A vereség ellenére a vádlott eltökélte, hogy továbbra is hatalmon marad. Ezért a vádlott a 2020. november 3-i választás napját követően több mint két hónapon keresztül azt a hazugságot terjesztette, hogy a választásokon az eredményt meghatározó csalás történt, és hogy valójában ő győzött. Ezek az állítások hamisak voltak, és a vádlott tudatában volt annak, hogy hamisak. A vádlott azonban megismételte és széles körben terjesztette azokat, hogy a tudatosan hamis állításokat legitimnek tüntesse fel, hogy ezzel országszerte bizalmatlanságot és haragot gerjesszen, és hogy aláássa a választások tisztaságába vetett hitet.
Ezekkel az igen kemény szavakkal indul az a vádirat, amelyet augusztus 1-jén hoztak nyilvánosságra a második Amerikai Egyesült Államok kontra Donald Trump ügyben, amelyben a volt amerikai elnök ellen négy vádpontot hoz fel a Jack Smith különleges ügyész által vezetett csapat:
- az Egyesült Államok megtévesztésére irányuló összeesküvés,
- hivatalos eljárás akadályozására irányuló összeesküvés,
- hivatalos eljárás akadályozása és akadályozásának kísérlete,
- (az alkotmányban biztosított) jogok gyakorlása elleni összeesküvés.
A 45 oldalas vádiratban hat bűntársat említenek, akiket ugyan nem nevesítettek és ellenük – egyelőre – nem emeltek vádat, de a Washington Post ötöt beazonosított: az egyes számú bűntárs Rudy Giuliani ügyvéd, volt New York-i polgármester, őt követi John Eastman ügyvéd, Sydney Powell ügyvéd, Jeffrey Clark, az Igazságügyi Minisztérium hivatalnoka, és Kenneth Chesebro ügyvéd. A hatodik bűntárs egy politikai tanácsadó. Cikkünkben végigvesszük a vádirat legfontosabb megállapításait és két államra külön is kitérünk.
Tudták, hogy hazudnak
Az amerikai elnökválasztás szabályai szerint az egyes államokban keletkezett eredmény alapján az államok által delegált elektorok szavaznak arról, hogy melyik jelölt nyerte náluk a választást. Ezt aztán összegezik és így alakul ki a végleges eredmény. Az elektorok kiválasztása és az elektori szavazás menete a törvényben előírt módon zajlik. Az eredményeket az államok választásért felelős illetékesei hitelesítik, majd az eredményt beküldik az Egyesült Államok kongresszusába, ahol a választást követő év január 6-án az alelnök vezetésével összesítik és az elnökválasztás eredménye hivatalossá válik.
Donald Trump és társai ezt a folyamatot akarták megakasztani azzal, hogy tudatosan hamis, választási csalásra vonatkozó állításokat terjesztették azért, hogy rávegyék az állami törvényhozókat és a választási tisztviselőket a törvényes választási eredmények megváltoztatására – olvasható a vádiratban.
Hét államban – Arizona, Georgia, Michigan, Nevada, Új-Mexikó, Pennsylvania és Wisconsin – „álelektorokat” próbáltak beszervezni azért, hogy velük hitelesítsék a Trump győzelmét kimondó hamis iratokat és ezt később tüntessék fel„valódi” választási eredményként. Ehhez lemásolták a törvényes elektori választást szabályozó eljárásokat, például az álelektorok ugyanúgy a szövetségi törvények által kijelölt napon gyűltek össze, mint a hivatalos elektorok, aztán hamis szavazatokat adtak le Trumpra és magukat törvényesen megválasztott elektorként feltüntetve „hitelesítették” a Trumpnak tetsző „eredményt”. Trumpék néhányukat azzal vették rá a részvételre, hogy azt mondták, a szavazataikat csak akkor használják fel, ha Trump sikerrel jár el az adott államban folyó, a választás eredményét eltörölni célzó perben. Az összes ilyen pert elveszítették.
De a volt elnök és ügyvédei itt nem álltak meg, az ügyészek állítása szerint megpróbálták ugyanis felhasználni az Igazságügyi Minisztérium hatalmát és hatáskörét is arra, hogy színlelt választási bűncselekményekkel kapcsolatos vizsgálatokat folytassanak, és olyan levelet küldjenek a megcélzott államoknak, amelyben hamisan azt állították, hogy az Igazságügyi Minisztérium jelentős aggályokat állapított meg, amelyek hatással lehettek a választások kimenetelére.
