A fideszes Hollik István és a KDNP-s Nacsa Lőrinc október elején váratlanul bejelentették: azt javasolják a kormánynak, hogy 18 éven aluliak ne fogyaszthassanak energiaitalt. A két kormánypárti képviselő a Facebookon röviden azzal indokolta az intézkedés szükségességét, hogy az energiaitalok – sok esetben napi szintű – fogyasztása komoly veszélyt jelent a fiatal generáció egészségére.
Az ötlet önmagában nem unikum: több európai uniós országban is bevezettek már hasonló szabályozást. Elsőként Litvánia lépett majd tíz éve, még 2014-ben, majd két esztendővel később Lettország folytatta a sort, legutóbb pedig Lengyelországban szavazták meg, hogy a 18 éven aluliak ne férhessenek hozzá az energiaitalokhoz.
A két balti ország esetében már nagyobb távlatokról beszélünk, ennek ellenére egészségügyi hatástanulmányt nem találtunk arról, hogy a gyermekekre milyen pozitív hatást gyakoroltak a tilalmak. Az viszont biztos, hogy a társadalom egészét tekintve nem voltak trendfordító hatással, hiszen mindkét érintett államban nőtt az energiaital-gyártók forgalma.
A lengyeleknél csak 2024-ben lép életbe a törvény, amely betiltja az energiaital-fogyasztást a 18 évnél fiatalabbaknál. Az energiaital a jogalkotó szerint
olyan ital, amely literenként több mint 150 mg koffeint vagy taurint tartalmaz, leszámítva azokat a termékeket, amelyekben ezek az anyagok természetes módon fordulnak elő.
Jövőre kötelező lesz a gyártóknak nagybetűkkel feltüntetni a termékeiken, hogy energiaitalt árulnak, akik ezt nem teszik meg, akár 200 ezer zlotys büntetésre is számíthatnak, de a kereskedőket is kétezer zlotyra bírságolhatják, ha fiatalkorút szolgálnak ki.
A 18 évek aluliak energiaitalhoz való hozzáférését úgy is korlátozzák a többi érintett országban, hogy az italautomatákból kiszedették ezeket a termékeket. Ez Magyarországon is elkerülhetetlen lenne ahhoz, hogy a fiatalok ne férjenek hozzá ezekhez az italokhoz. Emellett Litvániában, Lettországban és Lengyelországban az alkoholhoz hasonlóan személyi igazolványt is kérhetnek az eladók a vásárlóktól, ha másként nem tudnak meggyőződni az életkorukról.
Idehaza egy másik út is járható lenne: ha a dohányboltokba terelnék az energiaitalokat, hiszen azokba egyébként sem mehetnek be a 18 év alattiak. Ezt már fel is vetette a Fiatal Családosok Klubja, amely egyébként kiemelt prioritásként kezeli, hogy az energiaitalok vásárlása csak 18 éven felülieknek legyen lehetséges.
Márpedig hatalmas piaca van az energiaitaloknak: a NielsenIQ piackutató G7-hez eljuttatott friss adatai szerint 2022 augusztusa és 2023 júliusa között 64 millió liter energiaital fogyott 64 milliárd forint értékben, és ezzel bérelt helye van a top 20 élelmiszer-kategória között. Ez átszámítva azt jelenti, hogy egy magyar vásárló átlagosan évi 27 darab negyedliteres dobozzal iszik meg. Bár ez mennyiségben 4 százalékos csökkenés, a két megelőző évben két számjegyű volt a növekedés.
Szerettük volna megtudni Hollik Istvántól, hogy javaslatuk szerint mi lenne itthon az ideális megoldás, de nem reagált a megkeresésünkre.
A javaslat egyébként önmagában még nem garancia semmire, Skóciában például évekig ment a huzavona a tilalomra vonatkozóan, de végül az idén nyáron a kormány elvetette az ötletet, mondván
megfontoltuk, de nem gondoljuk, hogy kellő mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy kötelező érvényű intézkedéseket hozzunk az energiaitalok értékesítésében.
Sőt, 2014-ben már Magyarországon is felmerült gondolatként a korlátozás, de végül „csak” a chipsadó született meg, a gyártók pedig az energiaitalok összetevőinek megváltoztatásával jelentősen mérsékelni tudták az adó hatásait. Leginkább úgy, hogy a fizikai erőnlétet fokozó taurint kiszedték a receptúrából.
