Megszületett az ítélet a Takszöv-ügyben

Megszületett az elsőfokú ítélet a 2000-es évek közepén több mint félszáz takarékszövetkezetnek milliárdos kárt okozó, Takszöv-ügyként ismerté vált csalási ügyben hétfőn a Szegedi Törvényszéken.

A bíróság húsz vádlottat mondott ki bűnösnek bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettében mint tettest, illetve mint bűnsegédet. Más vádlottakat csalás minősített esete miatt marasztalt el a törvényszék, egyes vádlottakat lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal visszaélés, sikkasztás, csődbűncselekmény és magánokirat-hamisítás bűntettében is bűnösnek mondtak ki.

Az ismeretlen helyen tartózkodó elsőrendű vádlottat öt és fél év börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság. A többi vádlottra rövidebb idejű szabadságvesztést szabtak ki, egy részüknél a büntetés végrehajtását felfüggesztették, egy vádlottat pénzbüntetéssel sújtottak. A bűnszervezetben résztvevő vádlottak nem bocsáthatók feltételes szabadságra. Több vádlottal szemben – esetenként több tíz millió forintra – vagyonelkobzást rendelt el a törvényszék.

2010-ben 46 vádlottal szemben indult elsőfokú eljárás a Csongrád Megyei Bíróságon, közülük 35 vádlott ügyében született hétfőn elmarasztaló ítélet. A vádlottak közül többen elhunytak az elmúlt 12 évben, illetve az eljárás során az ügyészség által indítványozott büntetést elfogadva egyezséget kötöttek.

A vádirat szerint a vádlottak egy bérleti szerződéseken, illetve csendesfaktor-konstrukción alapuló csalássorozattal 2002 és 2007 között 52 magyarországi takarékszövetkezetnek okoztak 11 milliárd forintot meghaladó kárt, melynek csak egy része térült meg.

Az MTI azt írta, hogy a magyar kriminalisztika történetében ritkának számító csalás lényege az volt, hogy több mint 300 cég több mint 1100 fiktív bérleti szerződést kötött a bűnszervezeteket vezető négy vádlott által létrehozott nyolc bérbeadó cég valamelyikével, úgy, hogy a bérleti szerződésekben feltüntetett eszközök vagy nem is léteztek vagy valós értékük csupán töredéke volt a megállapodásokban feltüntetettnek. Többször is előfordult, hogy a bérbe vevő cég ugyanaz a vállalkozás volt, amely az adott eszközt szállította az ügylethez.

Ezt követően a bérbeadó cégek a bérletidíj-követelést a teljes érték körülbelül 70-85 százalékáért eladták a takarékszövetkezeteknek. Ám a pénzintézetek csak követelésük egy részéhez jutottak hozzá a bérbe vevő cégektől. A vállalkozások egy részét a vádlottak a bűncselekmények érdekében hozták létre, akadt olyan, amelyet az elkövetők megtévesztéssel vontak be az ügyletekbe, és olyan is, amely a csalásból származó pénz miatt vett részt benne.

A megszerzett összeget a vádlottak részben a bűnszervezet működtetésére fordították: valótlan tartalmú számlákat finanszíroztak belőle, a csalásban közreműködőket “fizették ki”, jelentős összeget befektették, de költötték luxuscikkekre és támogatták belőle a Diósgyőr NB I-es focicsapatát is. A bűncselekmények miatt 2005-ben indult az első nyomozás, de a csalások egészen 2007 nyaráig folytatódtak.

Bathó Nikolett bíró az indoklás során kifejtette, a bűncselekmény-sorozathoz hozzájárult a nagy fokú sértetti közrehatás, az hogy a takarékszövetkezetek gyakran nem éltek a szerződések közjegyzői okiratba foglalásának lehetőségével, ha mégis, jellemzően a fizetési nehézségek jelentkezése után sem indítottak eljárást. A bérleti szerződések gyakran a szükséges formai követelményeknek sem feleltek meg, időnként tartalmuk is logikátlan volt.

Az ügyészség három munkanap gondolkodási időt kért az esetleges fellebbezés bejelentésére. A védők egy része hasonlóan járt el, többen pedig felmentés, illetve enyhítés érdekében fellebbeztek.