Trumpék azzal is próbálkoztak, hogy Mike Pence alelnököt is bevonják a folyamatba úgy, hogy a január 6-i hitelesítési eljárás során betöltött ceremoniális, jelképes szerepét a választási eredmények csalárd módon történő megváltoztatására használják fel. Előbb olyan, a választási csalásra vonatkozó állításokkal próbálták meggyőzni, amelyekről Trumpék is tudták, hogy hamisak. Amikor ez nem sikerült és Pence ellenállt, a vádlott és társai 2021. január 6-án reggel hamis, választási csalásra vonatkozó állításokat ismételtek meg a Fehér Ház előtt összegyűlt támogatóiknak, és elhitették velük, hogy az alelnöknek joga van és képes megváltoztatni a választási eredményeket. Ezután az ekkor már felbőszült tömeget a Capitoliumba küldték, hogy akadályozzák meg a hitelesítési eljárást, és gyakoroljanak nyomást az alelnökre. Ott az események erőszakos fordulatot vettek és több ember meghalt.
Az alelnök mellett az Igazságügyi Minisztérium vezető tisztviselői, a nemzeti hírszerzési igazgató, a belügyminisztérium kiberbiztonsági ügynöksége, a Fehér Ház vezető ügyvédei, a 2020-as újraválasztási kampány munkatársai, több különböző állam vezetői és tisztviselői – köztük Trump-szavazók –, valamint állami és szövetségi bíróságok is megállapították, hogy nem történt választási csalás és ezeket a megállapításokat Trumpékkal is közölték.
Arizona
Annak ellenére, hogy 2020. november 13-án egy bírósági tárgyaláson Trumpék is elismerték, hogy Arizonában elvesztették a választást, másnap Trump azt mondta Giulianinak, hogy folytatni fogja a választás megváltoztatására irányuló harcot. November 22-én Trump és Giuliani telefonon felhívta az arizonai állami képviselőház elnökét, Rusty Bowerst és – hamisan – azt állították, hogy Arizonában nem amerikai állampolgárok, az államban lakóhellyel nem rendelkezők, sőt, halottak is szavaztak, és a házelnököt arra kérték, hogy hívja össze a képviselőket. A házelnök ezt bizonyítékok hiányában megtagadta. Ezután arra kérték, hogy a törvényhozás segítségével kerülje meg az elektori eljárást és iktasson be új elektorokat. Bowers ezt a kérést ugyancsak megtagadta.
December 1-jén Giuliani személyesen is találkozott a házelnökkel és amikor az ismét felszólította az ügyvédet, hogy mutassa be a bizonyítékokat, amelyekkel alá tudja támasztani az állításait, Giuliani azt mondta:
Bizonyítékunk nincs, de van sok elméletünk.
Bowers 2020. december 4-én kiadott egy közleményt, amelyben kijelentette: „Konzervatív republikánusként nem tetszik az elnökválasztás eredménye. Trump elnökre szavaztam, és keményen dolgoztam az újraválasztásáért. De nem tudok és nem is fogok foglalkozni egy olyan javaslattal, amely a hatályos törvények megszegésére buzdít azért, hogy megváltoztassuk egy hitelesített választás eredményét”.
Mivel ismét nem jártak sikerrel, a 2-es számú társtettes, John Eastman is akcióba lépett, aki 2021. január 4-én felhívta Bowerst és sürgette, hogy a törvényhozás republikánus többségét felhasználva hívja vissza az elektorokat. Bowers megismételte, hogy nem tud választási csalásról az államban, ennek ellenére január 6-án Trump azt állította, hogy Arizonában 36 ezer olyan személy szavazott, akik nem amerikai állampolgárok.
Georgia
2020. november 16-án Trump asszisztense az elnök kérésére egy olyan dokumentumot küldött át többek között a 3-as számú társtettesnek, Sydney Powellnek, amelyben az egyik szavazógéppel kapcsolatos kritikákat fogalmaztak meg. Tíz nap múlva Powell beperelte Georgia állam kormányzóját és hamisan azt állította, hogy a szavazógépgyártó cég választási szoftvere és hardvere révén „tömeges választási csalást” követtek el. Trump még a kereset benyújtása előtt megosztott egy azt népszerűsítő posztot, annak ellenére – jegyzi meg a vádirat –, hogy az elnök korábban a tanácsadói társaságában őrültségnek nyilvánította Powellnek a szavazógépekre vonatkozó állításait.
A keresetet december 7-én elutasította a bíróság, miközben néhány nappal korábban Trumpék egyik megbízottja a georgiai állami szenátusban egy előadáson azt állította, hogy több mint 10 ezer halott szavazott az államban, valamint lejátszott egy félrevezető videót is, amelyen állítása szerint az szerepelt, hogy a State Farm Arenában létesített választási körzetben illegális szavazatokat számolnak. December 4-én a georgiai belügyminisztérium visszautasította az állításokat, de Trumpék nem álltak le. December 8-án a georgiai főügyészt helyezték nyomás alá, két nappal később pedig maga Giuliani mutatta be a State Farm Arena-videót georgiai képviselőknek.
