Zuzana Caputová, Szlovákia államelnöke hétfőn kinevezte Ódor Lajost szlovák kormányfőnek. Északi szomszédunk történetében először alakul szakértői kabinet, és az sem fordult még elő a független Szlovákia történetében, hogy egy magyar származású miniszterelnök irányítsa a kormány munkáját.
Ódor Lajos öt szóval foglalta össze kormánya küldetését a Parameter.sk szerint:
- nyugalom,
- szakmaiság,
- jövő,
- együttműködés
- és az ország szolgálata.
„Mindent megteszünk, hogy előre vigyük az országot, a rendelkezésünkre álló rövid idő ellenére” – jelentette ki a kormányfő, aki nyugalmat és toleranciát ígért, és meg akarja mutatni, hogy lehet máshogy is kormányozni. „Csodát nem tudunk tenni, de számíthatnak rá, hogy biztosítjuk az állam rendes működését a választásig” – jelentette ki Ódor.
A legtekintélyesebb szlovák lap, a SME azt emelte ki Ódor első miniszterelnöki beszédéből, hogy a hangsúly az ország jövőjén, versenyképességén és sikerén lesz. Ódor azt ígérte, hogy kormánya nem fog kulturális kérdéseket vitatni. Különbözőek vagyunk, más-más értékekkel. „Tiszteletben fogjuk tartani ezt a sokféleséget” – tette hozzá a SME.sk szerint.
Ódor Lajos a Szlovák Nemzeti Bank alelnökének posztjáról lép elő ideiglenesen miniszterelnöknek. A jegybankban 2018 óta töltötte be ezt a tisztséget, és elismert pénzügyi szakértőnek számít Szlovákiában. Elsősorban Iveta Radicová 2010 és 2012 között tartó kormányzása idején volt a miniszterelnöknő és az akkori pénzügyminiszter, Ivan Miklos tanácsadója. Jelenleg sem a magyar kisebbség politikai pártjaihoz áll közel, hanem a köztársasági elnök pártjához, a Progresszív Szlovákiához kötődik inkább megfigyelők szerint.
Csáky Pál szlovákiai magyar politikus kissé csalódottan nyilatkozott Ódorról ezért a Hetek című lapnak, amelyből az atv.hu idézett előzetesen részleteket: „Sajnos nem helytállóak azok az elvárások vagy sejtetések, amelyek a magyar médiában megjelentek, hogy majd jön egy magyar, és most rendbe teszi Szlovákiát. Ódor úr politikailag soha nem a felvidéki magyar politikához állt közel, most is inkább a Caputová asszony nevével fémjelzett, liberális Progresszív Szlovákia nevű pártalakulathoz csapódott.”
Lényegében az elnök asszony bizalmi embereként lett miniszterelnök, fel sem merült, hogy mint magyar fogja vezetni a kormányt.
Csáky hozzátette: Ódortól „bank- és pénzügyi szakemberként azt várják”, hogy megnyugtassa a kedélyeket, és konszolidálja Szlovákia politikai és pénzügyi helyzetét. „De ez is kétséges, mert lényegében őt egy bábkormány elnökeként fogják kezelni, és attól tartok, hogy a volt kormánykoalíció és a volt ellenzék, tehát a teljes parlamenti spektrum támadni fogja őt és a köztársasági elnök asszonyt” – jegyezte meg Csáky, persze azt is hangsúlyozva, hogy „azért drukkol” Ódornak.
A szlovákiai magyar politikus ezzel gyakorlatilag ugyanazt az álláspontot fogalmazta meg, mint amit a baloldali szlovák ellenzéki vezér, Robert Fico. Ő ugyanis így fogalmazott Ódorról: „Itt van egy személy, akit az elnök választott a Caputová által bemutatott politika folytatására. Ő elsősorban azt fogja tenni, amit az elnök elvár.” Caputovát egyébként Fico napok óta egyre hevesebben támadja Fico, ezért az államfő bírósághoz akar fordulni.
Egy dolog tehát tanácsadónak és szakértőnek lenni, és megint más politikusként – még ha pártoktól független politikusként is – irányítani egy országot. Ódor ezt ily módon máris megtapasztalhatta. Valóban Caputovához állnak közel a nézetei – költségvetési szigor, nyugati orientáció –, és így máris kemény ellenfelet szerzett magának Fico személyében, aki az ukrajnai háború és a brüsszeli szankciók kapcsán az orosz propagandát szajkózza, időnként a Fidesz kommunikációjához kísértetiesen hasonlítva.
Pár napja mi is megírtuk, hogy a magát baloldalinak nevező, de valójában nacionalista és populista Fico már eleve le akarta rövidíteni a szakértői kormányzás időtartamát, amikor azt javasolta, hogy hívjanak össze parlamenti ülést, és hozzák előre a szeptemberre tervezett választásokat júliusra. A Fico irányította – jelenleg a népszerűségi listákat 18 százalékkal vezető – párt, a Smer-SD érdeke ugyanis nyilvánvalóan az, hogy minél előbb voksoljanak a szlovákok, és az ellenzéki párt kihasználja jelenlegi helyzeti előnyét.
