A le nem zárt 146 törvényjavaslat színes képet mutat: az összes tervezet közül ötvenötöt a Fidesz, harmincegyet pedig az MSZP képviselői nyújtottak be. Ehhez adódik még huszonkét kormány-előterjesztés. A kispártok közül az MDF tizenhat, míg az SZDSZ kilenc javaslattal állt elő. Ezenkívül, akad néhány közösen benyújtott iromány is: így például a Balaton területrendezési ügyét együttesen képviseli a négy párt, továbbá MSZP-Fidesz közös javaslat született a helyi önkormányzati és az országos választási eljárásról szóló törvények módosításáról. Öt tervezetet a Fidesz és az MDF képviselői nyújtottak be közösen – többek közt a közoktatás és a választási eljárás tárgyában, valamint a médiatörvény módosítására vonatkozóan. Végül fellelhető még négy, egyebek mellett a Polgári Törvénykönyv módosítását, illetve az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárását érintő MSZP-SZDSZ indítvány.
Az összes javaslat közül a tárgysorozatba vétel állapotán nem jutott túl ötvenhét ellenzéki, valamint huszonhárom kormánypárti tervezet. Az illetékes bizottságnál tizenhat kormánypárti és tizenhárom ellenzéki javaslat várakozik tárgysorozatba vételre. Szinte kizárólag csak a miniszterek által benyújtott tervezetek léptek át további szintekre a törvényhozási eljárásban: három javaslat általános vita alatt áll, nyolc a részletes vitára bocsátásra, egy tervezet részletes vitára vár, kettő részletes vita alatt áll, további három javaslat záróvitára, végül hat tervezet már csak zárószavazásra várt a választások kezdete előtt.
Alkotmánymódosító-javaslatok tömkelege várakozik
A jelenleg bennrekedt törvényjavaslatok között, úgy tűnik, a legfelkapottabb téma a Büntető Törvénykönyv és az Alkotmány módosítása. Utóbbit illetően az előző ciklusban az MDF nyújtotta be legkorábban a maga javaslatát egy „szócserére” vonatkozóan, mondván a határon túli magyarság sorsáért a felelősséget nem érezni, hanem vállalni kell.
Az MSZP módosító javaslatában a vonatkozó rendelkezések megváltoztatását azzal indokolta, hogy szükség van a csapatmozgásokkal kapcsolatos döntési eljárás gyorsítására a NATO tagságból fakadó kötelezettségek teljesítése érdekében. A volt igazságügy-miniszter egy hosszabb lélegzetvételű módosításra tett javaslatot, mely többek közt az Alkotmánybíróságot érintené. Emellett úgy vélte, indokolt lenne a nemzetközi szerződésekre vonatkozó legalapvetőbb szabályokat az Alkotmányban elhelyezni.
Az SZDSZ-es Mécs Imre tervezetében egy, az Alkotmányban felejtett „a” betű miatt kérte az alaptörvény megváltoztatását. Véleménye szerint ugyanis a pártállami időket, az egypártrendszert feltételezi a következő bekezdés: „Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai „a” pártnak”.
Bennragadt kormány-előterjesztések
A kormánytagok közül jelenleg a legtöbb, összesen nyolc le nem zárt törvénytervezet az igazságügy-miniszter kezdeményezésére született. Ezek közül kettő a részletes vita állapotában, egy pedig a záróvitára várva akadt fenn a választások kezdetével. A nyolc közül egy a jelenlegi miniszter, a többi pedig még a volt igazságügy-miniszter, Bárándy Péter javaslata. Három bennragadt indítvánnyal a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter következik a sorban. Kiss Péter a Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsról szóló tervezete zárószavazás előtt akadt el, a Gazdasági és Szociális Tanácsra, valamint a minősített adat védelmére vonatkozó javaslata pedig a részletes vitára bocsátásnál. A munkaügyi miniszternek, az informatikai és hírközlési miniszternek, illetve az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszternek két-két javaslatát érte menet közben a választás és a parlament berekesztése, de egy-egy javaslat elbírálásával adós még a Ház a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, a gazdasági és közlekedési miniszternek, a pénzügyminiszternek, a belügyminiszternek, valamint nemzeti kulturális örökség minisztere sem kapott választ a Köztársaság Napját érintő javaslatára.
Ellenzéki indítványok
A törvényjavaslatai a „munka, otthon, család” hármas jelszava köré épülnek, mint az Otthonteremtés Plusz Program érdekében szükséges törvénymódosítási javaslat, vagy ”A Munkahely Garanciáról” nevezetű tervezet. De az ellenzéki párt a villamos energiáról, földgázellátásról, fogyasztóvédelemről, az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvényekhez is nyújtott be módosító indítványokat, amelyek szintén lecsúsztak a zárószavazásról.
Elveszett törvényjavaslatok?
Pesti Sándor politológus a Házszabály semmit nem mond arról, mi lesz az új parlamenti ciklus kezdetekor azokkal a javaslatokkal, amelyeket a jelenlegi kormány miniszterei nyújtottak be. Az Alkotmány- és igazságügyi bizottság egy 1998-as állásfoglalása szerint azonban automatikusan az új Országgyűlés tárgysorozatára kerülnek azok az előterjesztések, amelyek olyan előterjesztőtől érkeztek, akiknek státusza a választásoktól, illetve a kormányváltástól független. Ilyen például a népi kezdeményezések eredményei, az államfő, az ÁSZ-elnök, vagy akár a legfőbb ügyész előterjesztései.
Mint Pesti Sándor a FigyelőNetnek elmondta, a kormány előterjesztései esetében nincs ilyen automatizmus, ez esetben az új kormány döntésétől függ, hogy mely indítványokat kíván – változatlanul vagy változtatásokkal – újból előterjeszteni. Az új kormány nyilatkozatáig a korábbi kormány előterjesztései tárgysorozaton vannak. Az országgyűlési képviselők előterjesztései, mivel mandátumhoz kötöttek, nem kerülhetnek az új Országgyűlés tárgysorozatára, de az új parlament képviselői ezeket újra benyújthatják, akár szó szerint is. „Arra általában odafigyelnek cikluszáráskor, hogy olyan ne forduljon elő, hogy már csak zárószavazásra váró előterjesztés ragadjon benn, ennek ellenére a most bennragadt huszonkét kormány-előterjesztésből három már csak a zárószavazásra várt” – mondta Pesti Sándor..
Elveszett illúziók?
Pesti Sándor kérdésünkre elmondta, hogy a parlamentáris demokráciák logikájából adódóan az ellenzéki pártoknak a politikailag érdemi alternatívát jelentő, a kormányon lévők programjával, értékrendjével, érdekeivel szemben álló javaslataiknak, nemhogy végigvitelére, de tárgysorozatba vételére sincs jóformán semmi esélyük. A politológus elmondta, hogy az európai demokráciák mindegyike biztosítja ugyan a képviselői önálló indítványok benyújtásának jogát, de rendkívül ritka, hogy ellenzéki képviselő(k) által benyújtott törvényjavaslatot fogadjon el a parlament. „Nálunk erre 1998-2002 között két, 2002-2006 között pedig hét alkalommal volt példa öt Fideszes és 2 MDF-es indítvány esetében. Ezek azonban apró, már létező törvényt módosító indítványok voltak” – hangsúlyozta a politológus.
