
A tanácsadócég szerint áfa szempontból a jogszabály egyik legnagyobb újdonsága a közösségen belüli értékesítéssel kapcsolatos alanyi mentesség választhatósági szabályainak átültetése. Mit is jelent ez a gyakorlatban? 2021-ben jelentősen változtak a közösségen belüli távértékesítés szabályai. Azaz jellemzően, ha egy magyar adóalany a közösség területére értékesít nem adóalany (tehát tipikusan magányszemély) részére, akkor be kell jelentkeznie az OSS (egyablakos) rendszerbe, és azon keresztül az adott tagállam szerinti áfával kell számláznia a vásárlójának.
Ez most annyiban változna meg, hogy magyar adóalany is választhatja az adott tagállamban az alanyi adómentességet, ha megfelel az ottani feltételeknek, és az uniós (tehát az egész közösségen belüli) árbevétele nem haladja meg a 100 ezer eurót. Ezzel együtt bevezetnék azt is, hogy a külföldi cégek is választhatják az alanyi adómentességet Magyarországon. Mivel a magyar feltételeket ismerjük, nézzük, hogy ez mit jelent egy külföldi cég esetén. Ha például egy német cég magyar magánszemélyeknek ad el termékeket távértékesítéssel Németországból 2024-ben, valamint elektronikusan nyújtott szolgáltatásokat nyújt szintén Németországból, az eddigi szabályok alapján be kellett jelentkeznie az OSS rendszerbe és az ügyleteket magyar áfával kellett számláznia. Azonban, ha a teljes közösségi értékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó árbevétele nem éri el a 100 ezer euró-t, a magyarországi pedig a 12 millió forintot (és ezt 2023-ban sem érte el), akkor a Magyarországon teljesülő termékértékesítései és szolgáltatásnyújtásai esetén választhatja az alanyi adómentesség alkalmazását. Ennek az intézkedésnek Bagdi Lajos szerint az a jelentősége, hogy a kisebb, ám EU-s piacra betörni készülő vállalkozások nem kerülnek hátrányba a helyi, alanyi adómentes vállalkozásokkal szemben.
Érdekességképpen kiemelte, hogy az adócsomagból hiányzik az alanyi adómentesség felső értékhatárának megemelése (a jelenlegi 12 millió forintról 18 millió forintra).
A másik említésre méltó dolog, hogy bekerült a törvénybe a NAV által elkészített áfabevallásról szóló rendelkezés, aminek elindítási határidejét többször módosították, a jelenlegi céldátum 2024. január 1. A javaslat ételmében jövőre a NAV az szja-bevallások mellett már az áfabevallások tervezetét is elkészíti, és kiajánlja a rendelkezésére álló adatok felhasználásával. Azok az adózók, akik elfogadják majd a kiajánlott bevallást, egyúttal nem lesznek kötelesek belföldi összesítő jelentés készítésére sem, ami jelentős adminisztratív könnyebbség lehet. Érdemes továbbá a megbízható adózó minősítésre törekedni, ugyanis az a megbízható adózó, aki az áfabevalláshoz a gépi interfész alkalmazást választja, a bevallás esedékességétől számított tizenöt napig mentesül az ellenőrzés alól. Ezen idő alatt az esetleges hibák és eltérések javíthatóak, ráadásul még az önellenőrzési pótlékot sem kell fizetnie a vállalkozásnak.
Az elfogadott tervezet az adómegfeleléssel kapcsolatos folyamatok digitális átalakítását célzó eNyugta projekt törvényi szintű szabályozását is tartalmazza, amivel a Pénzügyminisztérium sajtóközleménye szerint „Magyarország elsőként teheti általánossá az e-nyugtát az Európai Unióban”. Az e-nyugta lényege, hogy minden egyes bevásárlás nyugtája elérhető lesz a vásárló számára egy digitális gyűjtőhelyen.
