Nagyvilág

Több mint egymillió ember halálát okozták szuperbaktériumok 2019-ben

JORGE DIRKX / BELGA / AFP
JORGE DIRKX / BELGA / AFP

Világszerte mintegy 1,27 millió ember halt meg 2019-ben antibiotikumnak ellenálló kórokozó okozta fertőzés miatt, írja az MTI.

Csaknem ötmillió halálesetnél volt legalább részben felelős a halálért ilyen fertőzés, állapította meg egy nemzetközi szakértői csoport a The Lancet orvosi hetilapban.

A rezisztens kórokozók ezzel a világ leggyakoribb halálokai közé tartoznak. Összehasonlításul HIV-fertőzésben vagy AIDS-ben 2020-ban a becslések szerint 680 ezren, maláriában 627 ezren haltak meg.

A tudósok szakirodalomból, kórházi adatbankokból, megfigyelési rendszerekből és más forrásokból vett információkat elemeztek. Ez az eddigi legátfogóbb elemzés a témában. Összesen 204 országot és régiót, 23 kórokozó baktériumot, valamint baktériumok és antibiotikumok 88 kombinációját vizsgálták meg.

Antibiotikum-rezisztenciáról általában akkor beszélnek, amikor a páciens nem reagál az antibiotikumra, ami azt jeleni, hogy a betegségét okozó baktériumot nem semmisíti meg az antibiotikum.

Az antibiotikum-rezisztencia problémája különösen gyakran jelentkezik az alsó légutak fertőzéseinél, például tüdőgyulladásnál. Mintegy 400 ezer haláleset írható a számlájukra.

Különösen sokan haltak meg vérmérgezés és vakbélgyulladás következtében, mert a fertőzés a rezisztens kórokozó miatt antibiotikummal nem volt legyőzhető.
A leggyakrabban rezisztenciaproblémát okozó baktériumok közé tartozik az Escherichia coli, a Staphylococcus aureus, a Klebsiella pneumoniae és a Streptococcus pneumoniae.

A legsúlyosabban a vizsgálat szerint az Afrika nyugati részén, a Szaharától délre lévő országok érintettek. Itt 100 ezer emberre csaknem 24 haláleset jut, melyek közvetlenül visszavezethetők egy rezisztens kórokozó kiváltotta fertőzésre. A gazdagabb országokban 100 ezer főre 13 haláleset jut. A leginkább veszélyeztetettek az öt év alatti gyerekek.

Ezek az új adatok elénk tárják az antimikrobiális rezisztencia problémájának valódi mértékét és egyértelműen jelzik, hogy most kell cselekednünk

– fogalmazott Chris Murray, a Washingtoni Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.

A szakértő szerint a cél a fertőzések elkerülése a jobb higiénia és az oltások biztosítása segítségével. Emellett vissza kell fogni az antibiotikumok nem megfelelő, túlzott használatát, például az antibiotikumokra nem reagáló vírusfertőzéseknél. Új antibiotikumokat kell kifejleszteni és piacra vinni, fejtette ki Murray.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik