Elkerülik a mozgósítás elől menekülő oroszok Magyarországot

Két hét leforgása alatt tömegek menekültek el Oroszországból, miután az ukrajnai háborúban elszenvedett érzékeny veszteségek miatt Vlagyimir Putyin elnök szeptember 21-én részleges mozgósítást rendelt el. A bejelentés országszerte tiltakozó megmozdulásokat váltott ki, és sokan úgy döntöttek, hogy nem várják meg a katonai behívót, hanem külföldre távoznak.

Az orosz sajtó hétfőn arról írt, hogy már 700 ezerre tehető azoknak az állampolgároknak a száma, akik a sorozás elrendelése óta elhagyták az országot.

Az új, Oroszországból induló menekülthullám viszont Magyarországot eddig nem érintette. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a 24.hu kérdésére azt írta, a mozgósítás elrendelése óta nem emelkedett meg az orosz állampolgárok által benyújtott vízumkérelmek száma.

Ez azért érdekes, mert több uniós ország – még a mozgósítás elrendelése előtt – teljesen leállította a vízumok kiadását az orosz állampolgárok számára, maga az Európai Unió pedig felfüggesztette azokat a szabályokat, amelyek megkönnyítették a vízum megszerzését, így az eljárás lassabb, bürokratikusabb és jóval drágább lett. Ezek a döntések azonban még nem a háborús besorozás elől menekülőknek, hanem a háborút elindító Oroszország turistaként felbukkanó állampolgárainak szóltak.

Miközben Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország szeptember 19-től teljesen leállította a schengeni beutazási kérelmek befogadását, Magyarország jelezte, hogy továbbra is probléma nélkül biztosítja a vízumokat.

Magyarország nem tervezi megtagadni a schengeni vízumot, így a többszöri beutazásra jogosító vízumot sem az orosz állampolgároktól

– mondta Szijjártó Péter New Yorkban az orosz TASZSZ hírügynökségnek. Az ENSZ közgyűlésen Szijjártó volt az egyetlen uniós külügyminiszter, aki leült tárgyalni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, ami egyértelmű jelzés volt a nemzetközi közvéleménynek, hogy a magyar vezetés egészen másként áll hozzá a Putyin-rezsimhez, mint az Európai Unió többi állama. Az EU ugyanis kifejezetten arra kérte a tagállamokat, hogy ne folytassanak kétoldalú megbeszéléseket az orosz diplomácia vezetőjével.

A magyar külügyminiszteri interjú két nappal a mozgósítás bejelentése után került nyilvánosságra, akkor még nem bontakozott ki teljes egészében az elnöki döntés hatása. Mint ismert, szeptember végén már kilométeres autósorokról érkeztek hírek a kazah és a grúz határokról, október elején pedig már azt is tudni lehetett, hogy egyedül Kazahsztánban legalább 200 ezer orosz menekült tartózkodik.

Kerestük az ORFK-t is, hogy pontos adatokat kapjunk az orosz állampolgárságú beutazókról, de a rendőrségtől egyelőre nem kaptunk választ.