Kultúra ismeretlen budapest

Kormányrendelettel hárították el az Állatorvostudományi Egyetem túlméretezett bővítése előtt álló faakadályt

Vincze Miklós / 24.hu
Vincze Miklós / 24.hu
A munkák akár már idén megkezdődhetnek, az építőipari árak elmúlt hónapokban tapasztalható növekedése azonban tovább tolhatja a projektet.

Az 1787 óta létező magyarországi állatorvosi képzés legfontosabb intézménye, az Állatorvostudományi Egyetem erzsébetvárosi épületei száznegyven éve a város részei. Az Országházat (1885–1904) és az ELTE Múzeum körúti otthonát (1882) is jegyző Steindl Imre (1839–1902) hét, Zsolnay-épületkerámiákkal díszített épületét az egyetem alig néhány évtized alatt kinőtte, így a hatvanas évek hajnalán megindult a terület Bethlen Gábor utca felőli oldalára elképzelt modern tömbök tervezése.

Ez kevésbé szerencsés esetben akár egy tizenöt emeletes tornyot, illetve egy hozzá csatlakozó kétemeletes melléképületet is eredményezhetett volna, Schmidt Lajos (1931–1973) tervei azonban részben a magas költségek, részben pedig a városkép megváltozásáért aggódó döntéshozók ellenvéleménye miatt sosem valósultak meg.

Schmidtnek végül Elekes Lászlóval (1931–?) közös, Garajszki József belsőépítészeti munkáival közös tervcsomagja kapott zöld utat, aminek elemei magasságukban nem sokkal nőttek túl a ma már műemléki védettséget élvező szomszédokon, így értelemszerűen jobban illettek az egyik oldalról főként századeleji bérházakkal, a másikról pedig idős fákkal és vöröstéglás épületekkel keretezett környékre.

Galéria
Magyar Építőművészet, 1977/2., az Arcanum Digitális Tudománytárból.

A többek közt a rektori hivatalt, a nagy előadótermeket, illetve a tanszékeket és a dísztermet is magában foglaló együttes kapui végül 1976-ban nyitottak meg, állapotuk azóta sokat változott, így 2018-ban közbeszerzést írtak ki az egyetem bővítésére, illetve felújítására, ami

a G és F jelű épületek, illetve a B XX. századi toldalékainak lebontását, majd azok helyére egy új struktúra tervezését tűzte ki célul

– írtuk meg a témában 2020 októberében született hosszú cikkünkben.

Kapcsolódó
Mészárosék tervezik az állatorvosi egyetem új, túlméretezett épületét
A környezetébe nem illő épület mögött a felcsúti milliárdos gyermekeinek tulajdonában álló vállalkozás áll. Állatorvosképzés- és épülettörténelem II. Józseftől a Mészáros családig. 

A munkát 2019 elején

az oktatási épületek tervezésében is tapasztalt Incorso Építész és Építő Műhely, illetve a Mészáros Lőrinc gyermekei által kézben tartott FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. tulajdonában lévő FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft.

konzorciuma nyerte el, szerződésükben pedig egy méretes összeg – 690 millió forint – szerepelt.

Állatorvostudományi Egyetem A fás terület melletti négy, alacsony szárnyakkal összekötött oktatási épület a helyén marad, a négyszög alaprajzú díszterem, illetve a Bethlen tér felé tartó lépcsőzetes tömeg viszont hamarosan eltűnik.

A túlméretezett tömeg első tervei már ugyanebben az évben elkészültek, röviddel karácsony előtt pedig el is juttatták azokat az illetékes kormányhivatalhoz, remélve, hogy az gyorsan engedélyhez jut, így a bontási, majd az építési munkák szerencsés esetben akár már 2020-ban elindulhatnak.

A projektet a kormány 2020. május 26-án született rendeletével nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá tette, szükségtelenné téve ezzel a tervtanácsi véleményt, illetve a településképi eljárásokat, sőt, más kiemelésekhez hasonlóan jócskán tágítva a beépítési határokat:

  • a telek maximális beépítettsége emiatt 40 helyett 45 százalékra nőtt,
  • az előírt zöldfelület aránya 40 helyett 20 százalékra csökkent,
  • 5 helyett máris 7, felszín feletti, plusz négy földalatti szint építésére nyílt lehetőség,
  • az épületmagasság maximuma pedig 22,5-ről 29 méterre ugrott
ÉTDR A tervezett utód képe.

A beruházás pontos céljára is ekkor derült fény: a Magyar Közlönyhöz kapcsolódó Indokolások Tára ekkor arról írt, hogy a munkák során egy Összehasonlító Orvostudományi Kutatóközpont és kollégium születik, ami

elősegíti a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességét, növelve az intézmény kül- és belföldi vonzerejét. Európa legmodernebb, az állatvédelmi igényeknek is megfelelő Összehasonlító Orvostudományi Kutatóközpont egyszerre szolgálja majd az állati és humán orvostudományt, továbbá a kísérleti kutatás-fejlesztést.