Ebből a szempontból érdekes, hogy a Sme rodina (Család vagyunk) párt elnöke, Boris Kollár a tömörülés kongresszusán bejelentette, hogy nem tekintenek olyanokat partnernek, akik a politikájukat a „társadalom megosztására” alapozzák. Márpedig Kollár a Fico-féle Smert ilyen pártnak tartja, és ezért nem is tekinti szövetségesnek őket a Parameter.sk szerint.
A jelenlegi állás szerint Robert Fico Smer-SD nevű pártja és Peter Pellegrini Hlas-SD tömörülése (amely Ficóékhoz hasonlóan szociáldemokratának mondja magát, és éppen a Smerből vált ki) fog nyerni a választásokon. Ficoék 18 százalékos népszerűségét Pellegriniék 16-17 százalékos eredménye közelíti meg a leginkább. A harmadik helyen pedig az erősödő, szociálliberális Progresszív Szlovákia nevű párt áll, amely Caputovát jelölte a köztársasági elnöki posztra, és amely jelenleg 14 százalék körül mozog.
Fico javaslata az előrehozott választások „még előbbre hozására” ellentétes lenne a szlovák jogi szabályozással. Ezt a volt miniszterelnök, aki már háromszor is állt kormány élén, nyilvánvalóan jól tudja. S az is nyilvánvaló, hogy tényleg meg is ijedt most Fico. Legalábbis a pozsonyi Új Szó című lap kommentátora szerint a balos ellenzék vezérének sokkal nehezebb dolga lesz most, hogy nem az OLaNO nevű jobbközép populista párt romjain ügyvezetőként kormányzó, magának „Demokraták” néven új pártot gründoló, össze-vissza kapkodó Eduard Hegerrel áll majd szemben.
Heger ugyanis – aki korábban az OLaNO színeiben került a kormányfői posztra – május 7-én bedobta a törölközőt, és lemondott a miniszterelnökségről. Így az egykori olanós politikus immár saját, új pártjának építésére, erősítésére koncentrálhat majd. (Ez rá is fér a Demokratákra, mert egyelőre a közvélemény-kutatások szerint Hegerék nem jutnának be a parlamentbe.)
Heger megingása után Caputová elnöknő viszont Ódor Lajost bízta meg a szakértői kormány vezetésével, ami azért érdekes, mert Ahhoz képest, hogy „csak” szakértő, Ódor frappánsan emlékeztette Ficót „közös múltjukra”: „Köszönöm Robert Ficónak, hogy a kormánya jelölt engem a Szlovák Nemzeti Bank alelnöki posztjára” – üzent a jegybankár a baloldali ellenzék vezérének.
Fico ugyanis a jelek szerint egész egyszerűen elfeledkezett arról, hogy utolsó kormányzása legvégén, 2018-ban még éppen az ő kabinetje nevezte ki Ódort a nemzeti bank második emberévé. Ekkor még Fico együtt kormányzott a szlovák-magyar együttműködést hangsúlyozó Híd-Most párttal, amely Ódort javasolta a jegybank alelnökének. Fico aztán rövidesen belebukott a modern Szlovákia egyik legnagyobb politikai botrányába, Ján Kuciak tényfeltáró újságíró és menyasszonya meggyilkolásába.
Amikor Ódor 2018-as kinevezésével az éppen hivatalából távozott miniszterelnök, Eduard Heger szembesítette egy tévévitában Ficót, utóbbi erre azt mondta, hogy a nemzeti bank alelnöki posztja nem túl fontos tisztség.
Az új miniszterelnökről szóló cikkünkben is megírtuk már: Ódor jelenleg is a CEU vendégprofesszora, ebből a szempontból az is érdekes lenne, ha esetleg miniszterelnökként találkozna Orbán Viktorral, akinek kormányzása idején a kabinet hathatós közreműködésével kiutálták az egyetemet Budapestről.
Az viszont, hogy Fico is a CEU-ra hivatkozva támadja Ódort, kiváló példa a populista politikára. Fico ugyanis képes Orbán Viktor sorosozását szlovák környezetbe is átültetni, éppen egy magyar származású politikussal szemben, ráadásul egy olyan szakértővel szemben, akit ő tett országos jelentőségű intézmény alelnökévé. Nem véletlenül írtuk már korábban, hogy Ódorból könnyen bűnbak lehet, ha nem tud megbirkózni a nemzetközi helyzetből fakadó biztonságpolitikai, a szlovák pártok ellentéteiből fakadó belpolitikai és a költségvetési egyensúly felbomlásából adódó pénzügyi problémákkal.