Változik a kedvezményes áfakulcsú és az adómentes termékek és szolgáltatások köre. A javaslat 2024. január 1-jétől 18 százalékos áfa kulcs alá sorolja többek között a Túró Rudit is (mint desszert jellegű sajtkészítmény).
Személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, társadalombiztosítási járulék
A jogszabályban kezelték az USA-magyar egyezmény megszűnése kapcsán keletkező kedvezőtlen jogkövetkezményt, így az értékpapírból és kamatból származó jövedelmekre nem kell alkalmazni az egyéb jövedelemre vonatkozó előírásokat, ha a jövedelem juttatója OECD-tagállamban (így pl. az USA-ban) székhellyel rendelkező személy. Egyúttal ellenőrzött tőkepiaci ügylet marad a tranzakció akkor is, ha OECDországban (így pl. USA-ban) tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével történik.
A szakértő szerint fontos adminisztratív könnyítés, hogy a kifizetőt terhelő adó a jelenlegi haviról negyedéves bevallású lesz főszabály szerint. Ahogyan a sajtóban korábban már megjelent, a borengedélyestől vásárolt bor juttatása a törvény erejénél fogva adómentes lesz.
Jelentősebb változás még, hogy az előadói, művészeti és sporttevékenységekből származó jövedelem adóját a tevékenység végzésének helye szerinti államban kell megfizetni.
A munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény szűkül és kizárólag már csak a magyar állampolgárok, illetve a Magyarországgal határos nem EGT-állam (így Szerbia és Ukrajna) polgárai után lenne igénybe vehető 2024-től.
Érdekes változás továbbá, hogy a benyújtott javaslat alapján adómentes lesz a számsorsolásos játékokon (pl. lottó, kenó, stb.) elért nyeremény.
Adózás rendjéről szóló törvény
Az egyik legszembetűnőbb változás, hogy a nagy összegű adóhiánnyal és / vagy adótartozással rendelkező adózók közzététele egységesen 100 millió forint felett merülhet csak fel (ez a természetes személyek esetében jelenleg 10 millió forint). Továbbá, a helyi adók vonatkozásában az érték szintén egységes lenne, az 500 ezer forint lenne (jelenleg természetes személyek esetében 50 ezer, egyébként 100 ezer forint).
DRS (Deposit Refund System) – kötelező visszaváltási rendszer
A 2024-től bevezeténdő kötelező visszaváltási rendszerrel összefüggésben a számviteli elszámolást pontosítják, ennek megfelelően a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasznosítható termékre a MOHU-val szembeni kötelezettséget (50 forint/db) nem az árukkal, hanem az egyéb ráfordításokkal szemben kell könyvelni.
Ágazati különadókat érintő változások
2024. január 1-jétől a távközlési vállalkozásokat érintően a közművezetékek adója tárgyi hatálya alól kikerülnek a hírközlési vezetékek, egyúttal 2025. január 1-jétől hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló törvény.
A törvény további egy évvel meghosszabbítja a reklámadó felfüggesztésének határidejét, így az a bizonytalanság is eloszlani látszik, hogy ez az adó esetleg újra terheli-e az érintett ágazat szereplőit.
A kiskereskedelmi adó kapcsán jelentően növekszik (20-szorosára!) az 500 millió forint forgalmat meghaladó, de 100 milliárd forint forgalmat el nem érő benzinkutak adóterhelése.
Egyéb változások
A törvény tartalmazza, hogy ha jövőre a könyvvizsgáló céget megválasztják könyvvizsgálói tevékenységre, akkor ezzel egyidejűleg a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgálót is meg kell választani.
A bizalmi vagyonkezelés szabályaiban is jelentős változás lesz, ugyanis az idén 2023. szeptembertől átalakított szabályozás megváltozik és a bemeneti oldal adózása helyett a kimeneti oldalt adóztatja, azt is csak bizonyos feltételek teljesülése esetén. Így újra megnyílhat az adótervezési lehetőség ezeknél a konstrukcióknál.
