A Fidesz ingatlanspekulációt sejt
Szijjártó Péter szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szilvásy György kancelláriaminiszter profitálna az ingatlanügyletből, ahogy korábbi közös munkájuk során is tették. Hangsúlyozta: hatalmas költséget jelent a minisztériumok költöztetése, ráadásul eddig minden olyan ügyben rosszul járt az állam, amelyben magántőkét vontak be állami beruházásokba. A szóvivő szerint a jelenlegi kormányzati épületek nincsenek olyan rossz állapotban, hogy ne lehessen bennük munkát végezni.
Jóllehet sokan vitatták a kormányzati negyedre javasolt helyszíneket (sem szakmai, sem politikai konszenzus nem mutatkozott a kérdésben), többen – köztük a Fővárosi Önkormányzat szocialista és SZDSZ-es képviselői is a végül befutónak nyilvánított Nyugati pályaudvarra és környékére voksoltak. A győztes pályázat így húsz másikat – többek között a sokáig hasonlóan esélyes Déli pályaudvari, illetve a Lágymányosi híd pesti hídfőjéhez elképzelt terveket – utasította maga mögé. Szilvásy György elmondta: az előzetes tervek szerint a beruházás összes költsége mintegy 50 milliárd forint lesz, a tervezés bő egy évet vesz igénybe, az átadás 2009-re várható. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere hangsúlyozta: a 28 hektáros beruházással új városközpont épül, aminek meghatározó eleme lesz a kormányzati negyed.
„Élhető” negyedet terveznek
A Nyugati pályaudvar mögötti terület beépítésére vonatkozó pályázat összefoglaló megjegyzései szerint a kormánynegyedben összesen 6200-an dolgoznának minimum 120 ezer négyzetméternyi területen. A tervek szerint a kormányhivatalok mellett egyéb kiszolgáló egységek is épülnek, vendéglátó-ipari egységek, üzletek, szórakoztató funkciójú épületek.
A kiegészítő területek és a kormányzati negyed területén valamennyi funkció gyalogosan elérhető lesz: a beruházó a Westend City Center, a Nagykörút vagy a Nyugati pályaudvar utascsarnokából kialakítható fedett és a csatlakozó tereken kialakítható nyitott „városi agorákat” képzel el.
Maguk az irodák – a minisztériumok és háttérintézmények irodái – megfelelnek majd a korszerű irodaépületekkel szemben támasztott igényeknek. Átlagosan nettó 8-12 négyzetméternyi terület jut egy dolgozóra (kiszolgáló egységekkel és közlekedőkkel együtt számítva bruttó 14-20 négyzetméter), a szükséges parkolóhelyek (durván 2500-3750) többsége az épületek alatti mélygarázsokban lesz majd, de a tervek szerint lehetőség lesz a szeparált elhelyezésre is (hogy például a kormányzati használatú járművek számára elkülöníthessék a parkolóhelyek 10 százalékát).
Jól megközelíthető
A döntésben szerepet játszhatott a Nyugati pályaudvar elhelyezkedése és jó megközelíthetősége. A Belvároshoz csatlakozó terület például közvetlen és kiépített kapcsolattal rendelkezik ma is a Parlament épületével és a képviselői irodaházzal. A környék pedig most is könnyen elérhető Budapest bármely irányából (a terület határán vezetett főutak biztosítják a negyed működését), de a távlati tervek között szereplő 5. metró, a Nyugati pályaudvar tervezett vasúti mélyállomása, valamint a ferihegyi gyorsvasút megépülése után méginkább központi elhelyezkedésűvé válik.
Állami tulajdonú terület
A döntést segíthette az is, hogy a Nyugati pályaudvar és környékének nagy része közvetlen vagy közvetett állami tulajdonban áll, ami a kivitelezés ütemezését nagy mértékben elősegítheti. A Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz benyújtott pályázat szerint a közvetlen állami tulajdonban lévő terület nagysága 127 871 négyzetméter, a – MÁV-on keresztül – közvetett állami tulajdonban lévő területé pedig további 166 370 négyzetméter, ami együttesen már bőven lefedi a kormánynegyedhez szükséges területi igényeket. Ezen kívül a kijelölt területen belül önkormányzati tulajdonú területek is vannak (6823 négyzetméteren), amelyeket a kapcsolódó városfejlesztések során terveznek bevonni a fejlesztésekbe.
