Belföld

Legalább a dolgozók felét kirúgják egy állami cégnél, mert nem érkezik az uniós támogatás

Getty Images (Illusztráció)
Getty Images (Illusztráció)
Kétkörös lesz a leépítés a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.-nél, ahol korábban a 13. és a 14. havi fizetés is ugrott. Egy kirúgott dolgozó a 24.hu-nak azt mondta: másfél évig volt munka, de az elmúlt időszakban már sokat malmoztak, mivel nem érkeznek az uniós pénzek. Az állami cég az elbocsátások ellenére jelentős összegű vállalkozási szerződéseket kötött a 4iG-vel, illetve a kormányzati médiakampányokat gyártó Balásy Gyula féltestvérének vállalkozásával.

Komoly leépítést jelentettek be a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.-nél (DKF), miután továbbra sem érkeznek uniós pénzek Magyarországra – tudta meg a 24.hu. A dolgozókat egy tájékoztatóra hívták be május utolsó napján, ám az elhangzottak nem érték meglepetésként őket, egy-két hete terjedt már pletyka az elbocsátásról. Igaz, három héttel ezelőtt meg még azt a tájékoztatást kapták, hogy az év végéig rendelkezésre áll a működéshez szükséges pénz, és várják a projekteket.

A csoportos és a személyes tájékoztatón egyaránt elhangzott, hogy a cégvezetés sajnálja a történteket, és próbál segíteni, hogy cégcsoporton belül találjanak helyet az elbocsátottaknak, de konkrétumokról nem esett szó.

Úgy tudjuk: a DKF a tavalyi tavasszal még 180 feletti dolgozói létszámmal működött, jelenleg nagyjából 120-an vannak a cégnél, de a friss bejelentés szerint a megmaradt munkavállalók legkevesebb felét kirúgják.

A leépítés kétkörös lesz.

Az állami tulajdonú céget 2021 februárjában alapították, jelenlegi vezérigazgatója Takács Gábor. A DKF tulajdonosi jogait a Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. (DMÜ) gyakorolja. Ennek ügyvezetője Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnöke, aki nemrég a részben állami tulajdonba került Vodafone vezetésébe is beült. A DMÜ a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alá tartozik.

Az Opten nyilvántartása szerint a cégnél 127 főt foglalkoztatnak, az éves beszámolóból pedig az derül ki, hogy személyi jellegű ráfordításokra tavaly 2,55 milliárd forintot költöttek. A vezető tisztségviselők díjazása 31 946 000, a felügyelőbizottság díjazása 9 millió forint volt – olvasható. A társaság honlapján közzétett tájékoztatás szerint az ügyvezető havi bruttó 1,55 milliót, három igazgató bruttó 2 milliót, egy pedig bruttó 700 ezres alapbért kap, a felügyelőbizottsági tagok 225 ezer és 300 ezer forint közötti tiszteletdíjban részesülnek.

Az ötmillió forint feletti szerződésekből pedig az derül ki, hogy az állammal intenzíven bizniszelő 4iG ettől a cégtől is jelentős megrendelésekhez jutott. Csak tavaly 1,1 milliárd forint értékben kötött velük mint konzorciumvezetővel vállalkozói szerződést. Jelentős megrendelés-állománnyal bír a kormányzati kampányok szervezését végző Balásy Gyula féltestvérének cége is. A Balásy Bulcsú vezette Fornax ICT Kft. 2022-ben – konzorcium vezetőjeként vagy tagjaként – körülbelül 780 millió forint megbízáshoz jutott, és már az idén is leesett nekik egy 220 milliós üzlet.

A DKF létrehozásának célja az volt, hogy a nagyobb állami hivatalok, állami cégek költségvetési és európai uniós projektjeit innen felügyeljék, minőségbiztosítsák, és néhány projektet maguk is levezényeljenek, megvalósítsanak.

Komoly céljaik voltak

Both András, a DKF korábbi infokommunikációs igazgatója a cég megalakulásának évében egy interjúban fogalmazta meg, mi is az állami vállalat küldetése: minden uniós finanszírozású digitalizációs témájú projekt támogatása és műszaki minőségbiztosítása. Később úgy fogalmazott, azon dolgoznak, hogy segítséget adjanak, amellyel szerethető, használható és fenntartható digitális megoldásokat tudnak kialakítani. „Szeretnénk támogatni a szervezeteket a pályázati anyagok összeállításán, illetve szervezetük fejlesztésén túl azzal is, hogy helyesen tervezzék meg a megoldásaikat, a szervezeti kultúrához illeszkedő módszertanokat használjanak, magas szintű, technológiai és architekturális döntéseikben, megint hangsúlyozva, hogy kinek, mire van szüksége. (…) Erős digitális állam nélkül nem lesz versenyképes az ország, nem lesznek elégedett digitális állampolgárok” – mondta Both, aki azóta már távozott a cégtől.

A probléma az, hogy a Magyarországnak járó uniós támogatásokat befagyasztották, így minőségbiztosítási munkát ugyan végez a DKF, és konzorciumi partnerként honlapjuk szerint részt vettek két projektben is, de nincs olyan munka, amelyet kizárólag az állami cég menedzselne. Ez viszont nem elég ahhoz, hogy több mint száz fővel működjenek. A DKF-nél kezdetben hat igazgatóság működött, és költött is rá bőven az állam, mostanra viszont már csak egy operatív és egy szakmai igazgatóság maradt.

Egy-másfél évig akadt munka rendesen, de az elmúlt időszakban nem kevés malmozás is volt

– mondta egy lapunknak nyilatkozó dolgozó. Elmondása szerint az elején még több volt a teendőjük, tervezték a projekteket, mivel senki nem jelentette ki azt, hogy nem érkeznek meg az uniós pénzek. Az országgyűlési választás után egy hónappal viszont romlott a helyzet, biztos volt, hogy jó darabig nem lesz pénz.

Először elvették a tizenharmadik, majd a tizennegyedik havi fizetést, mert ilyen is volt, utóbb leváltották a korábbi vezérigazgatót.

Úgy tudjuk, hogy a tervek szerint a minőségbiztosítási feladat megmarad a cégnél, csakhogy ehhez nem kell túl sok ember, miután egy minőségbiztosító 4–5 projektet is tud vinni egyszerre.

Kérdéseinkkel kerestük a DKF-et és a tulajdonosi jogokat gyakorló DMÜ-t is. A többi között azt szerettük volna megtudni, pontosan hány dolgozót bocsátanak el, de sem a cégtől, sem Guller Zoltánéktól nem kaptunk választ kérdéseinkre.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik