Modern demokráciákban a tömegoszlatás első számú kritériuma, hogy a bevetett eszközök nem okozhatnak halált és maradandó sérülést – legalábbis akkor, ha szakszerűen alkalmazzák őket, és itt maradjunk is ennyiben. A legismertebb ilyen eszköz minden bizonnyal a könnygáz. 2006 őszén többször is bevetették, sokak megtapasztalhatták tehát azt a csípő-maró érzést, amit a vegyülettel való találkozás vált ki, amikor az ember legszívesebben letépné a saját arcát, csak szabaduljon a hatásától.
A rendőrség kezében nyilván ez az utolsó előtti eszközök egyike a tömeg megfékezésére, az ilyen esetek mindig nagy teret kapnak a hírekben, a könnygáz alkalmazásának indokoltsága viszont már minden esetben a jog asztala. El is lépünk mellőle azért, hogy a kémia felé fordulva megválaszoljuk a kérdést: mit tartalmaznak a könnygáznak, könnyfakasztó gáznak nevezett vegyületek, és ezeknek milyen hatásuk van az emberre?
Dr. Lente Gábort, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanárát, a Kémiai Intézet Fizikai Kémia és Anyagtudomány Tanszék vezetőjét, több tudományos ismeretterjesztő mű szerzőjét kérdeztük.
Tudományos megfogalmazásban mérgek
Szögezzük le rögtön az elején, hogy a könnygáz nem egy adott anyag, hanem minden olyan vegyületet így nevezünk, ami bizonyos mennyiségben a bőr, de főleg a nyálkahártyák irritációját okozza. A skála rendkívül széles – gondoljunk csak a vöröshagyma aprítására –, laboratóriumban könnyen előállítható anyagokról van szó, olyannyira, hogy a vegyészhallgatók figyelmét külön felhívják: „könnyfakasztó gáz” a napi rutinmunka során, akár „véletlenül” is létrejöhet.
A világ rendőrségei természetesen nagyon szigorú szabályok alapján engedélyezett, kis számú vegyületet alkalmazhatnak. Szűk a mezsgye, hiszen elég hatékonynak kell lennie a támadó leszerelésére, miközben nem okozhat maradandó sérülést, és a tünetek a szennyezett térből való távozás után néhány perccel jelentősen csökkennek, illetve meg is szűnnek. De nemcsak az összetétel, hanem a mennyiség is fontos:
Ezek az anyagok, miként a vegyszerek többsége is »méreg«, máskülönben nem váltana ki heves ellenreakciót az emberi szervezetből. A lényeg az alkalmazott mennyiség
– mondja a 24.hu-nak Lente Gábor.
A „mérgező” szót itt ne köznyelvi értelemben, hanem tudományos szakszóként értelmezzük. Mérgező vegyületeket tartalmaz a legtöbb gyógyszer, de a rovarirtók, gombaölők stb. is, hiszen céljuk kárt okozni olyan élő szervezetekben, amelyek ellen kifejlesztették őket. Zárójeles megjegyzésként a nemzetközileg elfogadott Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény nem tekinti vegyifegyvernek, de megemlíti a „könnygázokat” is.
Nem is gázok
A lényeg tehát a mennyiségen van. Könnygáz esetén nagyságrendekkel többnek kellene a szervezetbe jutnia komolyabb egészségügyi problémák előidézéséhez, mint amit bármilyen életszerű helyzetben el tudunk képzelni. Kockázati tényezőként azonban felmerülhet allergia az adott készítményre, illetve a könnygáztól megzavarodott személy balesetet is szenvedhet: elesik, vagy leesik valahonnan stb.
A könnygáz kifejezés egyébként félrevezető abból a szempontból, hogy nem gáz halmazállapotú anyagról van szó. A hatóanyag minden esetben folyadék, vagy apró szilárd részecskék, amelyeket aeroszol formájában juttatnak a levegőbe. Több vegyületről van szó, a leggyakrabban a PV, CS és CN „kódnevekkel” találkozunk.
A magyar rendőrség 2021 májusában jelentette be, hogy a korábban használt R92-es típusú gázspray-it egy modernebb, amerikai fejlesztésű eszközre cserélte, amelynek hatóanyaga a kapszaicin, ezt takarja a PV jelölés. Ez az anyag hatásában elmarad a másik két említett vegyületétől, és az erős paprika révén lehet ismerős, ez felelős ugyanis a zöldség okozta csípő érzésért: erősen irritálja a nyálkahártyákat és a bőrt. Bizonyára sokaknak ismerős az érzés, miután „erős paprikás kézzel” a szemet, orrot vagy valamely érzékenyebb, vékonyabb bőrfelületet érintett.
A hatóanyagot paprikából, vagy rokon növényeiből izolálják, hatását azonnal kifejti. Vízben nem oldódik – vagyis nem tudjuk egyszerűen lemosni magunkról –, mégis ezt tartják a »leghumánusabb« könnygázösszetevőnek
– mondja a professzor.
Szerves oldószerekkel (például alkohollal) hamarabb meg lehet tőle szabadulni, de ettől Lente Gábor mindenkit óv: a kémiában ökölszabály, hogy ha valamit csapvízzel nem tudunk magunkról eltávolítani, akkor ne próbálkozzunk vegyszerekkel, mert általában csak még nagyobb lesz a baj. Arra van jól megalapozott tudományos adat, hogy szappanos vagy samponos vizet használva sem lehet érdemben gyorsítani a tünetek megszűnését.
PV esetén a vizes mosakodás fizikailag segít megszabadulni az anyagtól, ami 10-30 percen belül magától is elbomlik, hatása megszűnik. Azt a ruhát, amit a spray ért, természetesen célszerű levenni, és ha a tünetek 45 perc alatt sem enyhülnek jelentősen, érdemes orvoshoz fordulni.
A CS és a kiszoruló CN
Az említett R92 gázspray CS-t tartalmaz, ennek hivatalos neve orto-klórbenzilidén-malonitril, és e vegyület szobahőmérsékleten szilárd. A maga 18 atomból álló molekuláival kémiailag nem egy bonyolult anyag, hatása késleltetve, 20-60 másodpercen belül mutatkozik, és a szennyezett térből való távozás után 5-10 percig marad meg. Komoly maró hatást vált ki a nyálkahártyákra és a bőrre kerülve, de vízben oldható, vagyis az alapos mosás segít mihamarabb szabadulni a tünetektől.
A CN (klór-acetofenon) napjainkban visszaszorulóban van, mivel a CS-nél mérgezőbb. Utóbbi még mindig nem azt jelenti, hogy halált vagy maradandó károsodást okoz, hanem biztonsági szempontról van szó: más vegyületeknél kisebb dózisban is veszélyes lehet.
Megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot is azzal, hogy milyen könnyfakasztó anyagot, anyagokat alkalmaznak a magyar rendőrök. Amint válaszuk befut, frissítjük cikkünket, addig pedig a sajtóból származó információk alapján a PV-re és a CS-re kell gondolnunk.