Gyógyszertárat nyitni és működtetni ugyanis pénz nélkül aligha lehet, sőt komoly tőke kell hozzá, s ráadásul a gyógyszerforgalmazást még köti az a korlát is, hogy ott csak államilag szabott áron lehet a „portékát” forgalmazni. És többnyire a privatizációban startoló gyógyszerészeknek nemigen volt ahhoz elegendő tőkéjük, hogy hónuk alatt a személyi jogos patikusi és a működési engedéllyel üzletet nyissanak. A befektetők azonban vígan rajzottak a forgalmas helyen működési engedélyt szerző szakemberek körül, többnyire közös társaság alapítását ajánlva.
„Közigazgatási jogkörben okozott kárért másfél milliárd forintra perli egy ajkai gyógyszerész asszony az Országos Tisztiorvosi Hivatalt, valamint az ÁNTSZ Veszprém és Vas megyei intézetét. Szakértők szerint a hatóságok ekkora veszteséget okoztak szankcióikkal, amelyekben – mint azt a Legfelsőbb Bíróság kimondta – hatáskör és jogszabályi hivatkozás nélkül eltiltották a gyógyszerészt, hogy betéti társaságából kilépve egyéni vállalkozóként üzemeltethesse tovább az általa bérelt patikát. A gyógyszerészszakma érdekösszetartása erős, akárcsak a vele szimbiózisban élő gazdasági lobbi, de az mégiscsak abszurd, hogy egy gyógyszerész és a kültagja közti elszámolásban a hatóságok döntőbírónak képzelték magukat, és úgy táncoltak, ahogy a tőkéstárs fütyült. Az ügy pikantériája, hogy a főszereplők, Bujdosó László, egykori Veszprém megyei tisztifőorvos, valamint Antal Csaba, Veszprém megyei tisztifőgyógyszerész Kökény Mihály minisztersége idején vették át kinevezésüket az országos hivatalok élére, ahol jelenleg is betöltik pozícióikat” – olvasható a riportban.
Bár a sértett 2001-ben annyi elégtételt kapott a Legfelsőbb Bíróságtól, hogy az visszamenőleg hatályon kívül helyezte az előző négy évben született bírósági és hatósági határozatokat, amelyek alapján a szakminisztertől kapott, a közforgalmú gyógyszertárak kizárólagos működtetéséhez szükséges személyi jogát és működési engedélyét semmibe vették, patikáját bezáratták. Az ajkai Szabadság téren lévő gyógyszertár azóta nincs nyitva. A gyógyszerész asszony bűne annyi volt, hogy elszámolási vitába keveredett a befektetőjével, majd kilépett a közös bt.-ből, és egyén vállalkozóként akarta üzemeltetni a patikát. Zakályné Nagy Erzsébet története nem elszigetelt eset a hazai gyógyszerészszakmában: a mintegy háromezer patikából legalább százötven olyan vitás esetet tartanak számon, amelyben a tőkebefektetők és a személyi jogos patikus közti vita miatt a gyógyszertár hosszabb-rövidebb ideig bezárni kényszerült, pedig egy lakókörzetnek az orvossággal való ellátása szigorú feltételekhez kötött, kötelező szolgáltatási feladat.
A rendkívül szövevényes ügyről leginkább az derül ki, hogy mind az illetékes helyi és országos hatóságok, mind a minisztérium asszisztáltak a gyógyszerész ellen folyt törvénysértő eljárásban, vagy hatáskörüket túllépve, vagy – mint gyakran – hatáskörüket nem teljesítve.
(A riport teljes terjedelemben az ÉS legfrissebb számában olvasható!)
