Összesen 107 milliárd forint kiadása volt 2021-ben a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának, ami több mint kétszerese a költségvetésbe a tárcához eredetileg betervezett 51 milliárd forintnak – írja a hvg.hu a 2021-es költségvetés tényleges teljesülését bemutató zárszámadásra hivatkozva.
A költségtúllépéseket a Rogán-minisztérium és az alá tartozó intézmények nagyrészt nem saját hatáskörben intézték, hanem jogszabályi felhatalmazás alapján végrehajtott átcsoportosítások módosították az előirányzatokat. Ezeket főként a maradványalapból, a „gazdaság-újraindítási” alapból és a „rendkívüli kormányzati intézkedések” néven futó tartalékból szórták ki. Az átcsoportosítások nem jártak a költségvetési törvény módosításával, ami az országgyűlés hatásköre lenne – az Orbán-kormány saját hatáskörben döntött a túlköltekezésekről.
Közismert, hogy Rogán hivatalához tartozik a „kormányzati kommunikáció”, a költségek pedig egyértelműen itt szálltak el a leginkább:
A Miniszterelnöki Kabinetiroda papíron arra törekszik, hogy folyamatosan tájékoztassa a magyar állampolgárokat az őket érintő kormányzati döntésekről, valójában azonban a pénzek nagy része olyan kampányokra megy el, amelyek leginkább a Fidesz kommunikációs céljai felől értelmezhetők. A Miniszterelnöki Kabinetiroda által közzétett adatok szerint a 2021-es „Nemzeti Konzultációk” közül a nyitásról szóló 5,8 milliárd forintba került, a járvány utáni időszakról szóló pedig 6,2 milliárd forintba.
Rogán hivatala azonban nemcsak a „kormányzati kommunikációval” lépte túl a törvényi előirányzatokat. Bár a Magyar Turisztikai Ügynökség (MKÜ) számára egy forint sem volt betervezve a Kabinetirodában, végül is 17 milliárd forintot sikerült elkölteni. A Miniszterelnöki Kabinetiroda a turisztikai tárhelyszolgáltató rendszer kiépítését és a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő fejlesztését nevesíti, mint az MTÜ-höz tartozó feladatot az alapvető működésen túl. Az MTÜ alá tartozó vállalkozásokra Rogán hivatalán keresztül költöttek további 1,2 milliárd forintot, egyebek mellett gyógyfürdő-fejlesztésekre.
Szintén jelentős kiadástúllépés jött össze az állami digitális beszerzéseinek irányítójánál, a Digitális Kormányzati Ügynökségnél (DKÜ). Noha erre a célra a törvényben nulla forint volt betervezve a Miniszterelnöki Kabinetirodához, a kiadás végül megközelítette a 13 milliárd forintot. 8,9 milliárdot költöttek a DKÜ alá tartozó cégekre tőkeemelések formájában, ebből 5,5 milliárd a Datrak (Digitális Adattranzakciós Központ) – ez egy digitalizációs állami háttérintézmény Üvegkapu informatikai rendszerére. 2,8 milliárd forintot vitt el a DKÜ-cégek támogatása, elsősorban Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. e-közigazgatással, informatikával, valamint infókommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztési programok keretében megvalósuló projektjei.