Ami a biztonságpolitikát illeti: Szlovákia eddig egyértelműen Ukrajna mellett állt a tavaly kitört háború során, de Fico választási győzelme megingathatja ezt az eltökéltséget. A belpolitikában pedig olyan élesek az ellentétek, hogy a politikai kormányzásra már a köztársasági elnök sem látott esélyt, ezért nevezett ki Heger helyére egy hivatalnok-miniszterelnököt. Ha pedig a gazdaságpolitikáról beszélünk, ott sem rózsás a helyzet: Szlovákia az EU-ban a második legnagyobb, az eurózónában pedig a legnagyobb GDP-arányos költségvetési hiánnyal küszködik jelenleg a Brussels Times című lap szerint.
Márpedig elemzők úgy vélik, – és így tesz például Csáky Pál is –, hogy Caputová túl későn váltotta le Hegert, aki mögül a politikai háttértámogatás már tavaly decemberben elpárolgott. Heger kormánya már akkor megbukott egy bizalmi szavazáson, de Caputová akkor még adott egy esélyt neki, ügyvezető kormányként folytathatta a nyugatbarát politikus.
Heger és kabinetje ezután botrányról botrányra evickélt idén májusig, legutóbb már korrupciós ügyek is felmerültek az agrárminiszter ellen, ami az OLaNO és utódpártja, a Demokraták esetében azért nagyon kínos, mert ők Ficóék „maffiaállamával” szemben határozták meg magukat. S a szembenállás alapja az volt, hogy Heger, és hivatali elődje, az OLaNO párt alapító-elnöke, Igor Matovic volt kormányfő és pénzügyminiszter a korrupcióellenes küzdelem zászlóvivői. Fico persze most elemében van: azt állítja, hogy Heger, sőt még a köztársasági elnöknő is tudott Samuel Vlcan agrárminiszter vitatott ügyeiről. Heger viszont a Ficóval folytatott tévévitában leszögezte, hogy nem titkolt el semmit – írta a Parameter.sk.
Caputová tehát feltehetően hibázott, amikor tavaly decemberben nem mondatta le végleg Hegert, mert így most már Ódornak csak pár hónapja van arra, hogy bebizonyítsa a szeptemberi választásokig, hogy egy szakértői kormány megfontolt intézkedéseivel lehetséges a dolgok rendezése. A legfontosabb pozsonyi lap, a SME főszerkesztő-helyettese, Jakub Filo nem véletlenül írta most elemzésének címében:
Ódor kormányának öt hónapja van arra, hogy a közvéleménynek egy jobb politikát mutasson fel.
Ugyanakkor Filo sem optimista: az Ódor-kormánynak szerinte sem lesz lehetősége jelentősebb döntéseket hozni, bár legalább a közhangulat csillapításáért sokat tehet.
A most kinevezett szakértői kormányban mindazonáltal nem a matematikus-menedzser végzettségű Ódor lesz az egyetlen magyar származású politikus. A pénzügyminiszteri széket az Ódorral együtt eddig a jegybankban dolgozó, a pénzintézet vezető közgazdászaként tevékenykedő, Michal Horváth (Horváth Mihály) vette át. Bár nem pártpolitikusok az új kormány tagjai, pártokhoz esetenként kötődnek: a távozó kormányfő, Eduard Heger külpolitikai tanácsadója, Miroslav Wlachovsky a külügyminiszteri posztot tölti be mostantól.
Maga Horváth sem áll annyira távol a politikától: 2020-ban egyik aláírója volt annak a nyilatkozatnak, amelyben nyolc közismert gazdasági szakember sürgette az akkori kormányt, hogy a válságban jóval nagyobb gazdasági mentőcsomaggal segítse a veszélyeztetett társadalmi és gazdasági csoportokat.
Mindketten azt hangsúlyozták, hogy az új kormányba való bekerülés legfontosabb kritériuma – a szakmaiság mellett – az volt, hogy a jelölt „a politikán kívül álljon, és a tisztessége ne legyen megkérdőjelezhető”.
Valószínűleg ezért nem lett harmadik magyar tagja az új kormánynak. Korábban ugyanis szlovák hírek szerint a kulturális minisztérium élére egy magyar származású művészettörténész, a betléri múzeumot is néhány évig igazgató, jelenleg egy aukciósház vezetésében közreműködő Barczi Gyula kerülhetett volna. Ám Barczi korábban rossz szakvéleményt adott egy régi szoborról, másolatnak vélve azt. Az V. Pál pápát ábrázoló műalkotásról közben kiderült, hogy a barokk kor világhírű szobrásza, Lorenzo Bernini készítette. Így az egyébként 24 ezer eurós kikiáltási árról induló árverési licitet egy külföldi vevő, Clément Guenebeaud (aki Pozsonyban él) nyerte, s ő végül 30 millió dollárért adta el a Bernini-művet Amerikába, a Los Angeles-i Getty Múzeumba – írta a pozsonyi Új Szó.
