„Ebben az évben kiemelt feladatként szeretnénk foglalkozni az elismert menekültek, de ezen túlmenően a bevándoroltak (…) társadalmi integrációjának a kérdésével” – mondta Végh Zsuzsanna, a szervezet főigazgatója, utalva arra, hogy a kérdés a franciaországi zavargásokat követően az Európai Unióban az érdeklődés homlokterébe került. Magyarország most még kellő időben el tudja kezdeni az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtását, a kiindulópont pedig egy jó integrációs stratégia kimunkálása lehet. Reményeik szerint az év közepére vagy második felére jól hasznosítható javaslatot sikerül a kormány elé terjeszteni.
Az afrikaiaknak a legnehezebb
A hivatal felmérése szerint beilleszkedési nehézségeik elsősorban a távoli földrészekről, elsősorban az afrikai országokból érkezőknek vannak, főként azért, mert nem ismerik a magyar nyelvet. Az első kulcskérdés így az, hogyan tudjuk megtaníttatni a magyar nyelvet, hiszen a társadalomban való boldogulásnak ez az egyik alapfeltétele – mondta. Hozzátette: a mostani nyelvtanfolyamokról „vegyes tapasztalataik” vannak. Kulcskérdésnek nevezte még a munkavállalást, valamint a megélhetést biztosító szakképzettség megszerzését is.
800 millió az ellátásra
A főigazgató közölte: összesen mintegy 1600-an kértek az elmúlt évben menedékjogot, 35 százalékuk legálisan érkezett Magyarországra. A menedékjogot kérők többsége vietnami, szerb-montenegrói, kínai és grúz állampolgár. Magyarország, az európai uniós „elismerési rátához” hasonlóan a kérelmezők mintegy 6 százalékát ismeri el menekültként. A hivatal az elmúlt évben 800 millió forintot fordított a menekültek ellátására és támogatására.
Állandó tartózkodási jogosultság, más néven letelepedés iránti kérelmet továbbra is elsősorban a szomszédos országok állampolgárai kérnek, de az elmúlt évben jelentős mértékben emelkedett a letelepedési engedélyért folyamodó kínai állampolgárok száma. Ez 2004-hez képest több mint 60 százalékos növekedést jelent – tette hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
