A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői megvizsgálták, hogyan változott a legtöbb energiát fogyasztó, gázfűtéses ingatlanok piaci értéke 2022 második felében a rezsicsökkentés szabályainak módosítását és a gáz világpiaci árának megugrását követően. (A magyar kormány 2022 augusztusától a vezetékes földgáz átlagfogyasztás feletti lakossági árát több mint a hétszeresére, az áram átlagfogyasztás feletti árát pedig mintegy duplájára emelte.)
A felmérés eredményei alapján az átlagos négyzetméterárak 2022 negyedik negyedévében jobban csökkentek negyedéves alapon a gázfűtésű (7,6 százalékkal), mint a nem gázfűtésű családi házak (3,3 százalékkal) esetében. A rezsicsökkentett árat fizető,
A gázfogyasztás alapján is van különbség
A hitelezett ingatlanok esetében az energetikai besorolások, az alapterületek és az épületek külső szigetelésére vonatkozó adatok felhasználásával azt is megbecsülték, hogy mely gázfűtésű ingatlanok energiafogyasztása lépheti túl a rezsicsökkentés határát. Az így azonosított ingatlanok átlagos négyzetméterára jelentősen, 9,4 százalékkal csökkent 2022 negyedik negyedévében, miközben a rezsicsökkentés fogyasztási határát nem túllépő gázfűtésű ingatlanok esetében stagnáltak a négyzetméterárak negyedéves alapon – derül ki az MNB lakáspiaci jelentéséből. (Az összetételhatás kiszűrésére a hitelezett tranzakciókon becsült lakásárindex alapján kisebb mértékű, 2,5 százalékpont különbség lehetett a rezsicsökkentés határából kilógó és az abba beférő fogyasztású lakóingatlanok árának negyedik negyedévi alakulása között.)
18 százalékkal drágább a rezsicsökkentett ingatlan
A felmérés eredményei szerint a minden más tulajdonságukban megegyező ingatlanok közt a teljes mértékben rezsicsökkentett energiafogyasztású lakóingatlanok árprémiuma – amit a kedvezőbb energetikai tulajdonságok magyaráznak – 2021 első negyedéve óta 12,6 és 16,9 százalék között mozgott a rezsicsökkentés határát túllépő, gázfogyasztású lakóingatlanokhoz képest. 2022 negyedik negyedévében ez az árprémium enyhén megemelkedett és 17,6 százalékot ért el.
Míg a teljes mértékben rezsicsökkentettként azonosított lakóingatlanok árindexe 1,2 százalékkal nőtt 2022 negyedik negyedévében, addig a rezsicsökkentésből kilógó lakóingatlanok esetében 1,3 százalékos csökkenés következett be ezen idő alatt.
A szakértők szerint az, hogy a rezsiszabályok változása tavaly nem a harmadik, hanem csak a negyedik negyedévben okozta a lakásárak mozgásának kettéválását, azzal magyarázható, hogy az eladók kezdetben vonakodhattak árat csökkenteni, majd amikor visszaesett a piaci kereslet az év végén, kénytelenek voltak korrigálni.
Energiapazarlók a magyar lakások
A hazai lakóingatlanok energetikai hatékonysága gyengének számít európai uniós összehasonlításban. Magyarországon egy átlagos lakás energiafogyasztása 2019-ben alapterület-arányosan évi 227 kWh/négyzetmétert tett ki. Kifejezetten a fűtési célú, alapterület-arányos energiafelhasználást vizsgálva a magyar érték (174 kWh/nm) 60 százalékkal meghaladta az EU átlagát (109 kWh/nm), ez a tagállamok sorában a második legmagasabb fogyasztás volt. Figyelembe véve az országok közötti éghajlati különbségeket is, vagyis hogy Magyarország átlaghőmérséklete magasabb az EU-átlagnál, megállapítható, hogy
Javulás alig látszik. A hazai lakások átlagos fűtési célú energiafelhasználása 2000-ben még lényegében megegyezett az EU-s átlaggal, azonban míg a tagállamok túlnyomó többségében csökkent a fogyasztás, addig hazánkban nőtt. Ez utóbbit az magyarázhatja, hogy Magyarországon a lakóépületek energetikai korszerűsítésének üteme még arra sem volt elegendő, hogy az a jólét növekedéséből eredő többletfogyasztást ellensúlyozni tudja – írják az MNB szakértői.