Az amerikai mintán alapuló javaslat lényege, hogy aki háromszor követ el erőszakos, személy elleni bűncselekményt, az a harmadik esetben a büntetési tétel maximumának a kétszeresét kaphatja. Ha pedig ez meghaladja a 20 évet, akkor ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni a bírónak – jelentette be Répássy Róbert jogi kabinetvezető és Lázár János, a rendészeti bizottság fideszes elnöke.
Ennek alapján aki két személy elleni bűncselekmény, például testi sértés után fegyveres rablást követ el, az 10 év helyett 20 év börtönbüntetést kaphatna. A két személy elleni erőszak után elkövetett emberölésért viszont minden esetben életfogytiglan járna.
Részlet Ranódy László Lúdas Matyi filmjéből (1949)
Idegen a jogrendszertől
Németh Zsolt kriminológus szerint minden tudás arra utal, hogy a büntetőjog alig befolyásolja a bűnözésre való hajlandóságot. Egy ilyen intézkedés nyomán ugyan elképzelhető, hogy rövid időre kicsit csökken a bűnelkövetők száma, azonban rengeteg probléma vetődik fel. Németh szerint a valóság nem olyan súlyos, mint a mostani „felkorbácsolt helyzet”.
A 2007-es adatok szerint az erőszakos bűncselekmények elkövetőinek tíz százaléka volt visszaeső. A kriminológiai intézet 2008-as kutatásából, amely az életfogytiglani börtönbüntetésre ítélteket vizsgálta, az derült ki, hogy a 231 életfogytiglanra ítélt legnagyobb része minősített emberölést követett el.
Tóth Mihály büntetőjogász szerint a módosítás alkotmányjogilag is kifogásolható lenne: sérti a bírói függetlenséget, valamint teljesen idegen a jogi hagyományoktól és a jogrendszertől. „Mi már évszázadok óta abban a hiszemben vagyunk, hogy nincs két egyforma ügy, nincs két egyforma ember. Súlyosítani kell a büntetéseket, de nem úgy, hogy megkötjük a bírók kezét” – hangsúlyozta.