Giuliani név szerint megemlített két választási alkalmazottat és alaptalanul azzal vádolta őket, hogy USB-s adathordozókat használtak a választási csaláshoz. Szerinte „nyilvánvalóan úgy adogatták körbe az USB-portokat, mintha azok heroin- vagy kokainampullák lennének, és azt sugallta, hogy bűnözők, akiknek „munkahelyét, otthonát át kellett volna kutatni szavazólapok, USB-portok, választási csalás bizonyítékai után”.
Trumpék a következő hetekben is folytatták a nyomásgyakorlást Georgiában, 2021. január 2-án személyesen az elnök hívta fel az állami belügyminisztert, ő azonban azt válaszolta, hogy a State Farm Arena-videót Giulianiék vágták össze a kontextusból kivéve. A tárca később hiába közölte Trumpékkal, hogy megvizsgálták a kifogásokat és nem találtak problémát, ők mégis azt állították, hogy a georgiai belügyminisztérium nem foglalkozott a kérdéssel.
Elektorok vs. álelektorok
Mivel a vádlottnak az állami tisztviselők megtévesztése révén a választási szavazás akadályozására tett kísérletei többször is kudarcba fulladtak, 2020. december elejétől kezdődően a vádlott és társai új tervet dolgoztak ki – folytatódik a vádirat. A hét célzott államban – Arizonában, Georgiában, Michiganben, Nevadában, Új-Mexikóban, Pennsylvaniában és Wisconsinban – olyan személyeket gyűjtöttek össze, akik elektorként Trump javára szavaztak volna, ha ő kapta volna a szavazatok többségét. Trumpék rávették őket, hogy hamis igazolásokat készítsenek arról, hogy törvényes elektorok és erről értesítsék Pence alelnököt és a Kongresszust is.
Törölve: Voltak azonban olyanok, akik kétségbe vonták az eljárást. Pennsylvaniában a kiválasztott személyek aggodalmukat fejezték ki a magukat törvényes elektorok feltüntető igazolások aláírásával kapcsolatban,
Törölve:
A vádirat kitér arra is, hogy egyes államokban, azért hogy megfeleljenek az állami törvények által a törvényes kiválasztott elektorokra vonatkozó jogszabályoknak, Trumpék állami tisztviselőket kértek fel arra, hogy az álelektorok számára hozzáférést biztosítsanak az állami főváros épületeibe, hogy ott összegyűlhessenek és szavazhassanak. Sok esetben azonban, ahogyan azt az 5. számú bűntárs, Kenneth Chesebro már előre jelezte, az álelektorok nem tudtak megfelelni a jogi követelményeknek.
Ennek ellenére december 14-én az álelektorokkal kapcsolatos dokumentumokat elküldték az amerikai szenátus elnökének, vagyis Pence alelnöknek, azzal a céllal, hogy a január 6-i hitelesítés során vitát váltson ki a képviselők között, hogy melyik elektorok szavazatait hitelesítsék: valódiakét vagy a hamisakét.
A többit bízd rám
2020. december végén Trump még az Igazságügyi Minisztériumot is megpróbálta rávenni arra, hogy a választási csalásról szóló, tudatosan hamis állításokat tegyen a megcélzott államok tisztviselőinek egy hivatalos levélben, a megbízott főügyész aláírásával. Így Trump hazugságai a szövetségi kormány támogatását élvezték volna, és ez újabb lehetőség lett volna a megcélzott államok befolyásolására azért, hogy a legitim Biden-elektorokat a vádlott elektoraival helyettesítsék.
A vádirat felhívja a figyelmet arra, hogy a 4-es számú bűntárs, Jeffrey Clark nem tájékoztatta az Igazságügyi Minisztérium vezetőit arról, amikor ebben az ügyben a Fehér Ház képviselőivel találkozott. Az Egyesült Államokban a minisztériumok munkája és az elnök aktuális személye vagy pártállása nem fonódik össze olyan szorosan, mint Magyarországon, jobban kettéválik a közhivatalnokok világa és a politika, Clark lépése pedig megsértette az Igazságügyi Minisztérium írásos szabályzatát, amely korlátozza a Fehér Házzal való kapcsolattartást a helytelen politikai befolyásolás megakadályozása érdekében.
Trump a minisztérium legfelsőbb szintjén is próbált nyomást gyakorolni, és az ügyvivő igazságügyi miniszterrel is megosztotta a hazugságokat, ám az nem volt vevő rá. Amikor az közölte vele, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem tudja és nem is fogja megváltoztatni a választás eredményét, a vádlott így válaszolt:
Csak mondd azt, hogy a választás korrupt volt, a többit pedig bízd rám és a republikánus kongresszusi tagokra.