Ha az energiaitalt tiltják, tiltsák a kólát is
Csibi Sándor, a Magyar Energiaital Szövetség főtitkára lapunk megkeresésére a szervezet korábbi közleményét ajánlotta figyelmünkbe, melyben közölték: sajnálatosnak tartják, hogy két ismert politikus kiállt a nyilvánosság elé, és pontos információk hiányában megfogalmaztak – remélhetőleg csak – egy magánvéleményt, „amely nem fedi a valóságot, illetve csak féligazságokat tartalmaz.”
Például azt, hogy az elmúlt években az energiaital-fogyasztással kapcsolatban több súlyos eset is napvilágot látott, konkrétan pedig megnevezték a tavalyi hatvani tragédiát, amikor egy kisfiú veszítette életét. Ezzel szemben a valóság az, hogy az említett kisfiú halálához semmi köze nem volt az energiaitalnak, ezt pedig a kisfiú édesanyja is elmondta, tovább egyetlen eset sem volt, amikor kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy »pusztán« az energiaital fogyasztása bármilyen súlyos vagy életveszélyes esetet okozott volna
– fogalmazott a kommünikében Csibi.
Hollik István és Nacsa Lőrinc valóban megemlítette a bejelentésben, hogy a mentőszolgálat az elmúlt négy évben átlagosan évi száz olyan esetet rögzített, amikor 18 év alatti gyermeket energiaital miatt kellett kezelni. Hogy ezt az adatot honnan szedték, nem tudni. A 24.hu megkereste az Országos Mentőszolgálatot, többek közt kíváncsiak lettünk volna arra, hogy évekre bontva hány esetet látnak el az energiaital miatt, de Győrfi Pál szóvivő – írásos ígérete ellenére – többszöri érdeklődésünkre sem válaszolt.
Így maradt a Nemzeti Népegészségügyi Központ éves jelentése kiindulási pontnak. Ebben az áll, hogy 2022-ben összesen 26, 15 éven alulit regisztráltak, akinél legális élvezeti cikkek – vagyis cigaretta, kávé vagy energiaital – miatti mérgezéses tünetek fordultak elő, és további 19-et a 15–19 éves korosztályban.
A Magyar Energiaital Szövetség állítja, szeretné megvédeni a gyermekeket a veszélyektől, és következetesen hirdeti, hogy a gyermekek számára a koffeinfogyasztás nem ajánlott: tehát nemcsak az energiaital, hanem semmi, ami koffeint tartalmaz, így például a kóla sem.
A pontos tájékoztatás kedvéért szeretném megjegyezni, hogy egy liter kólában annyi cukor van, mint egy liter energiaitalban, és egy literben annyi koffein, amennyi egy doboz energiaitalban. A kólát szinte már családbarátként hirdetik, és literszámra töltenek magukba a fiatalok, legtöbbször úgy, hogy a szülő veszi meg. A koffein élettani hatása pedig ugyanaz. Ha tehát valóban az a cél, hogy a gyermekeket védjük meg a koffein fogyasztástól, és ennek csak a tiltás az egyetlen módja, akkor álláspontunk szerint tiltsunk be a részükre mindent, ami koffeint tartalmaz: kávét, energiaitalt és kólát is
– írta Csibi Sándor.
De akkor kinek van igaza?
Juhász Anna Evelin, az Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) Tudományos Bizottságának tagja a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a koffeintartalmú üdítőitaloknak, például a kólának a koffeintartalma jóval alacsonyabb, mint a kifejezett energiaitaloké, ugyanakkor igaz, hogy egy presszókávéban közel ugyanannyi koffein van, mint egy 250 ml-es kiszerelésű serkentőitalban.
Elmondta: az energiaital-fogyasztás biztonságáról jelenleg még nincs tudományos konszenzus. A gyártók szlogenjei szerint a serkentőitalok fogyasztása biztosítja a szellemi és a fizikális teljesítmény növeléséhez szükséges energiát.
