Az ítélet az államtitoksértés vonatkozásában jogerőssé vált, azt az ügyész tudomásul vette. A vesztegetéssel és a hivatali visszaéléssel kapcsolatos vádpontok tekintetében viszont az ügyészi fellebbezés miatt nem emelkedett jogerőre az ítélet.
A bíró az ítélet indoklásaként elmondta: nem bizonyított a hivatali visszaélés, de ha bizonyított lenne, akkor sem valósult volna meg bűncselekmény. Hozzátette: a vesztegetés ügyében pedig nem vált bizonyíthatóvá, hogy a másod- és harmadrendű vádlottként szereplő két pénzváltó cégük ügyében egy banknál közbenjárásra kérte volna Molnár Csabát, tehát az sem, hogy őt hivatalos minőségében keresték meg.
A bíró az ítélet indoklásában arra is kitért, hogy többszörös jogértelmezési vita alakult ki a titkos lehallgatások jegyzőkönyveinek felhasználásáról. Kijelentette: a törvény kizárja, és korábban is kizárta az ügyész által megjelölt hangfelvételek és kivonatok felhasználását, ennek ugyanis több feltétele is hiányzik.
A vád szerint Molnár Csaba 2003-ban az Országos Rendőr-főkapitányság pénzmosás elleni osztályának vezetőjeként pár ezer forintos ajándékokért cserébe jogtalan előnyhöz juttatott pénzváltókat, államtitkokat, pénzmosás gyanús esetekre vonatkozó bejelentések adatait szolgáltatta ki nekik.A Fővárosi Bíróság bűncselekmény hiányában tavaly januárban meghozott felmentő ítéletét azonban hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla 2005 októberében, és új, elsőfokú eljárás lefolytatását rendelte el a Nógrád Megyei Bíróságon.
Mennyibe került a ceruzatartó?
Már az elsőfokú tárgyalás alatt sem volt egyértelmű, hogy valóban vesztegetésnek fogható fel a ceruzatartó elfogadása. A szakértők ugyanis nem tudtak megegyezni abban, hogy mennyit érhetett a ceruzatartó, amelyet egy szír pénzváltó ajándékozott Molnár Csabának.
A bizonyítási eljárás során végül négy ceruzatartó került a bíró asztalára: az ügyvéd és a harmadrendű vádlott 700, illetve 400 forintért vásárolt számlára egy-egy tartót. Az utolsó megkérdezett tárgyszakértő tucatárunak minősítette a ceruzatartót, és 1000-1500 forintban határozta meg a géppel készült, intarziajellegű tárgy forgalmi értékét. Ezzel szemben egy másik szakértő korábban ötezer forintra tette az értéket.
A Kulcsár-üggyel indult minden
Az ügy összefonódik Kulcsár Attilával, hiszen az alezredes volt az, aki először dolgozott az ügyön. Molnár Csabával, az Országos Rendőr-főkapitányság pénzmosás elleni osztályának vezetőjével szemben a Magyar Nemzet cikke és a Nemzetbiztonsági Hivatal jelentése nyomán indult rendőrségi vizsgálat. Azzal vádolták, hogy a megengedettnél szorosabb kapcsolatot ápolt szír pénzváltókkal, és bizalmas információkért cserébe ajándékot fogadott el (abban a bizonyos csomagban volt egy karkötő, egy ceruzatartó, egy névtábla, némi sütemény).
Az Inter-Európa Bank rendőrségi bejelentést tett két szír pénzváltóval szemben 2002 nyarán, mert számláikon nagy összegű, milliós pénzmozgást észleltek az alkalmazottak. Az ORFK pénzmosás elleni osztályát vezető Molnár Csaba hivatalból vizsgálódott, majd megállapította: nem történt bűncselekmény, az összeg pénzváltásból és kisebb üzleti tranzakcióból származik, ez természetes. Gyanús pénzmozgásról több bejelentés ezután már nem érkezett a rendőrségre, pedig El Abed Hasszan és Abdo Mahmud egy év alatt 6,2 milliárd forint készpénzt vett fel – olykor százmilliós tételben – az Inter-Európa Bank és az OTP bizonyos fiókjaiban. A nyomozás később kiderítette: a Kulcsár ügyfeleitől elsikkasztott pénzt a K&H Equities brókercég technikai számlájáról off-shore cégekhez utalták, és egy részét onnan küldték a szírek számlájára, akiknek többé senki nem nézett a körmére.
Molnár Csaba később mindezt úgy értékelte, hogy súlyos mulasztás történt, ám az Inter-Európa Bank menedzsmentje semmiképpen nem tehető felelőssé, mert ők nem tudhattak a tranzakciókról. Kizárólag a bank alkalmazottai, pénztárosai vétettek, amikor nem tettek bejelentést a gyanús pénzmozgásokról.
