A beszámoló kiemeli, hogy az államreform célja a közpénzek hatékonyabb felhasználásával létrehozott minőségi szolgáltatás az állampolgárok számára, az egyenlő hozzáférés biztosítása.
Bár a kabinet eltökélt az országreform megvalósításában, a politikai intézmények megújítását szorgalmazó kezdeményezések sikertelenek voltak – tartalmazza a dokumentum.
Közigazgatási reform
Mint olvasható, a kormány ennek ellenére csökkentette a minisztériumok számát, döntött az új kormányzati negyed kialakításáról, átalakítja a sok párhuzamosságot tartalmazó költségvetésiintézmény-rendszert, új központi szolgáltató szervezeteket hoz létre. Egy, a szöveghez mellékelt táblázat adatai szerint a központi költségvetési szervezetek létszáma a 2006-os, 290 ezer körüliről jövőre 274 ezerre csökken.
A közszféra átalakítása a teljesítmény értékelésével is együtt jár. Így 2007 elejétől először a közigazgatási vezetők körében, majd az év folyamán minden alkalmazottra kiterjedően bevezetik a kompetenciaalapú teljesítményértékelést.
A dokumentum az önkormányzatok tekintetében azt tartalmazza, hogy a kétharmados többséget igénylő, az önkormányzati rendszer átalakításához szükséges törvényt az ellenzék támogatásának hiányában nem fogadta el az Országgyűlés. „Ez az önkormányzati reform folyamatát lassítja, de nem állítja meg” – olvasható a szövegben.
Az önkormányzati finanszírozási rendszer keretében jövőre erősödnek a települési önkéntes többcélú kistérségi társulások, megkezdődött a jegyzői hatáskörök felülvizsgálata. Az összefoglaló szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a következő években 140,6 milliárd forint használható fel közigazgatási fejlesztésekre.
Oktatási reform
A polgárok tudására, szakértelmére építő sikeres Magyarországhoz szükség van az oktatás valamennyi területének átalakítására, a kormány ezért gyorsítja az oktatási rendszer reformját – tartalmazza a kormány féléves munkáját értékelő, az interneten vasárnap megjelent összefoglaló.
„A közoktatás reformjának célja, hogy az iskola ne elmélyítse, hanem csökkentse a gyerekek között meglévő társadalmi különbségeket” – olvasható a szövegben.
A kevesebb, mint 8 osztállyal működő kisiskoláknak két éven belül valamelyik, a térségben teljes évfolyammal működő iskola tagintézményévé kell válniuk. A 2007/2008-as tanévtől megváltozik a közoktatási intézmények normatív állami támogatása, illetve két órával nő a pedagógusok kötelező óraszáma.
A felsőoktatásban 2008-tól bevezetik a fejlesztési részhozzájárulást, amit a hallgatók tanulmányi eredményüktől függően fizetnek. A tandíjat a jövőre felvett hallgatók fizetik első évfolyamukat követően.
„A tandíj teljes összege többletforrásként a felsőoktatási intézményeknél marad” – emeli ki a kormány munkáját értékelő dokumentum. Ezenkívül a kabinet hosszú távra meghatározta az államilag támogatott képzésre felvehetők arányát, ami – az összefoglaló megfogalmazása szerint – segíti a korszerű képzési struktúra kialakítását.
A szakképzéssel kapcsolatosan a beszámolóban az olvasható, hogy az iskolai szakképzés állami irányítása a foglalkoztatási tárcához került. A dokumentum szerint a gyakorlati képzésben növekszik a szakmai kamarák szerepe, 2007-től bevezetik a moduláris képzést.
Az oktatási reformról szóló fejezet végén található táblázatból kiderül, az Új Magyarország Fejlesztési Terv 408,2 milliárd forintot biztosít az oktatási rendszer fejlesztésére.
Reform az egészségügyben
A reform egyik fontos eleme – olvasható a kiadványban -, hogy a már elfogadott és még az idén elfogadásra kerülő új törvényi szabályok pontosan, átláthatóan meghatározzák, hogy a jövőben a biztosítottakat milyen járulékfizetési kötelezettség mellett, milyen szolgáltatások illetik meg és az ellenőrzés intézményi feltételei is létrejöttek.
Erre példaként említi, hogy pontosan meghatároztak három biztosítási csomagot, az esélyegyenlőség érdekében nyilvánossá teszik a várólistákat és jövő januárban létrejön az Egészségbiztosítási Felügyelet, amely ellenőrzi a befizetéseket, a járulékok felhasználásának szabályosságát illetve hatékonyságát, a szolgáltatók működését illetve az általuk nyújtott szolgáltatások minőségét.
Az összegző anyag kiemeli, hogy a reform egy másik fontos eleme az önrészfizetés és számlaadási kötelezettség bevezetése: háromszáz forintos vizitdíjat, és ápolási díjat kell fizetni, viszont a kórházaknak és a szakrendelőknek cserébe a teljes térítési díjról elszámolási nyilatkozatot, számlát kell adniuk.
Az intézkedések hatására – a kormány álláspontja szerint – csökken az indokolatlan orvos-beteg találkozások száma, ezzel párhuzamosan nő a gyógyítás hatékonysága, több pénz kerül az egészségügybe, és ha nem is szűnik meg, de visszaszorul a hálapénz.
A reform harmadik elemeként az új gyógyszerpiaci szabályokat foglalja össze a kiadvány. Ide tartozik az új gyógyszergazdaságossági törvény, amely meghatározza a gyógyszerpiac valamennyi szereplőjének felelősségét, gátat vet a pazarló gyógyszerfelhasználásnak, a biztosító és a biztosított gyógyszerterhei további növekedésének.
Az egészségügy legkritikusabb pontjának az intézményrendszert nevezi az összegző anyag. A reform itt a súlyponti és a területi kórházak, a területi járóbeteg ellátási központok kijelöléséről, valamint az alapellátás megerősítéséről szól – olvasható a dokumentumban.
A dokumentum kiemeli: az Új Magyarország Fejlesztési Terv a következő években 400 milliárd forintot biztosít az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére.