Sportolókon végzett kutatások eredményei alapján elmondható, hogy a koffein sportteljesítmény-fokozó hatást tud kifejteni. Elsősorban hosszabb állóképességi teljesítmények fokozásáról, a kimerüléshez vezető időtartam megnyúlásáról, a fókuszérzet javulásáról számolnak be. Azonban egyre több tanulmány és esetleírás számolt be a serkentőitalok fogyasztásával összefüggésbe hozható (az esetek nagy részében 18 éven aluliakat érintő), nemkívánatos vagy éppen káros hatásokról, melyet elsősorban a koffein-túladagolás miatt bekövetkező szív- és érrendszeri események jelentenek
– fogalmazott a szakember.
Arra a kérdésre, milyen mértékű lehet az az energiaital-fogyasztás, amely már kockázatot jelenthet egy 18 évnél fiatalabb gyermeknek, Juhász Anna Evelin rámutatott, egy átlagos, 250 ml-es energiaital koffeintartalma 65–75 milligramm, igaz, már fellelhető a polcokon a 1,5–2 literes kiszerelés is, melynek a koffeintartalma elérheti az 1200 milligrammot is. Hozzátette, ez a mennyiség rövid időn belül elfogyasztva már kockázatosnak mondható. Ugyan az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2015-ben megjelent állásfoglalása szerint a gyermekek (10–18 év) számára napi 3 mg/ttkg a biztonsággal fogyasztható felső határérték, a hangsúly a rövid időn belüli elfogyasztáson van – szögezte le.
A kockázat szerinte inkább abban rejlik, hogy a fiatalok számára szinte divatossá vált a fogyasztásuk, hiszen egy olcsó, könnyen elérhető serkentőitalról van szó, melyből rendszeresen naponta akár többször is fogyasztanak, ez pedig növeli a koffein-túladagolás kockázatát. A különböző ízesítések pedig kifejezetten hívogatók a fiatalok számára.
Egyetértett ezzel Dr. Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke is, aki leszögezte: gyermeknek az energiaital egyáltalán nem javasolt, hiszen egyetlen doboznyi energiaitalban több koffein van, mint amennyi biztonságos egy gyermek, de akár egy kiskamasz számára is.
A koffein és az energiaitalokban található serkentő összetevők gyermekeknél okozhatnak heves szívverést, szapora pulzust, fejfájást, szorongást, idegességet, „túlpörgést”, alvászavart, de akár hányást vagy hasmenést is. A krónikus betegséggel élő gyermekek esetén a mellékhatások kockázata nagyobb
– magyarázta.
Hozzátette, egy kutatás szerint már néhány korty energiaital egy kamasz stresszhormonok szintjét akár 74 százalékkal is megemeli. És ha a hatás ilyen drámai az egészséges, erős szívű fiatalokra, akkor különösen káros lehet a vérnyomásos betegekre. A ritmuszavar, a fejfájás, a magas vérnyomás és a szorongás is gyakori panasz – tette hozzá.
A hirtelen, nagy mennyiségben elfogyasztott energiaital koffeinmérgezést okozhat, ennek tünetei pedig „a megnövekedett vérnyomás és pulzusszám, a szívritmuszavarok, a koszorúérgörcs, de leírtak már szívinfarktust és kardiomiopátiát is. Emésztési és vesebetegségek is előfordulhatnak, mint a hányás, májgyulladás, veseelégtelenség vagy a metabolikus acidózis, az idegrendszeri mellékhatások közé pedig az epilepsziás rohamok, az agyi érgörcs, az agyvérzés, az akut pszichózis és a kockázati magatartásformák tartoznak.”
Felhívta a figyelmet egy új tanulmány eredményére is, mely szerint az energiaitalt fogyasztó kamaszok később gyakrabban válnak drogfogyasztóvá. Havasi Katalin szerint ez alapján kijelenthető, hogy az energiaital lehet az új kapudrog.
Kerestük a Hell Magyarországot és a Red Bullt is azzal kapcsolatban, hogy a javaslatról van-e bővebb információjuk, illetve támogatják-e azt, de egyik gyártó sem válaszolt kérdéseinkre. A Hell esetében azért is lenne különösen érdekes egy ilyen fejlemény, mert azon kevés magyar nagyvállalatok egyike, amelyet rendszeresen promótál külföldön a Külgazdasági és Külügyminisztérium, élén Szijjártó Péter tárcavezetővel, továbbá több alkalommal is kaptak már nagy összegű állami támogatást.