A vádirat megemlít egy érdekes esetet, amelynek során Trump 2021. január 3-án az amerikai haderő vezetésével találkozott, hogy megtárgyaljanak egy tengerentúli biztonsági problémát. Amikor a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke azt javasolta, hogy mivel az új elnök, Joe Biden január 21-i beiktatása már közel van, egyelőre ne tegyenek semmit, Trump úgy válaszolt: „Igen, igazuk van, most már túl késő. Átadjuk a következő fickónak.”
Közvetlenül ezután a megbeszélés után Trump újfent találkozott a hivatalban lévő igazságügyi miniszterrel, akinek aztán felrótta, hogy miért nem tett semmit a választás eredményének megfordítása ügyében.
Az alelnök ellenáll
Január 6-a, a választási eredmény hitelesítésének közeledtével Trumpék egyre inkább kifogytak a lehetőségekből, így Mike Pence felé fordultak, hogy megpróbálják rávenni a közreműködésre, egyúttal Trump a híveit már decemberben arra buzdította, hogy vegyenek részt a január 6-i nagygyűlésen.
és ha akarja, akkor Trumpot hirdetheti ki győztesnek. December 25-én, amikor Pence felhívta az elnököt, hogy boldog karácsonyt kívánjon neki, Trump gyorsan témát váltott és arra biztatta, hogy Pence utasítsa el az – igazi – elektori szavazatokat. Pence úgy vélte, neki erre nincs joga.
Ezt a következő napokban és hetekben többször is elismételte Trumpéknak, és nem támogatta az ezzel kapcsolatban indított pert sem. Emiatt Trump össze is veszett vele. Január 4-én újabb találkozón próbálták meg Pence-t rávenni az együttműködésre. A vádirat megjegyzi, hogy erről a találkozóról szándékosan kihagyták a Fehér Ház jogászait, mert ők már korábban kijelentették, hogy nem történt választási csalás.
Pence továbbra is ellenállt, de ez nem tántorította el Trumpot attól, hogy a Capitolium ostromának napján, január 6-án helyi idő szerint délelőtt azt írja a Twitteren, hogy „az alelnöknek jogában áll visszautasítani a csalárd módon megválasztott elektorokat.” Ironikus, hogy ebben az esetben pont Trump elektorai voltak a hamisak. A nap folyamán Trump a közösségi médiában több olyan üzenetet is közzétett, amelyek Pence felelősségét bolygatták. Ennek az eredménye az lett, hogy amikor a felbőszült Trump-támogatók megostromolták a Capitolum épületét, miközben ott a választás eredményének hitelesítése zajlott, azt skandálták, hogy
lógjon Pence!
A vádirat kitér arra is, hogy Trump az események elfajulása után és tanácsadói sürgetésére sem volt hajlandó leállítani a miatta tüntető és általa felhergelt tömeget, és úgy viselkedett, mintha békés demonstráció zajlana. Eközben Pence-t és Nancy Pelosi házelnököt a hatóságoknak kellett kimenekítenie az épületből, míg más politikusok irodahelyiségekben barikádozták el magukat. Az ügyészek szerint ráadásul
Január 6-án este a vádlott és [Rudy Giuliani] megkísérelte kihasználni a Capitoliumban uralkodó erőszakot és káoszt azzal, hogy felhívta a törvényhozókat, hogy a választási csalásról szóló, tudatosan hamis állításokra alapozva meggyőzze őket a hitelesítés elhalasztásáról.
Ez végül nem történt meg és órákkal később, de formálisan is Joe Biden lett az USA elnöke.
Mi lesz így a választási kampánnyal?
Donald Trumpnak helyi idő szerint csütörtök délután 4 órakor kell megjelennie egy washingtoni szövetségi bíróságon, hogy tanúvallomást tegyen, amelyben minden bizonnyal ártatlannak fogja vallani magát. Ezt követően szabadon távozhat, mert az ügyészek nem kérték a letartóztatását – ismerteti a Washington Post.
A legnagyobb kérdés persze az, hogy ezek után részt vehet-e a választáson. A válasz:
Erre azonban kevés esély van az idő rövidsége miatt. A minősített iratokkal kapcsolatban indult floridai ügyben Trump védőügyvédjei a választások utánra kérték a tárgyalás elhalasztását, és az ügyészek azt szorgalmazták, hogy az eljárás ebben az ügyben már idén decemberben megkezdődhessen, de jelenleg egy májusi időpont körvonalazódik.
Március végére már van Trumpnak egy tárgyalási időpontja, de az nem szövetségi bűncselekménnyel függ össze, hanem egy New York állambeli csalási perről van szó, ám további büntetőjogi vádakkal nézhet szembe a georgiai állami ügyészek és a különleges ügyészi hivatal által indított vizsgálatok során, amelyek azt vizsgálják, hogy Trumpnak a 2020-as választási eredmény megdöntésére tett erőfeszítései törvényt sértettek-e.
