Belföld

„Nem kérdeztek meg, parancsba kaptam” – nemcsak anyagi kényszerből vállalnak nyári munkát a pedagógusok

MTI Fotó: Balogh Zoltán
MTI Fotó: Balogh Zoltán

A hazai oktatási intézményekben dolgozók egyáltalán nem tudják pihenésre kihasználni évi rendes szabadságukat, ráadásul őket is végleg ellehetetlenítheti a kormány átgondolatlan katarendelete, valamint az energiaárak drasztikus emelése – egyebek mellett ez derül ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének legfrissebb felméréséből.

Mint írják, a kormány legutóbbi lépései, az energiaárakkal és a katával kapcsolatos döntései „súlyos csapást jelentenek az oktatásban fizetett, történelmi mélyponton álló bérekből nyomorgó munkavállalókra. Ők azok, akik közül sokan katás munkavállalással próbálták kiegészíteni állami béreiket, és a munkavállalók fele kényszerül másod- és/vagy harmadállásra.”

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor egyre többször hangzik el az a kijelentés, hogy a „pedagógusok most három hónapos fizetett nyaralásban vesznek részt – teljesen figyelmen kívül hagyva akár azt a tényt is, hogy a tanév még júniusban is tart, a munkavállalók július 4-éig dolgoznak, augusztus 22-én pedig – a legtöbben – már elkezdik a munkát” – figyelmeztet a szakszervezet.

A nyáron csak pihengető oktatási dolgozók, pedagógusok mítoszával való leszámolás érdekében a PDSZ egy felmérést indított, hogy feltárja, vajon mi történik az oktatásban dolgozó munkavállalókkal a nyári szünetben. Az 1400 fő megkérdezésével készült felmérés eredményei alapján kijelenthető, hogy a tanárok valóban nem pihengetik végig a nyarat.

A megkérdezettek közül öt főből több mint négy ugyanis dolgozik a nyári szünet hetei alatt (82,8 százalék versus 17,2 százalék).

Azok közül, akik jelezték, hogy dolgoznak majd a nyáron, sokan táboroztatnak – a válaszadók több mint fele ugyanis jelezte, hogy részt vesz valamilyen táboroztatásban (51,8–48,2 százalék).

A táboroztatást végzők arányát lényegesen felülmúlja azoké, akik valamilyen más munkát végeznek a nyári szünet hetei alatt (68–32 százalék).

A PDSZ szerint ezek az adatok azért riasztóak, mert az oktatásban dolgozó munkavállalók nem vehetik ki akármikor a szabadságaikat – év közben csak nagyon korlátozottan képesek szabadságra menni, és ha nyáron is dolgoznak, akkor nem tud regenerálódni, vagyis fáradtan térnek majd vissza a munkába.

Ráadásul sokan a táboroztatást nemcsak anyagi kényszerből vállalják. Mint írják, „azt, hogy a táboroztatás gyakran nem önkéntes, mindig is tudtuk, hiszen számtalan visszajelzés jutott el hozzánk ilyen ügyekben. A nyomásgyakorlás elterjedtsége azonban felülmúlja a legvadabb elképzeléseket is.” A felmérésben ugyanis erről is megkérdezték a kollégáikat. Íme néhány jellemző válasz:

Kötelező.

Nem kérdeztek meg, parancsba kaptam, hogy illene csinálni.

Mindenkinek vállalni kell 2 hetet a nyáron!

Egyszerűen bejelentették a napközis tábort, azután a megkérdezésem nélkül beosztottak.

Semmi mellébeszélés, kötelező és kész.

Meg sem kérdezték, hogy szeretnénk-e táboroztatni. Csak kifüggesztették a faliújságra a beosztásokat

Kiemelt képünk illusztráció: Egy kislány kézműves foglalkozáson vesz részt a zuglói Jókai Mór Általános Iskolában tartott napközis nyári táborban 2015. július 21-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Ajánlott videó

Olvasói sztorik