Évszázadok óta tudjuk, hogy a Hold távolodik a Földtől, ami hosszútávon a Föld forgásának lassulásához, így a napok hosszabbodásához vezet. Kétmilliárd évvel ezelőtt azonban szünet következett, amely körülbelül egymilliárd évig tartott – írja az IFLScience egy friss kutatásra alapozva.
A Science Advances szaklapban megjelent publikáció tanulsága szerint a Torontói Egyetem kutatói megállapították, hogy a Nap hatására inkább felgyorsul a Föld forgása, minthogy lelassulna. A Föld történelmének nagy részében ez az erő azonban sokkal kisebb volt, mint a Holdé, így lényegében csak a lassulás volt érzékelhető. A geológusok szerint azonban egymilliárd éven át a Nap ereje olyan erős volt, hogy ellensúlyozta a Hold erejét.
A kutatók szerint ekkoriban a Föld légköre melegebb volt, és más gázokból is állt, mint napjainkban. Ezek növelték a Nap erejét, ezzel egy időben pedig megzavarták a Hold árapály rezonanciáját.
Ha ez így lenne, a nappalok sokkal melegebbek, az éjszakák pedig sokkal hidegebbek lennének. Ez alapján pedig kétséges, hogy a fajok képesek lettek volna-e megbirkózni ilyen súlyos hőmérséklet-ingadozásokkal. A kutatók jelezték, bár az élet nagy valószínűséggel nem szűnt volna meg a Földön, de minden bizonnyal sokkal kevesebb élőlény lenne. A kutatás szerzője, Norman Murray professzor megjegyzi, hogy az emberi tevékenység is folyamatosan alakítja a napok hosszát.
Ahogy a globális felmelegedéssel növeljük a Föld hőmérsékletét, a rezonanciafrekvenciát is magasabbra tesszük. Ennek eredményeképpen kevesebb nyomaték érkezik a Napból, és ezért hosszabbak lesznek a napok, mint egyébként lennének.