Feltűnést keltett, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) néhány napja 100 millió forint bírságra kötelezte a T-Mobile-t fogyasztók megtévesztése címén, amiért egyik akciójában nem jelezte figyelemfelkeltőbben, hogy az olcsó sms-ek csak belföldön küldhetők, illetve egy másik akcióban a 15 forintos percdíj csak hálózaton belül és vezetékesre híváskor érvényes.
A GVH a bírságok mértékének megállapításakor kétféle módszert alkalmaz – tudta meg a FigyelőNet Hargita Árpádtól, a hivatal főtanácsosától. Kartellezés, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetén a GVH belső rendelkezései részletesen szabályozzák a bírság nagyságának megállapítását. Az alapösszeg az ügylet, megrendelés értékének tíz százaléka, tehát például egy 8 milliárd forintos üzletnél 800 millió forint, ami azonban – általában – a bírság összegének plafonja. A tényleges összeg megállapításánál ugyanis egy százas pontrendszert alkalmaznak. A verseny veszélyeztetése, a jogsértés piaci hatása, valamint a jogsértéshez való viszonyulás miatt egyaránt 30-30 pont kapható maximálisan, míg az egyéb szempontok 10 pontot „érnek”. Az értékelésnél kapott pontszám lényegében százalékként funkcionál, ezzel számolják ki a ténylegesen kiszabott bírság összegét.
Emlékezetes volt, s egyben a GVH „rekordja” is, amikor 2004 júliusában öt útépítő céget összesen 7 milliárd forintra büntettek, amiért úgy ítélte meg a hivatal, hogy a sztrádaépítésekre kiírt pályázatokon összebeszéltek, a háttérben megállapodtak az ajánlati árakról. Akkor az összmegbízások értéke 160 milliárd forint volt, tehát a cégekre nézve legrosszabb esetben 16 milliárd forint lehetett volna a bírság, de az értékeléskor kijött 44 pont 7 milliárd forintra vitte le a büntetés összegét. Ebben az ügyben természetesen bírósághoz fordultak az útépítők, s bár a Fővárosi Bíróság januárban helyben hagyta a GVH határozatát, az ügy az ítélőtáblán folytatódik tovább. A kartellezéses elmarasztalásokat egyébként kivétel nélkül bíróságra viszik az elmarasztaltak – mondta Hargita Árpád.
Az ügyek zömében a GVH-nak ad igazat a bíróság
Más módszert alkalmaz a GVH a fogyasztók megtévesztésének megállapításakor. Ilyenkor a bírság alapját többnyire az az összeg képezi, amit a vétkes cég akciójának reklámozására, beharangozására fordított. Itt is súlyozzák az enyhítő, illetve súlyosító tényezőket, például, hogy visszaeső-e az „elkövető”, de nézik a jogsértés időtartamát is. Korábban a viszonylag kisebb összegű bírságok miatt az elmarasztalt cégek nem nagyon fordultak bírósághoz. Ma is ez a jellemző kis összegeknél, de a nagyobbaknál már bíróságra mennek, mintahogy azt a T-Mobile is jelezte.
A bíróságokon végződő ügyek zöméből nyertesen kerül ki a GVH – tette hozzá a főtanácsos. Múlt év végén 324 megtámadott határozatot tartottak nyílván, melyek közül 231 esetben született jogerős ítélet. A bíróságok ezek közül 16 esetben csökkentették a bírság összegét, 15-ben pedig azt állapították meg, hogy a GVH téves határozatot hozott, ezért megváltoztatták azokat. Ez utóbbiak aránya ugyanakkor az elbírált ügyek 6 százaléka, ami igen kedvező arány a GVH határozatainak megalapozottságát tekintve – hangsúlyozta Hargita Árpád.
