Kellemetlen meglepetés volt a ma közölt inflációs adat, az árak 15 éve nem látott tempóban, 7,9 százalékkal nőttek most januárban. Elemzők nem vártak gyorsulást (novemberben és decemberben 7,4 százalékos átlagos áremelkedést mért a statisztikai hivatal), a most közzétett adat láttán pedig máris megnőtt annak az esélye, hogy az eddig gondoltnál is nagyobb lesz az infláció idén.
Az ING azon kevés elemzőház közé tartozott, ahol az infláció gyorsulását várták, de még számunkra is komoly meglepetést hozott az adat. Legutoljára 2007 nyarán láthattunk ennél magasabb inflációs rátát Magyarországon. Még ennél is aggasztóbb, hogy a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató januárban már 7,4 százalékon állt a KSH legfrissebb jelentése alapján. Mindösszesen két hónap leforgása alatt 5,3 százalékról ugrott ilyen magasra ez a mutató. Legutoljára 2001 végén, vagyis több mint húsz évvel ezelőtt volt hasonlóan magas az inflációs alapfolyamat – írja Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a napi.hu összeállítása szerint.
Bár a fő inflációs adat emelkedése is kedvezőtlen, aggasztóbb, hogy a változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül kalkulált maginflációs mutató, amely az inflációs trendeket pontosabban mutatja, szintén jelentősen nőtt. A decemberi 6,4 százalékról 7,4 százalékra. Ez pedig azt mutatja, hogy erősödött az inflációs nyomás a magyar gazdaságban. A maginfláció újabb jelentős gyorsulása az ár-bér spirál kialakulásának veszélyére utal – írja Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Mások is arra utalnak, a jegybank nagyobb ütemben emelheti a kamatokat, mint eddig várták, hogy visszafogja az áremelkedést.
