Nem tetszett az egyik magyarországi kisebbség parlamenti képviselőjének, a görög nemzetiségi szószólónak, hogy a budapesti görög iskola tanárai és diákjai is részt vesznek a közoktatás romló helyzete miatt tartott tüntetéseken.
Koranisz Laokratisz hivatalos levélben – amelyet a magyarországi görögök zárt Facebook-csoportjában is közzé tettek – követelt magyarázatot a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának (MGOÖ) elnökétől arról, hogyan fordulhatott elő, hogy az önkormányzat fenntartásában működő Manolisz Glezosz Iskola tanárai még a november végén tartott Kossuth téri demonstrációra is kivonultak.
A szószóló szerint a tanártüntetések miatt a görög sajtóban
a valóságnak nem megfelelő és hazánk hírnevét csorbító torz információk jelenhetnek meg a külhoni görögökről, ami nem tesz szükségképpen jót sem az országunknak, sem a hazai görög kisebbségnek.
Koranisz álláspontjához csatlakozott az MGOÖ oktatási bizottsági elnöke is. Agárdi Bendegúz Szpírosz rendkívüli bizottsági ülést hívott össze, hogy ott vizsgálják ki az „okokat”. Agárdi az intézményvezetőtől kért azonnali tájékoztatást, az erről szóló levél eljutott lapunkhoz is.
A Glezosz Iskolában egyébként nem csináltak titkot abból, hogy támogatják a megmozdulásokat, és hogy testületileg, görög zászlóval vonultak ki a Parlamentnél tartott központi demonstrációra. A Kossuth téri eseményekről és az ott megjelent iskolai csoportról számos fotót közzé tettek a görög közösség Facebook-csoportjában.
Ezen az oldalon kapott aztán nyilvánosságot a szószóló levele is. Koranisz véleménye nagy felháborodást keltett a kommentelők körében, akik arra hívták fel a szószóló figyelmét, hogy a tanárok csak a polgári jogukkal éltek, amikor részt vettek a tüntetésen, ehhez pedig nincs szükségük a fizetett nemzetiségi pozíciókban ülők engedélyére.
A csoportban tiltakozó akciót is szerveztek, hogy közösen álljanak ki a tanárok, valamint az MGOÖ elnökének megfélemlítése ellen, valamint hogy továbbra is kifejezzék szolidaritásukat a pedagógusokkal.
A görög szószóló a belső tiltakozási hullám nyomán újabb levelet küldött az önkormányzatot vezető Hristodoulou Konstantinosnak. Ebben azt kérte, vizsgálják ki, hogyan kerülhetett nyilvánosságra a december 1-én küldött levele. A szószóló szerint sajnálatos, hogy egyesek az ő hivatalos levelét felhasználva próbálják megosztani a közösséget, jóllehet a görögöknek inkább összefogniuk kéne, nem széthúzni.
Koranisz azt is közölte az önkormányzat elnökével, hogy a tüntetéseknél megfelelőbb fórum lett volna a görög nyelvoktatással kapcsolatos nézetek megosztására a parlament magyarországi nemzetiségek bizottsága köznevelési, kulturális és egyházügyi albizottságának november 30-i ülésén, ahol közvetlenül Hankó Balázs helyettes államtitkárral lehetett volna találkozni.
Koranisz szószóló a 24.hu megkeresésére azt mondta, hogy a parlamenti bizottságban az egyik szószóló érdeklődött, hogy “mi van nálatok”, mert ő már korábban tudomást szerzett a görög iskola Kossuth téri tüntetésen való részvételéről. A szószóló ezt követően írta meg december 1-én a levelet. Mint mondta, az ő értelmezésében az iskola testületi kivonulása azt jelenti, hogy az ott dolgozó tanároknak a nemzetiségi nyelvoktatással van baja, ami viszont szerinte furcsa lenne, hiszen a magyar közoktatás átlagához képest kevesebb órában több pénzért dolgoznak. Koranisz azt mondta, ha egyénileg és zászló nélkül mentek volna ki a tanárok a demonstrációkra, akkor a görög sajtó sem figyelt volna fel az ügyre, és nem írta volna, hogy veszélyben a görög nyelvoktatás, és ő sem tette volna szóvá az ügyet.
