A 10 ezer lakos alatti településeken állított pártlistákon várhatóan jelentős (38 százalékos) Fidesz-előnyre kell számítani az MSZP-vel szemben (19 százalék). Az itt élő emberek 45 százaléka azonban azt állítja, hogy olyannyira elégedett mostani polgármesterével, hogy ezúttal is rá adja majd a voksát – olvasható a Szonda Ipsos az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásában.
Figyelembe véve azt is, hogy nem indul újra minden mostani település jelenlegi irányítója, mérsékeltnek nevezhető a változást szorgalmazók aránya: 28 százalék gondolja úgy, hogy egészen bizonyosan egy új polgármesterjelöltre fog majd voksolni.
A 10 ezres lélekszámúnál nagyobb kisvárosokban szorosnak mondható a két párt versenye: a Fidesz 30, az MSZP pedig 26 százalékon áll. Ezeken a településeken is nagy esély van a jelenlegi polgármesterek újraválasztására: 41 százalék áll szemben a leváltást szorgalmazó 33 százalékkal. A megyei jogú városok – amelyekben pártlistára nem szavaznak az emberek – politikai elkötelezettségükben nagyon sokfélék, de összességében a Fidesz sokkal jobban áll, mint az MSZP (35 százalék szemben 19 százalékkal).
Szoros versenyben a polgármesterek
Ugyanakkor a polgármesterjelöltek esetében lényegében egyensúlyi helyzetet regisztrálnak: 32 százalék szavazna kormánypárti, 33 százalék ellenzéki jelöltre. A fővárosban kormánypárti előnyt tapasztaltak, a két nagy párt azonos támogatottságával (MSZP és Fidesz: 27-27 százalék; SZDSZ: 5 százalék; MDF: 2 százalék). A két nagy párt hívei egyforma (76-76 százalékos) részvételi aktivitással vágnak neki az önkormányzati választásnak.
Mint minden választás előtt, most is emelkedett a titkolózók aránya. Ebből a jelenleg kilencszázalékos csoportból – más kérdésekre alapozott számítások szerint – mintegy hat százaléknyian a kormánypártok, három százaléknyian pedig az ellenzék hívei.
Az ellenzék a felelős
Az ellenzéki érzelmű polgárok jelentős része is úgy gondolja, hogy a Fidesz prominenseinek, így Wittner Máriának és Orbán Viktornak a beszédei szerepet játszottak a tüntetések eszkalálódásában, az indulatok elszabadulásában – olvasható a Szonda Ipsos felméréséből.
Az indulatok elszabadulásának lehetséges okait vizsgálva a többség egyetért abban, hogy Wittner Mária felszólalása, amelyben forradalmat hirdetett, és az, hogy Orbán Viktor népi ellenállásra buzdított, szerepet játszhatott a helyzet eldurvulásában. A kérdezettek 56 százaléka, ezen belül az ellenzékiek 42 százaléka úgy gondolja, hogy Wittner Mária fideszes képviselő hozzájárult az indulatok elszabadulásához, Orbán Viktor Fidesz-elnökről ezt a kérdezettek 51 százaléka, az ellenzékiek 29 százaléka gondolja így.
Morális válság?
Az ország lakosságának 93 százaléka hallott a miniszterelnöknek az MSZP május végi frakcióülésén elhangzott beszédéről, és mintegy 90 százalék közvetlenül hallotta vagy olvasott belőle részeket. A kialakult helyzet „morális válságként” való értékelésével a megkérdezettek mindössze 32 százaléka ért egyet.
Egyharmaduk úgy gondolja, hogy az erőszakos cselekedetek előre megszervezettek voltak. A Szonda Ipsos szerint ők azt feltételezik, hogy a szervezők a futballhuligánok, a Fidesz, szélsőjobboldali csoportok, illetve általában az ellenzék.