A tervezett kormánynegyed megvalósítására kijelölt területen belül a tulajdoni lapok alapján nincs magántulajdonú terület, legfeljebb azokban a csatlakozó utcákban, amelyeket bizonyos kiegészítő fejlesztésekre (kiegészítő irodákra, hotelekre, konferenciateremre,
kereskedelmi és szolgáltató létesítményekre, vendéglátóipari egységekre, kiállítóterekre és kulturális funkciókra) vonnának be a beruházásba. Ezek összterülete közel 140 ezer négyzetmétert foglal el.
Négy ütemben
A nyertes pályázati anyag szerint a beruházás négy ütemben valósulna meg. Az első ütemben a tervezési terület „kapuja” épülne meg, vagyis a Podmaniczky utca mentén a Nagykörúttól a Ferdinánd híd északi lejáratáig (a Szinyei Merse Pál utcáig) terjedő szakasz, kiegészülve a Posta mögötti épületegyüttessel és az Eiffel-tér építészeti és kertészeti kialakításával.
A második ütemben megvalósulhat a MÁV vasúti területek űrszelvény feletti légterének beépítése, az úgynevezett „felülépítés”, amely olyan hidakat jelent, melyek utcaként ívelnek át a vasúti üzemi területek felett. Történeti mintaként, előképként például a firenzei Ponte Vecchio, az aranyművesek hídja említhető, melyen a közlekedés mellett, arra szervezetten üzletek és műhelyek sora épült. A pályaudvar műemléképülete és a két oldalán megvalósítható közterületek együttesen nyitott és fedett városi agoraként működhetnek – olvasható a KVI-hez benyújtott győztes pályázatban.
A harmadik ütemben valósulna meg a Podmaniczky utca északi szakaszának beépítése, ahol – többek között – a kormányzati negyedhez csatlakozó állami hivatalok, cégek is helyet kaphatnak. A kormányzati negyed ebben az ütemben kiegészülhet a Szinyei Merse Pál utca tengelyében kialakítható jelértékű épülettel és közvetlen kapcsolat alakulhat ki a Ferdinánd híd – Lehel utca – Bulcsú utca – MÁV terület által határolt fejlesztési területtel, ahol olyan funkciók is megvalósulhatnak, melyek kiegészít(het)ik a kormányzati negyed funkcióit.
Az utolsó – negyedik ütemben – létrejönne a Vágány utca, és beépülhet a Ferdinánd hídtól északra fekvő terület. A Vágány utca megnyitására már ettől függetlenül, bármelyik korábbi ütem során sor kerülhet – emeli ki a pályázati anyag.
Felértékelődik a környék
A fejlesztés nyomán átalakul a nyugati pályaudvari „barnamező” vagy „rozsdamező”, és felértékelődnek a környező területek, amelyek ma a vasút miatt a város perifériájára szorultak. Pontos hatástanulmányok erről egyelőre nem ismertek, de az biztos, hogy egy-egy nagy volumenű infrastrukturális beruházás többszörösére emeli a környékbeli ingatlanok értékét. (Csak emlékeztetőül: a négyes metró kapcsán készített korábbi tanulmány például helyenként több száz százalékos értéknövekedést vetített előre.)
De a beruházás hatásaként azt is várják a szakemberek, hogy a Lehel utca és a Vágány utca közötti terület már elindult fejlesztése felgyorsuljon, illetve, hogy tovább vezessék a város(rész) egésze szempontjából fontos Vágány utcát a Dózsa György út és a Lehel tér között, tehermentesítve ezzel a Podmaniczky utcát és a Lehel utcát, illetve a Váci utat.
