Otthon

Van Helyed Rendszer (X)

Macsinga Géza a Van Helyed Rendszer patronáltja

Az idén lettem nagykorú. De a Van Helyed-es történetem jóval régebben kezdődött, akkor még hatodikos voltam az egyik ózdi általános iskolában. Láttam, hogy néhány osztálytársam rendszeresen jár valahová minden délután. Egy kicsit gyanús is volt, vagy legalábbis titokzatos: fekete kocsival vittek el gyerekeket. Egyébként elég menő kocsi volt, egy akkor még új Xsara Picasso. Én meg kérdezgettem a skacokat, hogy hová mentek, mi ez az egész? Aztán bekerültem én is. Ez alapvetően tanulás volt, és talán furcsa, hogy mégis szívesen jártunk, mert ki az a gyerek, aki még délután is tanulni akar? De ez valahogy más volt. Volt egy hangulata,a tanárok eleve másképp bántak velünk, kedvesebben. És  játszottunk is, elmentünk ide-oda különböző programokra, volt, aki a külföldi élményeiről mesélt, papírból elefántot hajtogattunk, megnéztük az ózdi tévéstúdiót. Egy csomó olyan dolgot láttunk, amiről nem is tudtuk, hogy létezik. Én minden nap nagyon vártam, hogy mehessek a Van Helyed Stúdióba. Budapestre is elvitt a Stúdió táborozni, azt is nagyon élveztem.

Még abban a tanévben kerültem a Pestre a Lauder Javne Iskolába. Én nagyon vágytam Budapestre, tetszett nekem, amit addig láttam belőle, szóval hogyne mentem volna. És nagyon jó suli is volt a Lauder. A Lauderbe főleg gazdag gyerekek jártak, de engem ez nem frusztrált. Ez volt az utolsó dolog, ami izgatott, inkább örültem, hogy látok Jordan cipőt, meg amikor kijött egy új iPhone, rögtön megnézhettem.

Engem Ózdon egy párszor már elküldtek pszichológushoz, mert állandóan pörögtem, ezt nem értették, és amúgy én sem értettem magamat. Ez nehéz időszak volt. Azt mondták, hogy ADHD-s vagyok, hiperaktív. De aztán az alapítványi patrónusom elvitt az Autizmus Alapítványhoz, és ott megállapították, hogy autista, Asperger-szindrómás vagyok. Fogalmam se volt róla akkor, hogy mi az. Akkor kattantam rá Fekete Gy. Viktor videóira, aki egy autizmus témájú csatornát visz a YouTube-on. Innen meg mindenhonnan azóta sok mindent megtanultam erről. Az autizmus nem betegség, nem lehet meggyógyítani, inkább egy állapot. Nem rossz dolog, nem kell sajnálni azt, aki autista. Egy csomó autista ember brutál sikeres lett. Mi nagyon másképp vagyunk bekötve, és ha például olyan dolgokat csinálunk, ami illetlenségnek számít, az nem azért van, mert bunkók vagyunk, hanem mert nem tudjuk, hogyan kell. De lassan megtanuljuk.

Tech-mániás vagyok. Érdekel minden, ami informatika és szerelés a hangszóróktól a számítógépeken át a telefonokig. Nehéz is volt megszokni a Waldorfban (a középiskolát már az Óbudai Waldorf Iskolában végzem), hogy nem lehet nálam a telefonom. De megszoktam, mert rájöttem, hogy el lehet lenni telefon nélkül is. Amúgy nagyon kedvesek itt az emberek, jó barátokat szereztem a Waldorfban, a barátnőmet sem ismertem volna meg a Waldorf nélkül. A Van Helyed Stúdió Plusz közössége megint más. Ez az a hely, ahol olyan dolgokat is mondhatok, amiket a suliban nem, mert azt is megértik. Megvan hozzá a humorérzékük.

A Bódis Kriszta által vezetett Van Helyed Alapítvány ózdi szegény sorsú, elsősorban roma gyerekek iskolai pályafutását magzati kortól fiatal felnőttkorig, a pályára állásig támogatja sokoldalúan. Az a meggyőződés vezérli, hogy a szegénységből a minőségi oktatáshoz való hozzáférés jelenti a kiutat. Munkatársaival az elmúlt kilenc évben egymásra épülő intézmények és holisztikus szolgáltatások rendszerét építették, ez a Van Helyed Rendszer http://www.vanhelyed.org/rendszer/ , ahol a partnerségen alapuló közös munka a kismamákkal kezdődik. Így a gyermek már magzati kortól egészen fiatal felnőttkorig,  az érettségi vagy szakma megszerzéséig, majd a pályára állásig folyamatos megtartó közösséget és személyre szabott szolgáltatásokat, iskoláztatást, ellátást, patronálást kap. Az ózdi Van Helyed középiskolások egy része Budapesten részesül minőségi oktatásban, az ő támogató intézményük a Van Helyed Stúdió+.

Minden patronáltunkra büszkék vagyunk, mert mindenki jó valamiben és az ember motiváltnak születik, csak figyelemre és lehetőségre, vagyis minőségi pedagógiai környezetre van ahhoz szükség, hogy kibontakozhasson. Nincs rossz gyerek, nincs reménytelen élet. Minden kudarc csak egy szakasz, amiben ott van a változtatás lehetősége, amit siker követ.” – vallja Bódis Kriszta.

Gézának még szüksége lesz a Van Helyed-re, hogy le tudjon érettségizni, és megtalálja a hivatását. Önök is segíthetnek ebben, ha támogatják a Van Helyed Rendszer működését:

A Van Helyed! Alapítvány várja az Ön támogatását is a következő számlán: 

CIB BANK ZRT. 10702332-65873230-51100005 

IBAN: HU19-1070-2332-6587-3230-5110-0005

SWIFT kód: CIBHHUHB

Várjuk egyéni támogatók 1%-os személyi jövedelemadó felajánlásait is az alábbi adószámra:  18204364-1-42

Ajánlott videó

Olvasói sztorik