A világosi fegyverletételt követően, 1849. október 6-án a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a szabadságharc 13 vezetőjét: Vécsey Károly, Knézich Károly, Török Ignác, Nagysándor József, Dessewffy Arisztid, Schweidel József, Lahner György, Pöltenberg Ernő, Kiss Ernő, Aulich Lajos, Leiningen-Westerburg Károly és Damjanich János honvédtábornokokat valamint Lázár Vilmos honvéd ezredest.
Pesten ugyanezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első felelős és független magyar kormány miniszterelnökét, akit csak 1870. június 9-én temethettek el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyeztek örök nyugalomra a Kerepesi temető mauzóleumában. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest.
Pénteken, a nemzeti gyásznap reggelén felvonják, majd félárbocra engedik a Magyar Köztársaság állami lobogóját a Parlament előtt, a Kossuth téren. Az eseményen várhatóan részt vesznek a legfőbb közjogi méltóságok: Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke.
Az állami megemlékezések keretében délelőtt koszorúzást tartanak a Batthyány-mauzóleumnál, a Nemzeti Panteon Fiumei úti sírkertjében, ahol Mandur László, az Országgyűlés alelnöke mond ünnepi beszédet. Ezt követően a belvárosi Batthyány-örökmécsesnél a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság nevében elhelyezik a kegyelet és a megemlékezés közös koszorúját.
Az Orbán-kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
