A köztársasági elnök az Inforádióban péntek este kifejtette: „Alapvető dilemma volt, hogy hova nyúljunk vissza. (…) Kiesett negyven év, amikor befagytak attitűdök, befagytak mentalitások” – fogalmazott, majd hozzátette: a rendszerváltás után a jobboldalnak nem sikerült megfelelően definiálnia magát. A magyarországi jobboldal nem találta meg az igazi kapcsolódási pontot a modern európai jobboldalhoz.
A baloldal pedig identitási válságba került. A köztársasági elnök úgy vélte, a baloldali tömegeknek nincs mihez kötődniük, hiszen a baloldali kormány liberális gazdaságpolitikát folytat. „Érzelmi alapon tudnak csak azonosulni meglehetősen határozatlan fogalmakkal. (…) Ez a csak érzelmekre alapuló szembenállás magát gerjesztve egyre inkább agresszívvá és kizárólagossá válik” – fogalmazott.
Sólyom László szerint, ha ezeket a politika nem élteti, akkor ezek az erők egy idő után elfáradnak. Hozzátette azonban, hogy a két politikai erő a mára kialakult helyzetből jól megél, erre már kiépítette saját intézményrendszerét. Ez lassan oda fog vezetni – vélekedett -, hogy azt a közös keretet is elveszítjük, amin belül lehetne értelmes párbeszédet folytatni. Úgy vélte: az emberek érdektelensége egy idő után oda vezethet, hogy belefáradnak az örökös szembenállásba. Ez reményt nyújt ahhoz, hogy visszatérnek a közös értékekhez – tette hozzá.
A köztársasági elnök szerint Magyarországon a politika és a parlamentáris politizálás alapvető intézményei nem működnek megfelelően. „Ezért mondtam én októberben, hogy az ellenzék térjen vissza a parlamentbe, erre mondtam nemrégiben, hogy a rendkívüli intézményeket, mint a kivonulás, nem lehet azzal devalválni, hogy naponta rutinszerűen alkalmazzuk, különös ok nélkül. Ott is a normáknak a betartása kívánatos” – mondta Sólyom László.
Őszi megszólalásaival kapcsolatban Sólyom László úgy vélekedett: ha csak ezt tette volna eddigi elnöki ideje alatt, akkor is megtette volna kötelességét. Úgy vélte, a megszólalásokkal alapvető normákra hívta fel a figyelmet.
A köztársasági elnök az elmúlt másfél év tevékenységével kapcsolatban azt mondta, a politikának tudomásul kellett vennie, hogy van egy harmadik szereplő is. Ezt ma már tudják, és számolnak vele – közölte. Sólyom László azt mondta: valószínű, hogy tevékenységének hatására változott a politika. Szerinte az őszi eseményeknek más lett a forgatókönyve, mint lett volna egy másik elnök alatt.
A köztársasági elnök alapvető célkitűzésének nevezte a nemzetpolitikát. Mint mondta, „a határon túli magyarok ügye, a magyar nemzet mibenléte (…) elveszett a napi pártpolitikában”.
Három millió magyar identitása szilárd, akiket fenyeget az asszimiláció, a fogyás – mondta Sólyom László, aki úgy vélte, e téren köztársasági elnökként azt tudta tenni, hogy elindított egy konferenciasorozatot civilek közreműködésével. Ennek célja – egyebek mellett -, hogy áttekintsék, mennyire került szórványba a magyarság, mi a helyzet a magyar nyelv használatával, mennyire terjedt el a kétnyelvűség, hogyan romlik a magyar nyelv használata, hogyan tud egy ilyen közösség megmaradni úgy, hogy állandó idegen nyomás alatt él.
A köztársasági elnök úgy vélte, az EU teret ad, ám megoldást nem tud nyújtani, hiszen számos más EU tagállam esetében sem oldott meg nemzetiségi ellentéteket. Igaz, az EU-n belül könnyebb az ellentéteket kezelni – tette hozzá. Az átjárható határok, a munkaerő mozgás, a határrégiók közös fejlesztése mind a megoldás irányába hat – mondta.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