Ezt az akadálymentesnek látszó folyamatot a VII. kerületi önkormányzatnak sikerült megállítania, hiszen az építési jogkörök többségének elvesztése – ezek 2020 márciusában a kormányhivatalokhoz kerültek – után egyetlen ütőkártya maradt a kezében:

a Bethlen Gábor utcai oldalon álló, jogilag az egyetem területén lévő platán kivágására ugyanis továbbra is rá kellett bólintania, mivel az a tervezett épületet útjában áll.

Róka László / MTVA

Ezt az erzsébetvárosi önkormányzat nyilvánvalóan nem hagyta jóvá, így a munkák még a bontás megkezdése előtt leálltak. Az azóta eltelt másfél évben a területen az utcáról nézve semmilyen változás nem látszott – ezért nyilvánvalóan a koronavírus-járvány is felelős volt –, a színfalak mögött azonban azóta nem állt meg a projekt.

A kormány 2021 novemberében, az előjel nélkül a Magyar Közlönyben megjelent 621/2021. számú rendeletében további engedményeket tett, ebből pedig egyértelművé vált, hogy a munkálatok rövidesen elindulhatnak.

A jogszabály ugyanis lehetővé tette, hogy

  • a kijelölt építési helyen kívülre is kerülhessen terepszint alatti beépítés vagy az üzemeltetést és használatot segítő épületrész (hő- és füstelvezető, gépészet, illetve mindennapi közlekedésre vagy menekülésre használható lépcsők),
  • ideiglenes épületek építési engedély nélkül lehessenek építhetők, feltéve, ha azokat 2025 utolsó napjáig elbontják,
  • bontási engedély nélkül kiradírozhatóvá tette a Bethlen Gábor utca 31. alatti, márciusig egy autentikus koreai étterem által használt épületet, hogy a helyén ideiglenes építmény születhessen, sőt,
  • az útban lévő platán sorsa feletti döntés jogát is elvette az önkormányzattól – a magántulajdonú ingatlanokon megszokott rendeletet húzta rá, kikötve,

ha a kivágás utáni pótlása a helyszínen nem vagy csak részben teljesíthető, akkor az Állatorvostudományi Egyetem egy másik, a kormányhivatal által kijelölt tulajdonán kell új fát ültetni.

Galéria
A mélygarázs lejárata, illetve a főbejárat.

Mindezek után nem meglepő, hogy az építési engedély 2022. január 9-én véglegessé vált, a változások pedig hamarosan talán szabad szemmel is érzékelhetők lesznek – feltéve persze, ha az építőipari árak a pandémia időszakának kezdete óta tapasztalható növekedése nem készteti kivárásra az egyetemet.

A 2025-ben talán már átadni tervezett projektben a szálcement burkolatú, bazaltszürke óriás mellett az István úti oldalon nyílik majd a mélygarázs bejárata, emellett pedig a főbejáratnak jut hely. A tér felé néző kollégiumi szárnyat a tervlapok szerint a telekhatárra helyezik, így a távlati képét nem finomítja majd semmiféle magánterületen lévő fasor vagy zöldsáv – leszámítva persze a már ott álló fákat.

A kivágástól tartó önkormányzat a helyzetre egy, a helyszínen kihelyezett információs táblával mutatott rá – eszerint a juharlevelű platán

hatalmas lombterülete miatt a legnagyobb ökológiai szolgáltatást nyújtó fafaj. A városi madár és rovar fauna számára oázist nyújt terebélyes hajtásrendszere. Ez a legalább 80 éves, hatalmas platánfa az Állatorvostudományi Egyetemhez tartozik, sorsát az egyetemen tervezett beruházás veszélyezteti.

Vincze Miklós / 24.hu

Az ügyben felmerült kérdéseinket az Állatorvostudományi Egyetemhez (ÁTE) is eljuttattuk, ami válaszában néhány új információt is megosztott: eszerint a fát nem kivágják majd,

hanem a kampusz területén belül áttelepítik, majd  három éves túlélési garanciát vállalnak rá.

Kérdés azonban, hogy a munkák sikerrel járnak-e, hiszen egy ilyen idős fák nagy kiterjedésű gyökérzettel rendelkeznek, ezeknek pedig kizárólag az utolsó szakasza végzi a tápanyagfelvétel jó részét.

A platán egyszerű áthelyezése során ezek a hasznos gyökérrészek maradhatnak a földben, nagy mértékben rontva a fa túlélési esélyeit. A HVG a Liget-projekt hasonló műveleteiről írt cikke szerint van azonban egy másik módszer is:

ennél a földből való kiemelés (aminek a legjobb eredmény érdekében nem nyáron kell történnie) előtt legalább egy évvel elvágják a gyökerek egy részét, hogy a törzshöz közeli föld alatti részeken, a költöztetéshez használt földlabdán belül újak induljanak növésnek.

Az ÁTE főtitkára, Dr. Battay Márton a 24.hu kérdésére arról is beszélt, hogy a jelenleg már futó közbeszerzési eljárás győztesével aláírandó kivitelezési szerződés értelmében az egyelőre még nem kiválasztott cégnek

két és fél hónapja lesz a bontásra, az építés pedig két és fél éven át tarthat majd.

Fény derült mindemellett a leendő bontási területtel szemben lévő Bethlen-Gábor utca 31. jövőjére is:

ott az oktatás folyamatosságához szükséges konténereket helyeznek majd el.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik