Magyarország sérülékenysége korlátozza a monetáris politika mozgásterét, és érzékennyé teszi az országot a globális kockázatvállalási hajlandóság ingadozásaival szemben, emelte ki a jegybank elnöke. „A monetáris enyhítés tehát addig tarthat, amíg az a kockázati megítélés alakulását figyelembe véve biztonsággal megtehető. Ha romlik a globális befektetői hangulat, akkor szűkül a mozgástér, ha javul, akkor növekszik” – mutatott rá a Simor.
Az elmúlt időszakban megtett lépések ugyan jelentősen csökkentették az államháztartási hiány GDP-hez mért arányát és a magánszektor alkalmazkodása az új világgazdasági helyzethez is jelentős volt, de a régióval összehasonlítva még mindig magas az ország államadóssága és külföldi adóssága a bruttó hazai termékhez képest, ez pedig sebezhetővé teszi az országot – emelte ki Simor András.
Az elnök szerint fontos, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított arányát csökkenő pályára állítsuk, emiatt Magyarországnak a recesszió idején is szigorú fiskális politikát kell folytatnia, hogy az ország finanszírozhatósága a nemzetközi kockázatvállalás kedvezőtlen fordulata idején is fennmaradjon.
Simor leszögezte, hogy az MNB legfontosabb célja az árstabilitás biztosítása, amit alapvetően a kamatpolitikáján keresztül valósít meg.
A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban Simor rámutatott, hogy az MNB alap-előrejelzése szerint a 2010-es hiánycél csak a költségvetésben lévő tartalékok nagyobb részének fel nem használása esetén lehet elérhető.
Arra a kérdésre, hogy ha a szigorú költségvetési politika fennmarad az országban, beléphet-e Magyarország jövő tavasszal az ERM-2 árfolyamrendszerbe, Simor András kiemelte: az euró előszobájának tekintett árfolyamrendszerhez csak akkor érdemes csatlakoznunk, ha nagy az esély arra, hogy belátható időn belül belép Magyarország magába az euróövezetbe is, azaz teljesíti a csatlakozási kritériumokat. Az ERM-2 árfolyamrendszerben az európai szerződés szerinti lehető legkevesebb időt, célszerű eltöltenie az országnak – mutatott rá.
