Az átrendeződő világgazdaságban Európa a vesztesek közé kerülhet, ha nem találja meg a munkavállalás ösztönzésének megfelelő módszereit, ha nem lesz képes az előnyeiből fakadó kitörési pontok fellelésére. Ez nem lehetséges mélyreható reformok nélkül, s e folyamathoz Magyarországnak is csatlakoznia kell, máskülönben a leszakadó Európán belül is a lemaradók közé kerül – vallja a politikus.
A válság átrendezi a viszonyokat, vannak, akik többszörösen is vesztesek, de nincs olyan szörnyű válság, amely valakinek ne lenne jó – mondta Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter és világbanki igazgató, a Közép-Európai Egyetem tanára, aki az MDF jelöltjeként jutott be az Európai Parlamentbe, ahol a brit konzervatívok szervezte reformfrakció és egyben a költségvetési bizottság tagja lett.
Az átrendeződés a világgazdaságot is jellemzi. Egyes fejlődő országok, például Kína, India, néhány latin-amerikai és afrikai ország ugyanúgy profitál, mint azok az egyének, akik most jelennek meg vevőként az ingatlanpiacon. Felértékelődik a súlya ezen országoknak, miközben az Egyesült Államok és sajnos Európa is veszít abból a geostratégiai jelentőségéből, ami az egész huszadik században meghatározta politikáját.
„El kell döntenünk, bízunk-e a csodában, s várjuk a válság elmúltát, vagy teszünk is ezért valamit. Minden kormánynak azt tanácsolom, hogy használja ki azt a lélektani előnyt, ami abból fakad, hogy az emberek érzik a válságot, és nyitottabbak olyan reformokra, amelyek korábban szinte elképzelhetetlenek voltak. Jól látható, hogy Németországtól Franciaországon át Itáliáig szükség lenne olyan államháztartási reformokra, amelyek elsősorban a munkára ösztönöznek. Kohl kancellár már húsz éve, a német egyesítés idején figyelmeztetett: Németország kollektív vidámparkká vált, a munkának csökkent a becsülete, s mindenki azt várta, hogy az állam az adófizetők pénzéből őt megvédje a piac minden esetleges kihívásával szemben. Ha ezt a szemléletet nem tudja Európa meghaladni – s e mentalitásnak számos megnyilvánulásával találkozom Brüsszelben is -, akkor ez a gazdasági térség végérvényesen le fog szakadni. Kínához, Indiához és egyéb feltörekvő országokhoz képest” – tette hozzá.
Most mindenki érzi, hogy a válság miatt takarékoskodni kell, de nehogy az legyen az illúziónk, hogy az exportpiacok újranyílása, a kivitel növekedése nyomán megint a magas adó – magas költekezés pályájára állhatunk vissza. Most az lenne a feladat, hogy komoly reformokkal lényegesen szűkítsük az állam jövedelem újraelosztó szerepét, miközben azokon a területeken, ahol az állam fennmarad, a közjavak minőségét javítani kell.
„Az egészségügyre, az oktatásra, a nyugdíjrendszerre, a közigazgatásra, ezen belül az önkormányzatokra, az adórendszerre gondolok, de nyugodtan tovább lehetne menni: a bíróságok, az ügyészségek, a MÁV, az állami vállalatok, a közbeszerzések, a pártok finanszírozása iszonyatosan pazarló. Ki merem jelenteni: fosztogatás zajlik, aminek következménye a gazdaság és a társadalom erkölcsi szövetének szétzilálása” – hívta fel a figyelmet az interjúban Bokros Lajos.
